BKV-figyelő

Egy olvasói levél kapcsán került górcső alá, hogy a 3-as és a 69-es villamospálya Mexikói út és Nagy Lajos király útja között (Erzsébet királyné úti szakasz) elégtelen állapotban van, a környezetre gyakorolt „zajszennyezés” mértéke időről-időre fokozottabbá vált, így téve elviselhetetlenné több, a nyomvonal melletti épületekben lakó emberek mindennapjait.

„Az egész vonalon katasztrofális állapotban vannak a sínek, ez köztudomású, azonban pontosan a lakásunk előtt - a Mexikói út felé - fokozatosan teljesen "kikopott" a sín alól az alátámasztás, gyakorlatilag a "levegőben lóg" a sín. Ennek okán minden egyes szerelvény hatalmasat zökken, iszonyatos zajt kelt, és mivel beledübörög az egész ház, semmiféle hangszigetelés nem használ. Történik mindez hajnaltól éjfélig, a két járat sűrűsége miatt 3-5 percenként. Hosszas levelezés és könyörgés árán kb. másfél hónapja megkegyelmeztek nekünk, és kitettek egy 20 km/h-s sebességkorlátozó táblát a Laky Adolf utcai megállóhoz ebbe az irányba is, amely természetesen nem szüntette meg a problémát, de sokkal elviselhetőbb lett így az élet. Azonban két hete újra 45-50 km/h sebességgel dübörögnek el a szerelvények a nevezett szakaszon. Mi pedig szédüléssel, teljes testi-lelki kimerültséggel, és mindenféle ebből származtatható tünettel küszködünk újra nap mint nap.” -olvasható a BKV-figyelőnek küldött olvasói levélben

A BKV illetékes osztályán a jelen állapotok nem első alkalommal bejelentett felvázolását követően kiderült, hogy a sebességkorlátozó táblát a karbantartást követően szerelték le, mivel "síncsiszolást végeztek, és már megszűnt a probléma”.

A győri Széchenyi István Egyetem Közlekedésmérnöki szakán oktató, egy a kötöttpályás közlekedés témában jártas műszaki szakember a jelen problémára a következőképpen reagált:

„A zajhatás csökkentésére a villamospálya rendszeres csiszolása, a járműkerekek leprofilírozása (az ellaposodott felületek csiszolása), a pályaszerkezetek alatti rugalmas anyagok alkalmazása szerepelhet a megoldások között azokon a helyeken, ahol nincs lehetőség zajárnyékoló falak elhelyezésére.”

A vibrációt a kerekek és a sínek között fellépő nagy erők okozzák, amelyekhez a kerék és a sín egyenetlenségei függvényében széles frekvenciatartomány rendelhető. A jármű és a pálya összetett rendszer, sokféle saját frekvenciával rendelkezik. A gördülési zajt a kerék és a sín futófelületének szabálytalanságai okozzák egyenes, illesztés nélküli sínszálon. Továbbá a pályaszerkezet minősége és lokális hibái nem erősíthetik fel a kelleténél jobban a sínek és a szerelvény kerekei által gerjesztett frekvenciákat. Éppen ezért a rezgés nem nő a sebességgel állandóan és a sebességcsökkentés a vibrációs hatást akár kedvezőtlenebbé is teheti.

Személyes helyszíni bejárást követően megállapítást nyert, hogy a fokozódó zajhatás az említett szakaszon észlelhető (nagyjából 8-15 m egybefüggő pályahosszban), azonban ez nem számít sajnos egyedi esetnek. A városban több olyan villamosvonalon is tapasztalható magasabb frekvenciatartományban ilyen hanghatás, ahol a pálya az úttestbe épített nyomvonalat elhagyva attól elkülönült terepen folytatja útját – erre a legjobb példa lehet a Széll Kálmán tér és a Déli pályaudvar közötti Krisztina körúti kereszteződést elhagyó, illetve a térről az alagútból a főútvonalra rácsatlakozó 18-59-61-es villamos járatok zúgó-búgó morajlása, mely sok esetben az igen forgalmas főútvonal egyéb zajhatásai mellett már-már természetesnek tűnik.

