BKV-figyelő

Az alábbi abszurd történetet Marcsi osztotta meg velünk. Nem igényel kommentárt, legalábbis részemről.

Kedden reggel történt velem valami nagyon fura. Minden nap a 7:21-kor induló 26-os busszal utazom. Ma, amikor a busz az Árpád hídról lekanyarodott a Margitszigetre, a sziget végében a sorompónál vesztegelt az előző busz (ami 20 perccel korábban indult).

Először azt hittük, műszaki hiba miatt vesztegel, és ezt a gyanúnkat igazolni látszott az, hogy többen leszálltak és elindultak a mi buszunk felé. Amikor felszálltak, mindannyian nagyon idegesek voltak és a mi sofőrünkkel kezdtek el kiabálni.

Kiderült ugyanis, hogy a sofőrük immáron 20 perce nem volt hajlandó átmenni a piros lámpán, annak ellenére, hogy a sorompó fent volt, és mindannyian tudjuk, hogy semmilyen autóforgalom nincs a szigeten. Ott vesztegeltek, annak ellenére, hogy az áthaladásukat semmi nem akadályozta.

Nyilvánvaló, hogy a lámpa nem jó (nem is tudom miért van ott), állítólag folyamatosan piros. A felszálló (mellesleg totál ideges és felbőszült) utasok azt is elmondták, hogy a sofőr ezt már tegnap is előadta.

Mi végül úgy haladtunk tovább, hogy a mi buszunk sofőrje megkérte a parkoló őrét, nyissa fel a szemben lévő sáv sorompóját (az csak menetirány felől nyílik, ugyebár) és így kikerülve a feleslegesen veszteglő buszt, a szembejövő sávon át mentünk be a Margitszigetre.

Szerinted ez vajon mi? A sofőr polgári ellenállása (talán fel akarja hívni a figyelmet a piros lámpa értelmetlenségére) vagy szimpla elmebaj? A felbőszült utasokat, akik ma reggel tuti elkéstek, nyilván egyik verzió sem vigasztalja meg.

Az Orczy tér közelében lévő egykori BKV-telep közelében lakik a BKV-figyelő egyik olvasója, aki immár 10 éve tanúja a terület pusztulásának, vagy épp módszeres pusztításának. Mielőtt olvasónk levelét közöltük, megkerestük az ügyben a BKK-t, tisztázandó, ki is a terület tulajdonosa, mik a tervek az elhanyagolt, egyre csak romló állapotú ingatlannal.

Kérdéseinkre a Főpolgármesteri Hivatal válaszolt. Az alábbiakban előbb olvasónk levelét olvashatjátok, majd a kép alatt a bejegyzés a főváros válaszával folytatódik.

A terület,  amiről szó van a VIII. kerületben található és az Orczy kert - Korányi Sándor utca - Diószeghy Sámuel utca által határolt. Úgy tudom, hogy anno buszgarázsként szolgált a terület sok-sok évvel ezelőtt. Nekem 10 éve "van szerencsém" nyomon követni a hely hanyatlását, de a régebb óta itt lakók szerint is már legalább 15 éve nem történt itt semmi - leszámítva egy talajcserét, de arról majd később.

A Google térképén jól látható a terület nagysága, érdemes megnézni. A hatalmas üres területen kívül egy nagyobb csarnok illetve egy kis (talán személyzeti) ház található rajta, mára már mindkettő katasztrofális állapotban. Őrzés, felügyelet nincs. Az utóbbi években exponenciálisan nőtt a hanyatlás. Az épületeket hajléktalonoktól kezdve a drogosokon át mindenki a "birtokába" vette, illetve a "hasznosítható" elemek bontásra/lopásra kerültek.

Többször tűz ütött ki, bent tüzelik el az ablakkereteket és egyéb éghető dolgokat, és nem egyszer sikerül nagyobb tüzet rakniuk a kelleténél, és az épület is lángra kapott, füstben úszott az utca, jöhettek a tűzoltók. (Erre csak az utóbbi 3 hónapban 3-szor volt példa). Emellett az épületek melletti terület lassan szemétdombokká alakul annyi hulladékot "gyűjtenek" oda, amiből az első nagyobb szellő könnyen felkapja a kisebb darabokat, szétfújva az utcában (meg persze a tűzeseteknél is jól ég).

