BKV-figyelő

Tarlós István főpolgármesterré választása után is előfordult, hogy indokolatlanul kaptak prémiumot a BKV vezetői. Az Állami Számvevőszék szerint alapvető munkaköri feladatokért járt prémium, és a kifizetések feltételei között nem szerepelt a BKV hiányának csökkentése. A főváros személyiségi jogokra hivatkozva nem árulta el, hogy a BKV vezetői mekkora prémiumot kaptak az elmúlt másfél évben, írja az Index.

A kormányváltás után is előfordult, hogy a BKV vezetői indokolatlan esetben kaptak prémiumot, derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) BKV-val foglalkozó múlt heti jelentéséből. Mivel az ÁSZ a 2002 és 2010 közti időszakot vizsgálta, így főként az SZDSZ–MSZP-s városvezetés idején történtekkel foglalkozik, de a mellékleteivel együtt közel kétszáz oldalas jelentés kritikákat fogalmaz meg a Tarlós István főpolgármesterré választása utáni időszakról is.

A Fidesz a 2010-es választási kampány egyik állandó témájává tette a BKV-nél történt visszaéléseket, az indokolatlanul kifizetett végkielégítéseket. (A kormányra kerülés után többek között erre hivatkozva fogadták el a 98 százalékos különadóról szóló javaslatot. Sőt a javaslat elfogadása érdekében a parlament kormánypárti többsége az Alkotmánybíróság hatáskörét is korlátozta.)

Az Index kitér arra is: Kocsis István azért maradhatott a BKV vezérigazgatója a kormányváltás után is, mert már 2009-ben megkezdte a BKV-botrány kivizsgálását. Kocsist végül tavaly szeptemberben menesztették, ez azonban nem a BKV-val függött össze, hanem valószínűleg azzal, hogy gyanúsítottként hallgatták ki az MVM-ügyben.

Alapfeladatért jár prémium

Az ÁSZ jelentéséből az derül ki, hogy a fideszes támogatással főpolgármesterré választott Tarlós 2010. októberi hivatalba lépése után sem sikerült pontosan szabályozni a BKV prémiumfizetési gyakorlatát. Az ÁSZ kifogásolja, hogy túl korán, már 2010. december 9-én elkészítették azokat a jelentéseket, amelyek arról szóltak, hogy a BKV felső vezetői milyen premizálandó feladatokat végeztek el. Így a prémiumkövetelményeket nem az elvégzett, hanem a várható teljesítményhez kötötték.

Miután azonban kiderült, hogy a vezetők nem tudták teljesíteni a kitűzött célokat, a BKV december 16-i igazgatósági ülésén módosította a prémiumfizetés feltételeit. Lényegében utólag csökkentették az elvárásokat, így a vezetők 2010-es teljesítménye elég lett a prémium felvételéhez. A döntést december 17-i ülésén a BKV felügyelőbizottsága is megerősítette.

Kocsis István, a BKV akkori vezérigazgatója – az ÁSZ szerint – azzal érvelt, hogy a prémiumok feltétele az „eredményes működésről” és a „finanszírozási hiány növekedésének megakadályozásról” szóló a vezérigazgatói célkitűzés volt. A jelentés vitatta ezt, az ÁSZ szerint a prémiumfeltételek között nem szerepelt a hiány csökkentése, ráadásul olyan munkáért járt a plusz pénz, amely a munkaköri feladat része volt.

Sepsey Tamás, az ÁSZ-vizsgálat végrehajtásáért felelős igazgató elmondta, hogy a fővárosi önkormányzat célként tűzhette volna ki, hogy csak akkor jár prémium, ha az előre tervezett veszteséget meghatározott mértékben csökkentik, ez azonban nem történt meg. Sepsey szerint a BKV üzleti tervének megalapozottságát a fővárosi önkormányzat nem vizsgálta.