A kötöttpályás járművek a Laky Adolf utcai megállótól a Mexikói út felé közlekedve – a pályaszerkezet ténylegesen is rossz állapotára való figyelemmel – mindenféleképpen lassabb tempóban kellene megközelítsék (25-30 km/h) az Erzsébet királyné útja aluljáró nevű megállóhelyet. Az sem volna baj, ha az olvasó által jelzett szakasz talapzatából kitüremkedő (az Edison köz vonalában észlelt) menetirány szerinti bal oldali sínszakasz hibáját mielőbb ki tudnák javítani, és a további bosszúskodásoktól és kellemetlen hanghatásoktól talán mentesülhetne minden ott lakó.

Komplex felújítás, hosszútávú beavatkozás jelentené az egyetlen megoldást a lakókörnyezetek számára az ilyen nagymértékű zajszennyezéseknek kiküszöbölésére, s így a nagyobb járműforgalmat átengedő villamospálya-nyomvonalakon (lásd nagykörúti villamosvonal). Célzott pénzügyi források hiányában a fent említett jelenség továbbra is megzavarja majd az ott élők nyugalmát, életkörülményeik és mindennapjaik szelíd álomképekbe szőtt milliőjének vágyát kifejezve („A villamos is aluszik, - s míg szendereg a robogás - álmában csönget egy picit”).

Első információink szerint gázpisztolyt fogott a garázsba közlekedő 276E autóbusz vezetőjére egy utas szerda délelőtt a cinkotai buszgarázs előtt. A fegyver azután került elő, hogy a járművezető bemondta, hogy a végállomás következik.

A Facebook oldalunkon mások által közzétett, meg nem erősített információk szerint, az utas a gázpisztolyt a jegykiadó-nyíláson keresztül fogta rá a buszvezetőre, mások úgy tudják, hogy a busz mellett állva, a busz ajtajában lőtt a férfi. Az illetőt a garázs portájánál lévő biztonsági őröknek sikerült leteperniük, akik rendőri erősítést hívtak, -írta Facebook lapunkon Albert Tibor, egykori cinkotás sofőr. Úgy tudjuk, hogy a buszvezető üzemi baleset miatt jelenleg táppénzen van.

Az esettel kapcsolatban az MTI megkereste a BKV fődiszpécserét. Mezei László szerint az utas egyelőre ismeretlen okból fogta rá a gázpisztolyt a sofőrre. Az eset a garázsba tartó buszon történt, amikor már nem voltak mások a járművön. A buszsofőrre két méterről lőttek rá, de nem sérült meg. A támadót a rendőrség előállította.

A BRFK az [origo] kérdésére azt közölte, hogy az eset valóban délelőtt történt, miután a vezető és egy utas szóváltásba keveredett. Ezután az utas egy gázriasztó-fegyverrel egy lövést adott le, de személyi sérülés nem történt. A XVII. kerületi járőrök a helyszínen elfogták a támadót, és előállították, majd "felfegyverkezve elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntett megalapozott gyanúja" miatt indítottak ellene eljárást.

Alig két hete az Astoria metróállomás személyzetére támadt rá egy bedrogozott férfi. Három embert megsebesített, megrongálta a jegyautomatát, betörte több kirakat és a jegypénztár ablakát, majd több lyukasztót is kitépett a helyéről. Az ott történtekről itt olvashatsz bővebben.

Kövess minket a Facebookon!

Az LMP a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésére előterjesztést nyújt be a mobil-jegyről, és egy 5-30-as új jegyfajtáról, melyet közlekedési munkacsoport dolgozott ki. A párt néhány szakblog és városi közlekedéssel gyakrabban foglalkozó blognak és honlapnak előzetesen elküldte az előterjesztést, ezt alább olvashatjátok. Az ezzel kapcsolatos szakmai észrevételeiteket szívesen vesszük!

