Csilla levele önmagáért beszél. Annyit jegyeznénk meg, hogy az írásból nem derül ki egyértelműen: a történetet végignéző férfiak a BKK által foglalkoztatott ellenőrök, vagy szerződéses vagyonőrök voltak. Ebből a korábbiakban is sok félreértés volt, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy jobban meg kellene őket különböztetni. No, de lássuk, mi is történt a napokban a Lehel téren.
Az alábbi eset a Lehel téri metróaluljáró Bulcsú utca felőli végén október 21-én, 18:45-kor történt velem, amikor is lementem a mondott aluljáróba, hogy keresztülhatoljak rajta.
A(z akkor éppen) teljesen néptelen aluljáróban némileg megdöbbentő látvány fogadott: a placc kellős közepén egy normális öltözetű, barna arcbőrű (talán indiai, vagy pakisztáni) férfi feküdt a földön hanyatt, szétvetett karokkal-lábakkal, nagyon gyorsan kapkodta a levegőt, hangosan nyöszörgött és véres volt az arca és a ruhája.
Tőle kb. 20 méterre angyali nyugalommal álldogált a metróbejáratnál két jegyellenőr. Szóltam nekik, hogy mentőt kellene hívni. Azt válaszolták, hogy a földön fekvő férfit két kopasz ember verte meg a szemük láttára, de nekik nem dolguk, hogy intézkedjenek, ezért nem tesznek semmit.
(A magasabbik ellenőrrel tavaly karácsonykor már volt szóváltásom, amikor is szépen megkértem őt valamire, mire ordítani kezdett velem, hogy azonnal menjek innen, ekkor le akartam olvasni a karján levő tábláról a számot, erre a táblát levette a karjáról és eltette, hogy ne lássam és kiabált velem, hogy azonnal menjek innen és felém nyomult fenyegetően. Akkor azt mondtam neki, hogy ha megüt, feljelentem, ez kicsit visszafogta.)
Ugyanez az ellenőr (vagy "vagyonőr"? mintha ez lett volna a táblácskájára írva, de ismét nem tudtam elolvasni), most azt kiabálta dühösen, hogy ez nem az ő dolga, mert ő csak leengedő, semmi köze a földön fekvő férfihoz. Ekkor el akartam olvasni a karján levő táblát, de megint nem engedte, még dühösebben ordibált és gyorsan arrébb ment, a kulcsmásoló-cipőjavító bódéja mögé, hogy ne tudjam elolvasni a táblát.
Eddigre már páran összegyűltek a sérült körül, egyik utas hívta a mentőket, a másik stabil oldalfekvésbe tette az áldozatot, másvalaki vizet hozott, én hívtam a rendőrséget. (Az ellenőrökkel való szóváltásomnak már az elején szólt nekem egy időközben odaérkezett utas, hogy majd ő hívja a mentőket, úgyhogy ez nem szenvedett késedelmet a vita miatt.) Ezután kijött a mentő és a rendőrség és az áldozatot elvitték. A rendőrök kikérdezték az ellenőröket.
Kérdéseim:
1. Nem kötelessége-e minden állampolgárnak, hogy ha sérült embert lát, akkor segítséget nyújtson neki (mentőt hívjon)? Nem kötelessége-e ez még inkább egy szolgálatban levő jegyellenőrnek? És a segítségnyújtás elmulasztása nem vétség-e, sőt bizonyos esetekben bűncselekmény?
2. Nem kötelessége-e egy szolgálatos ellenőrnek, sőt vagyonőrnek, hogy ha a szeme láttára vernek félig agyon valakit, akkor kihívja a rendőrséget? Legalább utólag? Ha már ő maga nem mer közbeavatkozni, mert csak a magamfajta gyenge nőkkel szemben erős?
3. Joga van-e egy ellenőrnek-vagyonőrnek, aki a metróban teljesít szolgálatot, hogy ne engedje leolvasnia egy utasnak a karjára erősített azonosító táblát? Ha igen, akkor minek a tábla?
Üzenném előre is azoknak a kommentelőknek, akik majd kétségbe vonják a szavahihetőségemet, hogy ne fárasszák magukat, minden szóról-szóra így történt, tanúm rá az a hat-hét utas, aki részt vett a segítségnyújtásban.
Utolsó kommentek