A prémiumcélok között azért lett volna logikus megszabni a hiány lefaragását, mert a BKV komoly gazdasági problémákkal küzd. A kormány ugyanis zárolta a BKV 32 milliárdos idei támogatását. A főpolgármester ezután jelentette be, hogy leállhat a februártól a tömegközlekedés, ha a BKV nem kap állami támogatást.

Nem nyilvános a prémium összege

Az ÁSZ nem foglalkozott azzal, hogy összesen mennyit fizettek 2010-ben a BKV-vezetőinek. A 2010 decemberében lezárult jelentés a tavalyi évről annyit ír, hogy a fővárosi közgyűlés 2010 októberében úgy döntött, hogy a vezérigazgatónak az alapbér 40 százaléka, a többi vezetőnek az alapbér 20–40 százaléka lehet a prémiumuk. (A korábbi időszakban ez az összeg 100–150 százalék volt.) Az ÁSZ szerint azonban ennek ellenére sem változott meg az a gyakorlat, hogy ne a munkaköri alapfeladatokért járjon prémium, és ellentétes a fővárosi önkormányzat javadalmazási szabályzatával.

A BKV felügyeletét ellátó Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az Index megkeresésére azt írta, hogy a fővárosi közgyűlés 2010 októberében határozott arról, hogy átalakítja a BKV javadalmazási rendszerét. A BKK szerint ennek köszönhetően a korábbi évekhez képest csökkent a vezetők prémiuma. A BKK válasza azonban arra nem tért ki, hogy az ÁSZ megállapításai alapján változtatnak-e a premizálási gyakorlaton. Hozzátették azonban, hogy a prémiumok minden esetben konkrét teljesítményhez kötődtek.

A lap megkérdezte az is, hogy 2010 októbere óta pontosan mennyi prémiumot kapottt a BKV vezérigazgatója és a BKV többi vezetője, illetve mennyit kaptak a BKK igazgatósági tagjai. A BKK azt válaszolta, hogy „a munkavállalók személyiségi jogaira való tekintettel az érintett hozzájárulása nélkül nem áll módunkban adatot szolgáltatni”.

A BKV honlapján található adatok szerint Kocsis István korábbi vezérigazgató havi alapbére 1 600 000 forint volt. Mivel Kocsis évi maximális prémiuma az alapbér 40 százaléka, éves szinten Kocsisnak 7 680 000 forint járt. A vezérigazgató-helyettesek alapbére a 2011 júliusi adatok szerint 1 450 000 forint, prémiuma ebben az esetben évente legfeljebb 6 690 000 volt.

A BKK írásos válaszában azt közölte, hogy egyelőre csak 2011 első félévi prémiumokat fizették ki,  a második félévi összegeket a célkitűzések értékelése után fizetik ki. A BKK vezetői 2010 októbere és 2011 augusztus közti időszakban nem voltak jogosultak prémiumra, tették hozzá.

A Blikk januárban arról írt, hogy Vitézy Dávidnak, a BKK vezérigazgatójának a szerződése szerint 7,6 millió forint jutalom jár. A BKK közleményében erre reagálva azt közölte, hogy Vitézy nem kapott prémiumot. Hozzátették: a prémium maximális összege megegyezik azzal, amiről a Blikk írt. A BKK igazgatósága tavasszal dönt Vitézy prémiumáról, de várhatóan nem kapja meg a  maximális összeget többek között takarékossági okokból, illetve azért, mert külső okok miatt nem tudtak minden kitűzött célt teljesíteni.

A főváros reakciója

A Főpolgármesteri Hivatal a cikk publikálása után a következő közleményt adta ki:

„Az Index rosszindulatú, és a múltat eltakarni igyekvő (írásában egy mondatot szentel az 1990 és 2010 közötti 20 évnek) beállításával szemben Kocsis István volt BKV vezérigazgató 2011. évre kitűzött prémiumát - a sugalmazással ellentétben – a főpolgármester nem engedte kifizetni. Ismételjük, Vitézy Dávid BKK vezérigazgató sem kapott prémiumot.”