Tisztelt Közgyűlés!

A Lehet Más a Politika már 2011 decemberében részletesen kidolgozott és előterjesztett egy olyan tömegközlekedési tarifareformot, mely az alkalmi utasok problémáira megoldást jelentett volna. Akkor a fővárosi vezetés az elektronikus jegyrendszer gyors bevezetésében reménykedve a javaslatot elvetette.

A budapesti tömegközlekedés nem rendszeres használatát biztosítani hivatott jegystruktúra végletesen elavult, egész Európában egyedülállóan igazságtalan. A jelenlegi alapjegy, a vonaljegy nem korrekt ajánlat a tömegközlekedés alkalmi használói számára, nem mobilitás-, hanem fel-leszállásorientált. Szintén hiányzik egy olyan jegyforma, mely a napijegy és a havibérlet között áll, a nem egybefüggő időtartamú, „félig rendszeres” használatot tenné lehetővé.

Nem csak az alkalmi használókkal szembeni igazságos bánásmód indokolja az alkalmi jegyek fejlesztését. A tömegközlekedést használók aránya Budapesten folyamatosan csökken, ezért szükség van olyan jegyfajtákra, amelyek a bérletes törzsutasok és a tömegközlekedést nem használók között, a nem rendszeres használók mezsgyéjén vonzást gyakorolnak az utazási módok közt alkalomszerűen döntő utasokra. Míg ma az a helyzet, hogy a rendszeres, bérletes utazásból kilépő utasokat a használhatatlan alkalmi jegyfajták szinte rögtön a tömegközlekedés elhagyására kényszerítik, és onnan új utasokat nem is vonzanak, addig a jövőben olyan jegyfajtákra lenne szükség, amelyek az alkalmi utasokat vonzzák a tömegközlekedés felé.

A fenti problémakör kezelésére egy új jegyfajtát, az 5/30-as tömb-napijegyet javasoljuk bevezetésre, illetve az alkalmi jegyfajták gyors, olcsó és mégis színvonalas átfogó reformjának előkészítéséül az sms-ben történő jegyváltás bevezetését.

I. Sms-jegy bevezetése

Sokkal szélesebb kört érint a korábban biztonsági okokra hivatkozva elvetett sms-alapú jegyek kérdése. Nézetünk szerint az sms-jegyek biztonsággal bevezethetőek, és egy csapásra, kis beruházási igénnyel megoldják a mai, vonaljegyes rendszer reformját – jóval a bevezetni tervezett teljes körű elektronikus jegykezelés előtt.

Az sms-jegyek megváltása a következőképpen zajlana: az utas egy nála levő, tetszőleges, személyazonosításra alkalmas fényképes igazolványnak a számát, illetve a kért jegy típusát elküldi az sms-jegyszerver telefonszámára, és a továbbiakban jegyellenőrzéskor a megerősítő válasz-sms, illetve a megjelölt igazolvány felmutatásával igazolja a jegy megvásárlását. A használható igazolványok körét a következőkben célszerű megjelölni: hatóság által kibocsátott fényképes személyazonosító igazolvány, útlevél vagy jogosítvány, más államok útlevelei, illetve a BKV (vagy a jövőben a budapesti tömegközlekedés díjait beszedő szerv) pénztáraiban továbbra is megvásárolható fényképes bérletigazolvány (ebben az esetben természetesen az adott utazásra érvényes bérletszelvény nélkül). Az sms-jegy hamisításának visszaszorítása végett a jegyellenőrök szúrópróbaszerűen rögzíthetik az utas sms-jegyét (legegyszerűbben fényképen), és ha a szerver adataival való utólagos összevetés visszaélésre derít fényt, a személyazonosító adatok birtokában a csaló utassal szemben jó eséllyel kezdeményezhető eredményes hatósági eljárás. Vizsgálandó továbbá az sms-jegyen szereplő igazolványszámon alapuló helyszíni ellenőrzés hatékonysága is (az adott igazolványszám pillanatnyilag érvényes jegyeinek lekérése az sms-jegyszerverről az ellenőr mobiltelefonja vagy más készüléke segítségével).

