BKV-figyelő

Eddig kétszer kérték ki a fővárosiak véleményét a közösségi közlekedésben részt vevő járművek dizánjáról, de üzletpolitikai vagy egyéb szempontok miatt végül egyik esetben sem teljesen a győztes javaslat valósult meg – emlékeztet a Combino és az Alstom-szerelvények színválasztó szavazására Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója, aki egyúttal cáfolja, hogy a cég facebookos oldalán erre korábban ígéretet tettek volna, -írja a NOL.hu.

– A miskolci villamosbeszerzés kapcsán írtuk azt, hogy reméljük Budapesten is sor kerülhet hasonlóra. Ám ezt nem a szavazásra, hanem a járműpark bővítésére, új villamosok uniós forrásból való beszerzésére értettük – magyarázza a BKK vezetője, aki ismét hangsúlyozza: a fővárosi buszok sokak által vitatott új „égkék” színét a formatervezők ajánlata alapján – az ipari termelésben használatos színskáláról – választotta ki a városvezetés és a BKK szakértői.

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) mindezek ellenére úgy véli: az új szín bevezetésével semmibe veszik Budapest tradícióit, ráadásul a városképbe sem illeszkedik. Dorner Lajos, az egyesület elnöke éles hangú bírálatában leszögezi: a közösségi közlekedésben részt vevő járművek színét csak közmegegyezés alapján lehetne megváltoztatni. Éppen ezért ötletpályázatot hirdetne a témában. A végső döntést pedig a Fővárosi Közgyűlésnek kellene meghoznia, nem egyetlen embernek, a BKK igazgatójának.

Semmilyen feladat-, illetve hatásköri szabály nem utalja ezt és az ehhez hasonló döntéseket közgyűlési hatáskörbe, Dorner úr téved – állítja György István főpolgármester-helyettes. Lapunk kérdésére válaszolva cáfolja a VEKE elnökének azon állítását is, miszerint Vitézy Dávid egymaga választott volna színt. A döntést több – a színvilágot érintő – alternatíva közül, belső konzultációk lefolytatását követően Tarlós István főpolgármester hozta meg. György István ezt nem is tartja furcsának, hiszen az Alstom metrókocsik fehér színéről Demszky Gábor előző főpolgármester határozott, de ez akkor senkit se érdekelt.

Budapest közösségi közlekedésének új intézményrendszerén belüli átszervezésével, a közösségi közlekedés működtetésével és fejlesztésével összefüggésben egyszerre kell sok mindennel foglalkoznunk. Az egyik ilyen kérdés, hogy a múltat idéző komor színvilágot egy megújulást és frissességet jelző modernebb árnyalattal váltsuk fel – teszi hozzá György István, aki szerint a színvilágnak és a hagyományőrzésnek nincs szignifikáns összefüggése. Van, amikor a megőrzés a jó döntés, van, amikor a váltás. A tartalmi megújuláshoz a színvilág megváltoztatása illik.

Az új szín véleménye szerint modern, esztétikus, friss. Toscanában például Volterrában és a környékén közlekedő buszok színe – a vak véletlen folytán – pontosan ilyen világoskék árnyalatú, és az emberek nem vonulnak csapatostul tüntetni. Biztos vagyok benne, hogy a budapestiek meg fogják szeretni – állítja György István. Eljött az idő a fővárosi buszok „közös nevezőre” hozására. S ennek csupán az egyik eleme az egységes szín – jelenti ki Vitézy Dávid.

 – Jelenleg ugyanis az elmúlt évek használtbusz-beszerzési, illetve a BKV arculatváltó kísérletei nyomán tucatnyi eltérő színű és megjelenésű busz közlekedik. Ez városképi és tájékoztatási szempontból is zavaró. De más szempontból is jónak tűnik az időzítés a vezérigazgató szerint. Jelenleg 105 busz vár fényezésre. Néhány Ikarust a nagyjavítást követően, a Mercedes Citarókat a klímabeszerelések okán, míg a holland Volvo és Van Hool buszokat a zavaró színek és feliratok miatt kell újrafesteni. S ha már úgyis el kell végezni a munkát – darabja cirka egymilliós tétel –, miért ne lehetne az egységesítés jegyében. Ezt a gondolatot erősíti a jelenleg folyó busztender, amelynek nyomán a jövő év elején 150 új busz gurul be a fővárosi közösségi közlekedés porondjára. A járműveket a jelenleg futó tender győztese vásárolja és üzemelteti majd, ám a kiírás alapján külső megjelenésükben – így például színükben – illeszkedniük kell a BKK által kialakított arculathoz. A teljes buszflotta egységesítése 4-5 évig is eltarthat, mivel csak az újonnan érkező járművek kapják meg az új színt, a 15-20 éves Ikarusok már nem. Így egyetlen extra forintot sem költenek a színváltásra.