A Főpolgármesteri Hivatalt még hétfőn kereste meg a lap írásban, azt kérdezték, hogy 2010 októberétől kezdve mennyi prémiumot kaptak a BKV vezetői, többek között a BKV vezérigazgatója, a közlekedési, a gazdasági, a műszaki, az IT, a humánpolitikai, az ellenőrzési, a kommunikációs, a jogi, a biztonsági, a DBR metro projekt igazgatója. Valamint rákérdeztek arra is, hogy ugyanebben az időszakban (2010 október - 2012 január) mennyi prémiumot kaptak a BKK igazgatóságának tagjai.

Kérdésükre a BKK keddi válaszában a BKV vezetők prémiumáról azt írta: „A munkavállalók személyiségi jogaira való tekintettel az érintett hozzájárulása nélkül nem áll módunkban adatot szolgáltatni.”. Ezt az információt közöltük cikkünkben, ahogy azt is megemlítettük, hogy Vitézy nem kapott prémiumot.

(Index)

Olvasónk, Gergő levele a bizonyíték arra, hogy hiába veszi meg az ember rendszeresen a BKV bérletét, ha vicces kedvű vagy unatkozó biztonsági őrrel hozza össze a sors, vele is szórakozhatnak, őt is megalázhatják. Részletek a levélben:

Kedves BKV-figyelő!

Mai napon, január 25-én 8:25-kor érdekes dolog történt velem. Gyanútlanul haladtam a Blaha Lujza téren a metró lejáró felé, felmutatva az ott álló ellenőröknek az érvényes havi bérletem. Erre az ott álló biztonsági őr megállított kiemelt a haladó sorból és elkezdett mindenki előtt megalázó stílusban, különböző dolgokra hivatkozva nevetség tárgyává tenni.

Ilyen indokok voltak: "Milyen évet írunk?", "Miért 2011 van a bérletemre írva?", "Miért takarom egy részét a bérletemnek az ujjammal?" és még hasonló kérdések követték. A tömeg engem nézett, mint egy bűnözőt. A bérletemre ugye azért van 2011 írva, mert 2011. december 30.-án vettem. Takarás nélkül meg nem tudom megmutatni, mert irattartóban van így amikor mutatom, mint a filmekben az hatósági igazolványt középen rálóg egy ujjam a bérletre. (Felső részen igazolvány alsón a bérlet)

Miközben a női kolléga velem törődött a másik idősebb bajszos férfi kollégája csak röhögött rajtam hangosan, illetve mikor mehettem utamra, csak annyit mondott röhögve, hogy "Nincs semmi probléma, csak vicc volt".

Én nem röhögtem rajta!

Fotó: újpest.hu

2011. május 20-án Tarlós István főpolgármester a sorozatos tűzeseteket meglovagolva hisztérikusan kijelentette, hogy negyvenhárom metrókocsit von ki hétfő reggelig a 2-es és 3-as metró forgalmából a főváros, mert azok potenciális balesetveszélyt jelenthetnek. A főpolgármester elmondta, a metrótűzesetek miatt megkeresték a metrókocsikat korábban gyártó orosz céget, ahonnan azt a tájékoztatást kapták, hogy a harminc év feletti kocsik közlekedtetése biztonsági kockázatot jelent.

Éljen-éljen a hős és bátor polgármester, mondták ezt a kedves budapestiek, de az talán eszükbe sem jutott, hogy ez egyáltalán nem az ő biztonságukról és a metróközlekedésről szól, hanem valami egészen másról.

Ugyanis pár hétre rá Tarlós bejelentette, már csak egy kérdést kell tisztázni, július 21-én aláírhatják a metrókocsik beszerzéséről szóló megegyezést, tehát hiába bontott szerződést a BKV az évekig töketlenkedő Alstommal és hiába küldték vissza a szerelvényeket, a főpolgármester azért meg akart állapodni velük.