Az sms-jegyek piaci sikerességének fontos feltétele, hogy nem szabad luxustermékként tekinteni rájuk – mint a már kodifikált, de soha meg nem valósított mobiljegyek esetében –, tehát az sms-jegyek árai nem haladhatják meg a velük összevethető hagyományos jegyek árát (pl. az sms-napijegy nem lehet drágább a papíralapú napijegynél). Ez azért lehetséges, mert a papíralapú jegyek előállítási, forgalmazási költségei magasak, tehát ezen a költségszinten vagy akár alacsonyabb költséggel lebonyolítható egy sms-jegy megváltása. Az sms-jegyek előállítási költségeinek leszorítása végett a rendszer működtetésére kiírt tenderen a nyertes mobilszolgáltató számára elő kell írni, hogy a saját hálózatában nem szedhet külön díjat az sms-jegyekért, más hálózatból érkező igények esetén pedig az adott sms-t ingyen végződtesse, a válasz-sms-eket ingyen indítsa. Ez a rendszer alkalmas arra, hogy a mobilszolgáltatók közötti piaci verseny eredményeként végeredményben egyetlen hazai szolgáltató se kérjen felárat az sms-jegy kezeléséért.

Az sms-jegyváltás rugalmasságát kihasználva javaslatot teszünk egy időalapú jegytermék bevezetésére, mely – az ismert adottságok miatt – csak sms-ben lenne megváltható, 90 percnyi utazást tartalmazna korlátlan átszállással, és nem kerülne többe, mint a jelenlegi papíralapú átszállójegy. Szintén megfontolható egy rövidebb érvényességű, de olcsóbb jegy bevezetése, illetve a „price capping”, az azonos telefonszámról, azonos igazolványszámmal igényelt sms-jegyek összevonása az utas számára kedvezőbb, hosszabb érvényességű jeggyé – természetesen csak a hosszabb jegyhez hiányzó ártöbblet kiszámlázásával. Már első körben is javasoljuk, hogy legalább a napijegy szintjéig lehessen sms-jegyet vásárolni – és a jegyösszevonást alkalmazni.

A fenti sms-jegy mint jegyváltási lehetőség bevezetése a jelenlegi állapotok szerint 2012. szeptemberétől lehetséges, és kívánatos is.

Az sms-jegyet a BKV és a BKK illetékesei eddig jellemzően biztonsági okokra hivatkozva vetették el, azonban nézetünk szerint a biztonsági kockázat kicsi, a hivatkozott okok elháríthatóak. Tetszőleges igazolvánnyal (személyi, jogosítvány, útlevél, bérletigazolvány) együtt az sms-jegy közel sem vet fel annyi problémát, mint például a mai papíralapú bérletek. A megadott jegy kizárólag az adott igazolvánnyal használható fel, az sms lemásolása így nem jelent csalási lehetőséget.

A kapott sms feladójának meghamisítása, avagy teljesen hamis sms kreálása persze elvileg így is lehetőséget ad a csalásra, ez azonban már jelentős technikai felkészültséget igényel, ráadásul a csalás ilyenkor is könnyen bizonyítható (a mobilszolgáltató sms-szerverét illetve a BKV szerverét feltörni egy jegy kedvéért lényegében senki nem fogja, tehát az itt tárolt adatok alapján a valóság ellenőrizhető). Így a szúrópróbaszerű ellenőrzés elegendő lehet: az ellenőr minden ilyen esetben egy fényképet csinál az sms-ről (vagy amennyiben nem kap minden ellenőr azonnal fényképezőgépet, felírja az sms-jegy adatait), majd utólagosan akár központilag lehet az ellenőrzéseket lefolytatni. Ez alapján a csaló úgy érzi majd, hogy személyazonosító adatait kiszolgáltatva, a számítógépes csalás bűntettét és egyéb súlyos tényállásokat könnyen bizonyítható módon megkockáztatva akármikor lebukhat, így a csalás vélhetően minimálisra szorítható.

