BKV-figyelő

Hosszas vita után fél döntést hozott hétfői rendkívüli ülésén a Fővárosi Közgyűlés a busztender ügyében. Ha úgy tetszik, a főváros kivonult az ügyből, a döntést a testület a BKK és a BKV igazgatóságára bízta.

Az ügynek megannyi szereplője van, és mindannyian különböző állásponton vannak. Jellemző, hogy Tarlós István főpolgármester - aki a közgyűlés ülése előtt hosszasan tárgyalt a Fidesz-frakcióval az ügyben - nem szavazott az előterjesztésről.

Az alábbiakban bemutatjuk az egyes álláspontokat.

Tarlós István

A főpolgármester nem látja biztosítottnak a tender pénzügyi fedezetét. A hétfői közgyűlésre eredetileg egy olyan előterjesztéssel készültek, amely kimondja: ha a 150 busz kiszervezéséhez többletforrásra van szükség, akkor azt a főváros nem tudja biztosítani. Ez a szövegrész végül kikerült a javaslatból.

Fidesz-frakció

A képviselőcsoport támogatja az úk buszüzemeltetési modellt. A Fidesz-KDNP álláspontja szerint a Fővárosi Közgyűlés a korábbi döntéseiben minden olyan keretfeltételt biztosított, amely alapján az igazgatóságok meghozhatják és meghozták döntéseiket.

BKV

Várszegi Gyula, a BKV igazgatóságának elnöke levelében arról tájékoztatta a főpolgármestert, hogy a 150 autóbusz külső üzemeltetése 3-3,5 milliárd forintos költségnövekedést okoz a BKV számára Várszegi ezt a társaság fix költségeinek magas arányával és változatlanságával indokolta. Várszegi szerint a kiszervezéssel járó létszámleépítés 500-600 millió forintjába kerül a BKV-nak.

BKK

A Budapesti Közlekedési Központ nem fogadja el a BKV költségszámítását; támogatja a buszkiszervezést. Vitézy Dávid vezérigazgató a kalkuláció alapvető hibájának nevezte, hogy noha a BKV-tól megrendelt autóbusz-üzemeltetési szolgáltatások 10 százalékot meghaladó mértékben csökkennek, a közvetett költségeket változatlannak tekintik, sőt egyes változókat is fix költségként próbálnak elismertetni.

Szakszervezet

Az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) szerint felmerült a veszélye annak, hogy BKV működésén spórolják meg a kiszervezés többletköltségeit. Az EKSZ vezetője szerint a munkavállalók és az utasok szempontjából is méltánytalan a helyzet, mert az igazgatóságok és a közgyűlés egymás között "tologatják" az ügyet, nincs felelős döntés.

MSZP

Az ellenzéki párt szerint a fővárosi busztenderrel kapcsolatban több a kérdés, mint a válasz, ezért elutasítják a szerintük pénzügyileg megalapozatlan döntést. Úgy vélik: az elképzelést "a közölt felszínes információk alapján érdemben még értékelni sem lehet".

LMP

A párt fővárosi frakciója szerint a mostani formában nem megoldás a BKV busztendere, új pályázat kiírására van szükség. Szerintük sikertelen az érvényesnek nyilvánított busztender, nem volt verseny a pályázaton, az egyetlen induló pedig drága volt. Az LMP szerint először meg kell teremteni a finanszírozást, utána lehet újra nekivágni.

Eltüntetni a BKV lejáratott nevét, elsorvasztani a posztkommunista vállalatot, és megpróbálni újra hitelt szerezni a totálisan eladósodott tömegközlekedésnek - ez lenne a BKV megszüntetésének, illetve felosztásának célja és értelme a cég ügyeire rálátók szerint. Ha sikerül jó üzletet kötni, akkor olcsóbban megússzák a tömegközlekedés fenntartását, de lehet, hogy az utasoknak kell majd megfizetniük a spórolást.

"Az utasok ebből csak annyit fognak látni, hogy jajj, de szép új buszok járnak" - kommentálta a BKV átszervezéséről, illetve megszüntetéséről szóló híreket az [origo] kérdésére több, a BKV ügyeit jól ismerő forrás is. Az átszervezés még a terveket ellenzők szerint sem okoz majd a mindennapokban változást, legfeljebb, ha jól csinálják, sikerül majd új buszokat beszerezni, amire a BKV-nak jelenleg szinte semmi esélye sincs.

A Fővárosi Közgyűlés két hete fogadta el a György István és Bagdy Gábor főpolgármester-helyettesek által jegyzett koncepciót, amely a mai formájában megszüntetné a BKV-t. A tervezet két lehetőséget vetett fel az átalakításra: a buszágazat kiválását (ebben az esetben a kötöttpályás ágazatok üzemeltetésére a BKV cégjogi értelemben fennmaradna), vagy két új - egy buszos és egy kötöttpályás - közlekedési társaság létrehozását. A létrejövő vállalat vagy vállalatok pedig szintén fővárosi tulajdonban lennének, a vagyonkezelő a Budapesti Közlekedési Központ lenne.

Cégjogi, illetve technikai kérdésnek tartja a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója, hogy két új társaságra bomlik-e a BKV, vagy csak a buszágazat válik ki belőle. Vitézy Dávid az [origo]-nak azt mondta, főként a procedúra időigényétől és a finanszírozókkal való megállapodástól függ, hogy melyik megoldást választják végül, a cél azonban azonos: a fővárosi tömegközlekedés olcsóbb és hatékonyabb működtetése.

A cikk folytatása az Origón olvasható! ›››

A tegnapi -Volán és BKV járatok összehangolásáról szóló- bejegyzésünkre megérkezett a Budapesti Közlekedési Szövetés (BKSZ) és a Közlekedéstudományi Intézet reakciója. Levelükből kiderül, hogy miért nem lehet összehangolni a buszok menetrendjét, és, hogy milyen fejlesztések várhatók:

Kedves BKV-figyelő!

A BKV 272-es (Bp, Kosztolányi Dezső tér-Törökbálint), illetve a Volánbusz 734, 735 és 736 számú (Bp, Etele tér-Érd, aut. áll.) járatai közötti, a Budaörs, benzinkút megállóhelyen kifogásolt csatlakozásokat illetően az alábbi tájékoztatást adjuk.

A járatok egymáshoz hangolására vonatkozó kérés eddig nem érkezett hozzánk. Annál is inkább, mert a Sasadi úttól Érd, Bem térre a délutáni csúcsidőszakban félóránként-óránként indulnak közvetlen autóbuszok is, 731 jelzéssel. Amennyiben ilyen közvetlen járat nem áll rendelkezésre, a Sasadi úttól 10-12 perces sétával elérhető az Etele téri autóbusz-állomás, ahol közvetlenül fel lehet szállni az Érd felé közlekedő autóbuszokra.