(NOL)

Néhány hónapja kipattant valakinek az agyából, hogy a jegyek és bérletek árát nem takarításra és karbantartásra költik, hanem színészeknek fizetik majd ki, akik felmondják a 4-es és a 6-os villamos, valamint a 7-es buszcsalád megállóinak nevét. A BKV öt színésszel kötött szerződést, méghozzá Hegyi Barbarával,  Rudolf  Péterrel, Nagy-Kálózy Eszterrel, Szerednyey Bélával, Pusztaszeri Kornéllal. Nekik a közlekedési társaság összesen 5 millió forintot fizetett. Hatalmas botrány lett ebből. Az utasok százával írták a panaszokat a BKV-nak, mert mindenki úgy érezte, hogy a cégnek nagyobb problémái is vannak annál, mint hogy ki mondja a megállók neveit

Normális cégeknél egy ilyen balul elsült kampány után az ötletgazdát elbocsátják. De a BKV-t  úgy néz ki hülyék vezetik, ezt bizonyítja az is, hogy a több száz (ezer?) panaszlevél ellenére új vonalakon cserélik le a tájékoztató szöveget. Sőt! Információink szerint a metrókon még a tájékoztató rendszert is lecserélik, mert a régire nem férnek rá az új felvételek. Ezt a következő élő szerződés is alátámasztja:

Újabb ötmillió a hangokra (forrás: BKV)

Sikerült megszereznünk a felvételeket, melyeken –a már ismert színészek- a 3-as metró tájékoztató szövegeit és a megállók neveit mondják. Ezt azt bizonyítja, hogy folytatódik a cégen belüli ámokfutás és a pénzszórás, pedig az utasok jobban örülnének, ha a színészeknek eddig kifizetett pénzt alkatrészekre vagy takarításra költené a BKV.

A Fehér úti kocsiszínben már tudják, hogy az új Alstom metrók miért „hibásodnak meg” folyton, és miért nem futja az első vonat a próbaköröket. A metróvezetők arról beszélnek, hogy az Alstom projekt vezetője teljesen véletlenül a BKV Vasúti Járműjavító Kft. egyik magas beosztású tagja, akinek érdekében állhat, hogy az új metrók minél később álljanak forgalomba. Hogy miért?

Minél később állnak ki az Alstom metrók, annál többet futnak a régi vonatok, amiket nagyjavításra kell vinni, alkalmanként 10 millió forintért. Bízom benne, hogy innen már mindenki össze bírja rakni a képet, nem kell elmagyaráznom, hogy ebből a néhány millióból így kiknek jut egy kis zsebpénz. Próbáltam kérdezősködni a BKV-nál, de senki nem tud semmit, csak néhány kocsiszínben dolgozó állítja a leírtakat.

Ezek után senki ne higgye, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság által talált hibák tényleg valósak. A fékcsövek sem maradnak csak úgy a szakemberek kezében, ha előzőleg nem csavargatja ki őket valaki…

Lényeg a lényeg, ha emberünk tovább húzza az időt elképzelhető az is, hogy csak jövő tavasszal utazunk először az Alstom metrókon, feltéve ha befér majd az alagútba.

Egy BKV-s szerint a héten eddig minden reggel bombariadó volt a Száva kocsiszínben, ám erről a rendőrség és a BKV is hallgat. A villamosoknak pont a csúcsidőben kell visszamenniük a kocsiszínbe, emiatt jelentős a fennakadás:

Kedves BKVF!

Hétfő óta bombariadó van menetrend szerint, minden nap 8:30-kor a Száva kocsiszínben, amikor a csúcsforgalomban közlekedő villamosok beállnának. Ez jelentős fennakadást okoz, de sehol nem hallasz erről, hogy már napok óta ez megy.

Olvasók szerint a BKV akkor volt sikeres, amikor olcsóbbak voltak a tarifák, mert több volt a fizető utas, több volt a bevétel, volt miből költekezni. A képlet egyszerű: olcsó bérlet = versenyképes tömegközlekedés = több fizető utas = több bevétel = magasabb színvonal. Ez lenne a megoldás mindenre?

Kedves BKV-figyelő!

Előkerült itthon egy régi bérletem. Az ár ami rajta van töredéke a mostaninak. Amikor megtaláltam csak ültem magam előtt és gondolkodtam, milyen jó is volt tömegközlekedni régen. Rá is jöttem, hogy miért: Annak idején a fizetéshez mérve olcsóbb volt a tömegközlekedés. Több jármű közlekedett (most 1300 busz, akkor 1800 körül), jobb volt a menetrend, és tisztább volt az utastér is. Kevesebb is volt a bliccelő mint most, és a BKV sem örvendett ilyen közutálatnak.