Egy másik, szintén megfontolható ellenőrzési lehetőség, ha az ellenőr a saját telefonja vagy egyéb mobilkészüléke, -terminálja segítségével az sms-jegyszerverről lekéri az utas megadott igazolványszámához igényelt, pillanatnyilag érvényes jegyek listáját (amennyiben kezdetben problémát okoz a betűket is tartalmazó igazolványszámok hosszadalmas begépelése, ez kiváltható a telefonszám-alapú lekérdezéssel és a telefonszám párhuzamos megcsörgetésével). Ez a megoldás az sms-jegyek hamisítását gyakorlatilag kizárja. Amennyiben ez a folyamat hosszadalmas lenne, és technológiailag lehetséges, megfontolható az ellenőri mobiltelefonok számára olyan hálózati prioritás biztosítása, mellyel az ellenőrzésnek ez a módja gyorsabbá válik.

Hátrányok:

• fényképkészítésre alkalmas eszköz kell az ellenőröknek, vagy a szúrópróba lassú;
• az ellenőrzés a legegyszerűbb esetben is valamivel tovább tart, mint a papírjegyek ellenőrzése (az igazolványszámot is ellenőrizni kell);
• minimális csalási lehetőség (de ez jóval kisebb, mint pl. ma a tintás érvényesítésű bérletek esetén!);
• a metró-beléptetőkapus megoldással nem kompatibilis, hosszú távon a plasztikkártyára át kell állni (azonban ekkor hasonló sms-ekkel intézhető a plasztikkártya feltöltése).

Előnyök:

• azonnal az összes tervezett jegytípus bevezethető (időalapú jegyek, zónás jegyek, stb.), elvileg még a jegyösszevonás is működhet (a kért jegytípus – pl. az adott számról, ugyanazzal az azonosítóval aznap igényelt harmadik másfél órás – helyett napijegy jön vissza a válasz sms-ben);

• nem csak hagyományos sms-ben működhet a rendszer, egy okostelefon-applikáció kényelmesebben megoldja ugyanezt, közös rendszert használhat az sms-rendszerrel;

• az indulásnál nem kell hozzá még ellenőri készülék sem, hagyományos módon ellenőrizhető;

• a hamisítás ellenőrzése, a tettes azonosítása lényegesen könnyebb, mint a hagyományos bérleteknél, ezáltal a rendszer bérletekre való kiterjesztése révén a hamisítás visszaszorítható, milliárdos megtakarítás érhető el;

• elterjedése esetén megoldja a bérletvásárlási problémákat, a pénztári fejlesztések, jegyautomata- beszerzések nagyrészt szükségtelenné válnak, ami szintén milliárdos megtakarítást jelenthet;

• a teljesen elektronikus jegyrendszer bevezetése előtt már évekkel lényegében megvalósít egy hasonló rendszert (ne feledjük, hogy az elektronikus jegyrendszer bevezetése ma sincs közelebb, mint egy vagy két éve!), az sms-rendszer később az elektronikus jegykártyák feltöltésére is használható.

II. 5/30-as tömb-napijegy bevezetése

Jelenleg lényegében nincs megfelelő köztes jegytípus a havibérlet és a vonaljegy között az alkalmi utasok számára, ami az alkalmanként felmerülő, időben nem egybefüggő 1-2 napos igényeket (pl. rossz időjárás, előre látható dugók) ki tudná szolgálni. A havibérleti-jegy túlságosan hosszú egybefüggő időszakot fed le, a napijegy rugalmatlan és fajlagosan nagyon drága, a hetijegy fajlagosan drága is és rugalmatlan is. Ebben a dilemmában az utas leggyakoribb döntése az, hogy fizető utasként egyáltalán nem használja a tömegközlekedést, inkább autózik, vagy bliccel.