Örömmel fogadták a hírt a tömegközlekedők, holott amikor kiderült, hogy az Alstom szerelvényei életveszélyesek, nem fog rajtuk a fék, és az ajtók is kinyílnak menet közben, akkor az utasok egyöntetű véleménye az volt, hogy a gyártóval szerződést kell bontani, és a szerelvényeket vissza kell küldeni, mert ez így nem mehet tovább.

Ennek ellenére a hírt mindenki kitörő örömmel fogadta. Tehát a metrókivonásos stratégia bevált, sikerült lenyomni az emberek torkán az Alstomot. Az utasok megbarátkoztak az életveszélyes szerelvényekkel, mert csak nem lehetnek rosszabbak, mint a kigyulladó orosz kocsik.

Holott nem lett volna kötelező megállapodni az Alstommal. Számos város és tömegközlekedési társaság árul használt, de kiváló állapotú szerelvényeket. Egy új tender kiírása esetén ezekkel ki lehetett volna váltani a régi orosz kocsikat, és biztosítható lett volna a biztonságos közlekedés.

De Tarlós valamiért nagyon ragaszkodik a franciákhoz, és valamiért nagyon meg akart állapodni velük. Használt metrókról hallani sem akar.

2011. július 20-án örömmel jelentették be, hogy aláírta a metrószerződés módosítását Tarlós István főpolgármester és Patrick Kron, az Alstom elnök-vezérigazgatója. Ha a francia cég tartani tudja a szerződésben vállaltakat, pont kerülhet az elmúlt hónapokban egyre kilátástalanabbnak tűnő metróügy végére. Azért azt a sajtótájékoztatón fontosnak tartották kiemelni, hogy áprilisban egy szerelvény két kocsija is kiégett, aminek eredményeképpen a főpolgármester kivonatott a forgalomból 43 darab, 40 évnél idősebb metrókocsit, tehát nagy szükség van az Alstom szerelvényeire.

Most, hogy kezd csendesedni a levegő, és úgy néz ki, hogy semmi sem állhat az Alstom útjába, tegnap, azaz január 23-án az Index megírta, hogy újra forgalomba állt egy tavaly májusban kivont, 40 évesnél öregebb kocsikból álló szerelvény a 2-es metró vonalán, erősítette meg értesülésünket a Budapesti Közlekedési Központ. Várhatóan további matuzsálemkorú kocsik is visszaállnak. Kiderült, hogy nem veszélyesebbek, mint a forgalomban hagyott 1-2 évvel öregebb kocsik, tehát a szakmai szervezeteknek és a dolgozóknak igazuk volt, mégsem hallgatott rájuk a polgármester. Vajon miért?

A történet további érdekessége, hogy Vitézy Dávid a BKK vezérigazgatója az elmúlt egy évben nem igen szólalt meg az Alstom ügyben, holott a VEKE szóvivőjeként ő is az azonnali szerződésbontást sürgette.

Olvasónk, Krisztián megálmodott egy kerékpáros bérletet, ami fele annyiba kerül, mint a most kapható Budapest-bérlet. A dolog lényege, hogy csak azokon a járatokon lehet vele utazni, ahol kerékpár is szállítható, és csak akkor érvényes, ha az ember mellett ott van a biciklije is. Kommentben várja az ezzel kapcsolatos észrevételeiteket, javaslataitokat.

Kerékpárszállítás a busz elején. (Fotó: Kerékpáros Klub)

Tisztelt BKV-figyelő!

Egy új típusú bérletfajtának a jogosultságáról szeretnék megbizonyosodni kérve a véleményedet, vagy akár másokét is. Ez a már bevezetett kerékpáros matrica és a bérlet keresztezése volna kb 3-4, max 5 ezer forintos áron. A kerékpárosbérlet csak azokon a járműveken, és akkor lenne érvényes, ha ha a kerékpáros együtt utazik a járművével.

