BKV-figyelő

A Szabadság híd felújításával párhuzamosan átépített Fővám téri villamosmegálló a 47-es és 49-es villamos vezetőit képviselő szakszervezet szerint a lehető legrosszabb megoldás volt. Az átalakítást tervező cég szerint a vádak nem reálisak, a szakszervezetet inkább az érzelmek vezérlik.

Az átépített Fővám téri villamosmegálló rengeteg problémát okoz és veszélyhelyzetet teremt mind az utasok, mind a vezetők számára, áll abban a közleményben, amelyet a BKV Fürst Közlekedési Szakszervezet, mint a 47-es és 49-es villamos vezetőinek legnagyobb képviseletével rendelkező szakszervezet juttatott el az Indexhez az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján.

A szakszervezetnél az verte ki a biztosítékot, ahogy a tervező az Index egy korábbi, Szűk a villamosoknak a felújított Szabadság híd című cikkére reagált. Mint írták, megdöbbentek azon, hogy a cég szerint főleg utasbiztonsági okokból volt szükség a Fővám téri középperonos megállóra.

További képekért kattints a képre!

A több mint négymilliárd forintból felújított Szabadság híd pesti hídfőjénél úgy sikerült átépíteni a Fővám téri villamosmegállót, hogy a szembejövő villamosok visszapillantó tükrei összeérnek, tudta meg az Index. Az ok a tervezők szerint: ez a híd adottsága.

Külön intézkedési tervet készített a BKV a villamosvezetőknek arra az esetre, ha a Szabadság hídon mennek át a 47-es és a 49-es villamosokkal.

Az Index értesülése szerint az utóbbi időben kiderült ugyanis, hogy a Fővám téri megállóperon végénél lévő ívben előfordulhat, hogy a Deák tér felé haladó szerelvény kihajtott hátsó tükre összeér a szemből érkező szerelvény első tükrével. A megállót a felújítás során középperonosra építették át.

A törések elkerülése érdekében múlt hét szombattól a szerelvényeken a hátsó tükröt be kell hajtani. (A tapasztalatok szerint ez nem mindig egyszerű, ráadásul a visszaállítás is nehéz, mert ki-be kell szállni a fülkéből hozzá.) Ha a műszaki feltételek nem teszik lehetővé a hátsó tükör behajtását, akkor a járművezetőknek kerülni kell az ívben való találkozást a szembejövő szerelvénnyel.

 Az Index megkereste a Szabadság híd felújítását tervező Főmterv Zrt.-t, hogyan fordulhatott elő, hogy szűkre szabták a pályát. Keszthelyi Tibor közlekedéstervezési igazgató elmondta, hogy a pályát valóban nem a szabvány szerint építették át, mégpedig azért mert ilyen a híd adottsága.

Keszthelyi hozzátette, hogy ha a szabvány szerinti szélességeket vették volna alapul, akkor 50-80 centivel meg kellett volna szélesíteni a hidat, ami egy műemlék esetében nagyon sokáig tartott volna, és nagyon sok pénzbe került volna, ha egyáltalán kapnak rá engedélyt örökségvédelmi hivataltól.

Keszthelyi szerint ez nem egy ritka jelenség a világban. Számos városban fontosabbnak találták a műemlékvédelmi szempontokat, például Prága szűk belvárosi utcáin is megvárják egymást a villamosok.

Vitézy Dávid, a VEKE szóvivője szerint a Főmterv válasza kikerüli a lényeget, hiszen korábban nem volt ilyen probléma, csak a szélső peronos megálló középperonosra építése után keletkezett. A megálló - véleménye szerint öncélú - átépítését szerinte a főpolgármesteri hivatal sem támogatta.

 

(Index)