Az általában autóval vagy kerékpárral közlekedő, de alkalomszerűen, havonta legfeljebb 5–10 napon tömegközlekedést használók gondjainak megoldására a sípályákon már bevált „X in Y” (pl. 3 in 7) típusú jegyekhez hasonlóan javaslom a BKV-nál a „30-ból 5” jegytípus bevezetését. Az 5/30-as jegy az előre kiszámíthatóan havi párnapos, nem egybefüggő használatot igénylő utasok részéről biztos bevételt jelent a szolgáltatónak, és ösztönöz a tömegközlekedés legalább részben történő használatára. Ez a típus lényegében a havibérlet és a napijegy ötvözete: 30 napos érvényesség mellett 5 szelvényt tartalmaz, amelyek az utas által jelzett napon korlátlan utazást biztosítanak. A limitált érvényesség megszünteti a veszélyt, hogy ezt a jegytípust bliccelésre használnák, ami a napijegy önérvényesítése ellen rendszeresen felhozott érv volt. A jegytípus fajlagosan lényegesen drágább kell, hogy legyen a havibérletnél, de lényegesen olcsóbbnak kell lennie a napijegynél, és egy napra vetítve nem szabad lényegesen meghaladnia 2 db menetjegy árát. Ez 3500-4000 Ft körüli árat jelent.

Az 5/30-as tömb-napijegy egy lehetséges megoldása fűzött tömb, vagy perforált leporelló formájában tartalmaz öt, a mai vonaljegyeknél nem sokkal nagyobb jegyszelvényt, melyeknek az oldalán félkörívben perforált fülecskéket lehet kitépni, négyet a használati nap első számjegyének (0–3) és tízet (0–9) a második számjegyének jelzésére. Egy másik megoldás a mai havibérlet méretét meghaladó, de egyszelvényes elrendezés, amely 1-től 31-ig tartalmaz letéphető fülecskéket. További lehetőség az időpecsétet nyomó jegykezelő készülékkel való érvényesítés, de ez a BKV eszközparkjának ismeretében problematikus. Vizsgálat tárgyai lehetnek más önérvényesítési eljárások is, azonban ezek ellen könnyen felhozható a bliccelés elősegítésének vádja.

Előnyök:

• a nem rendszeres, egy-egy napra tömegközlekedést használni akaró utasoknak tökéletes megoldás;

• nem kell hozzá semmilyen többletberuházás;

• a bliccelést akár jelentősen is visszaszoríthatja – a több átszállás miatt bliccelő alkalmi utasok probjól tervezhető bevételt jelent: egy megvásárolt szelvény hónap végén lejár, szemben a ma az alkalmi utasok által jellemzően használt tömbjeggyel.

Hátrányok:

• 5 napnyi „elköteleződést” vár az utastól, az esetleg megmaradó szelvények bosszantóak lehetnek, a tömbjegyhez visszatérést okozhatják (de a tömbjeggyel lógást – csak metrón lyukasztást – árban úgysem lehet, és nem is cél alulmúlni);

• a ma cafeteria-elemként kapott bérletet olcsósága miatt olyanok is választják, akiknek lényegében egy ilyen 5/30-as megoldás fedné le legjobban az igényüket – ők esetleg havibérletről váltanak, ez bevételkiesés lenne (ezek száma azonban feltehetőleg elenyésző).