Ez a bérlet a külső kerületekből beutazókat segítené, pl: akik a városközpontot a HÉV járműveken gyorsan elérhetnék, míg a belvárosban a kerékpárjukat tudnák használni, vagy akár Budapest határán belül vonattal szeretnének eljutni a Nyugatiig/Déliig, majd kerékpárral a belvárosba. Segítené továbbá a budai hegyekben élőket/dolgozókat, akik a fogaskerekűt használva megkönnyíthetnék kerékpáros útjuk egy részét. Az egyre növekvő benzin és bérletárak mellett, azt hiszem van jogosultsága egy ilyen kerékpár-tömegközlekedés kombinációnak.

Várom esetleges véleményedet.

Üdvözlettel: G. Krisztián

Az eddigi papíralapú jegyeket és bérleteket új, kártyaalapú elektronikus rendszer válthatja fel 2014-től, derül ki a BKK által kidolgozott projektkoncepcióból, melyet 2012. január 25-i ülésén tárgyal a Fővárosi Közgyűlés Tarlós István főpolgármester és György István főpolgármester-helyettes előterjesztésében. A fejlesztés számos kézzelfogható változást hoz az utasoknak: megjelenhet az  időalapú jegy, a napi limit és az érintésmentes bankkártyás fizetés lehetősége is, a bérletes utasok pedig otthonról, számítógépük mellől hosszabbíthatják meg bérletük érvényességét.

A Budapesti Közlekedési Központ 2014-től több lépcsőben az utasok számára átláthatóbb és igazságosabb jegyrendszert kíván bevezetni, amely egyaránt kedvezőbb a közösségi közlekedés napi szintű, és a szolgáltatásokat csak alkalmanként használó utasainak is. Az  elektronikus jegyrendszer fokozatos bevezetése amellett, hogy visszaszorítja a bliccelést és a bérlethamisítást – az utazás idejéhez és nem az átszállások számához igazított díjszabás miatt valódi alternatívát jelent az autóhasználattal szemben.

Tekintettel arra a tényre, hogy a jegyek és bérletek hamisításából származó kár és a bliccelők által okozott bevételkiesés a közösségi közlekedést évről évre milliárdos nagyságrendű összeggel károsítja meg, a BKK olyan rendszert dolgozott ki, amely kártyaalapú, így gyakorlatilag hamisíthatatlan, a kártya közlekedésben való használatát pedig egy központi rendszer ellenőrzi, ami pedig a bliccelés lehetőségét csökkenti le. A metróknál teljesen, a HÉV-eknél részben automatizált be,- és kiléptető kapuk váltják majd fel a fejlesztés második ütemében (2015-ben) az ellenőröket, ami nagy biztonsággal garantálja, hogy a közösségi közlekedés ezen eszközeit csak az arra jogosultak használhassák. A különböző kedvezmények – diák, nyugdíjas – igénybevételét és annak ellenőrzését – annak megléte esetén – a Nemzeti Egységes Kártyarendszer biztosítja majd.

Az elektronikus jegyrendszert azoknak lesz a legegyszerűbb megszokni, akik eddig is havi bérlettel utaztak – ők akár otthonról, akárcsak az internetes bankok esetében, egy egyszerű, átlátható weboldalon keresztül hosszabbíthatják meg bérletük érvényességét.

A bérlet a gyakorlatban majd hasonlóan működik, mint egy bankkártya, csak nem pénzt, hanem közlekedési lehetőséget tárol a kártyához tartozó számlán. Természetesen a jövőben is lesz lehetőség a helyszínen megváltani a jegyeket, bérleteket, ezeket azonban a ma ismertnél jóval fejlettebb automatákon keresztül intézhetjük majd, a nap 24 órájában.

A BKK részletes megvalósíthatósági koncepcióját ide kattintva töltheted le! (PDF; 4,0 MB)

(BKK)