Olvasónk, Yoda, törvénytisztelő állampolgárként jegyvásárlás és lyukasztás után szállt fel a 3-as metróra a Gyöngyösi utcánál. Egészen a Corvin negyedig utazott, ahol kimeneti ellenőrzés volt. Jegye volt, nem volt mitől félnie, felmutatta, majd halad volna tovább, amikoris az egyik ellenőr megállapította, hogy a jegy, amit az utas pár perccel azelőtt vett, egy buszon már érvényesítve lett. Így kezdődött az alábbi sztori:

Kedves BKV-figyelő blog!

Pont a tegnapi nap eseményeit szeretném veletek megosztani, hátha le tudjátok vonni a tanulságot az esetből.

Tegnap, azaz: 2012-04-21-én történt, hogy reggel 9-kor felkeltem és már késéssel indultam el otthonomból, mivel segédkeztem egy ismerősömnek építkezésénél, ahova 10:00 ra kellett volna kiérnem.

A kapkodás közepette, már csak a buszon vettem észre, hogy otthon maradt az !érvényes! bérletszelvényem, amiért már nem tudtam hazamenni idő híján. Ezért a gyöngyösinél a jegypénztárnál váltottam 2 natúr vonaljegyet (320Ft) amit lekezelés után még szemügyre is vett a bejáratnál álló egyik ellenőr (karszalagban stb). Jött a metró, felszálltam és a Corvin-negyednél szálltam le, ahol a mozgólépcső tetején ellenőrök végezték a „feladatukat”.

Elő is vettem a lekezelt jegyet és felmutattam, amit azonban elkért a kedves ellenőr és azt állította, hogy ez a jegy már le volt kezelve hagyományos lyukasztóval, ami eléggé nevetséges, mert a jegy megvétele után még csak más jármű közelében sem voltam, ezért természetesen fel is kaptam a vizet, hogy egy ilyen ürüggyel akarnak megbüntetni. Mivel ismerjük a metró aluljáró fényviszonyait, aki menet közben kiszúr a jegyen egy hibát, miközben neki azt 1 méterről mutatják, az bizony mesterlövésznek menjen, ne ellenőrnek.

Kis huzavona után kiállították a csekket, ami megint csak annak köszönhető, hogy úrnak születni kell, paraszt meg nő, mint a gomba.. Pedig megtehettem volna, hogy ezek után letagadom a kilétemet, ha már szégyenszemre egy ilyen „lopáshoz/átveréshez” folyamodnak kínjukban.

Mellesleg undorítónak tartom azt is, hogy nekem, mint fizető utasnak nap mint nap azt kell átélnem a tömegközlekedésen, hogy a hajléktalanok odaürítenek az ülésekre (és nem a táskáikat), és a kisebbség torkaszakadtából üvöltve utazik és mikor felszáll az ellenőr a járműre, őket nagy ívben kikerüli és azokat az utasokat molesztálja, aki becsületesen megvásárolja a jegyeket, bérleteket. Talán jobban is fel lehetne használni a közterület felügyelőknek az „újonnani” előjogait, mintsem a dolgozó népet b****gassák még ők is.

És kívánom, hogy azt a 2000Ft ot, amit be fogok fizetni hétfőn, azt költse a BKV valami hasznos dologra, mint pl.: Sósavra, vagy legalábbis vízre, mielőtt az utasai meghalnak a gépjárműiken pestisben!

Ui: ha jegyet vesztek, akkor mostantól figyeljétek meg azt is, mintha Rodolfo ülne a pénztárnál… Én szerintem ráborítom a fülkét, ha még egyszer egy ilyet adnak a kezembe. Mert szerencsére nem azon a -2000Ft-n múlik a megélhetésem, hanem az elv!

Bár a blog rajongótáborához képest viszonylag kevés kritika éri a BKV-figyelőt, vannak egy páran, akik a posztok tartalmával, minőségével, nyelvezetével, szakmaiságával stb. nem értenek egyet. A kritikus olvasóknak felajánlom, hogy segítsenek a blog szerkesztésében, jelentkezzenek társzerkesztőnek.

Részleteket ide kattintva a Facebook oldalunkon olvashatsz.