Most épp a tetőt bontják, mert rájöttek hogy értékes fémből van. Fényes nappal, illetve este is. Szerintem 1-2 hét és eltűnik az egész. A csatorna már hasonló sorsra jutott. Többször volt dolgunk a rendőrséggel, mivel bejelentettük a rongálásokat, lopásokat, amik nem csak éjjel történnek, hanem fényes nappal is teljes nyugalommal állnak neki a bontásnak.

Viszont a rossz tapasztalatok miatt mára már nem sokan "szeretnek" telefonálni a rendőrségnek, mert a bejelentőt sokszor beviszik vallomásfelvételre, és az igazat megvallva nincs kedve az embernek a rendőrségen ülni azért, mert annak próbált segíteni (BKV), hogy ne szedjék szét az épületét, aki igazából tojik az egészre. Másrészt pedig 2 nappal később ugyanazok járkálnak bent akiket előzőleg bevittek. Tehát hiába történik lakossági bejelentés semmi sem változik.

Márpedig a BKV hivatalos értesítést kap a rendőrségtől, hogy az épületeit illetéktelenek használják, bontják, lopják...

Sőt, a lakóktól is kap értesítést a BKV, de az inkább komikus történet: egyszer a rendőrség megérkezéséig az egyik lakó hívta a BKV-t is. Az telefonos menürendszeren illetve pár kapocsláson keresztül nagy nehezen sikerült is egy illetékessel beszélni, akinek vázolva lett, hogy épp sörösüvegek repkednek ki a kerítésükön belülről, ki az utcára (szerencsére épp nem jött autó, gyalogos, babakocsi), illetve ordibálások közepette szedik szét épp az épületet.

A meglepő, naiv válasz az volt, hogy: "De hát az a terület le van zárva, hogy juthattak oda be?". Az ilyen beszélgetések során kicsit elgondolkozik az ember! Egy a témában illetékes ember nem tudja, hogy már az ajtókat is ellopták, és lényegében szabad a ki- és bejárás? Illetve nem okozott semmilyen feltűnést az hely állapota és a szeméthalom? Valamint a rendőrségi értesítéseknek sem volt semmilyen hatásuk, legalább annyi, hogy képben legyenek az aktuális helyzetről? Ezek szerint azt hiszik, hogy az le van zárva és virágok nőnek bent?

Kb. 5-6 évvel ezelőtt nagyszabású talajcsere volt - mondván, hogy a terület aktív évei során (20 évvel ezelőtt...) szennyezett lett a talaj. Biztos pályázat vagy "egyéb" anyagi források voltak épp akkor arra, lényeg, hogy valaki jól járt (talán lehet, hogy a BKV?). Hetekig teherautók vigyél el a szennyezett földet és hoztak helyette mást. A fura viszont az, hogy azóta sem történt semmi - kivéve, hogy a gaz és a parlagfű beette magát az új földbe.

Na de akkor miért érte meg a BKV-nak talajt cseréltetni? Lehet, hogy neki nem is érte meg, viszont másnak igen... A BKV-nak láthatólag ezzel a telekkel 20 éve semmi terve. 10 éve (vagy legalább a talajcsere óta) megtehette volna, hogy eladja, és kézenfekvő lett volna, hogy az Orczy kerthez csatolják, mert csak egy drótkerítés választja el tőle. Könnyedén és viszonylag olcsón parkosítani lehetett volna - füvesítés, fák, padok. Semmi nagy durr, de mégis nagyobb zöldövezettel lett volna gazdagabb a város, egy omladozó, romos, szeméttel teli hely helyett.

De ez csak egy elképzelés (igaz, nem csak én látnám örömmel ha így lenne). A kérdés az, hogy mégis mi lesz a sorsa a helynek? A nemrég elindult Ludovika felújítás valószínűleg már érinti, de az is csak 3 év múlva lesz kész. És eddig miért nem volt semmi? És addig mi lesz? Legalább takarítás lesz-e? Rendben tartja-e a területét a BKV? Hogy lehet hogy a szemük előtt szedik darabokra és hordják el az épületeket? Esetleg rendszeres ellenőrzés, hova tovább őrzés lesz-e? Mert most sajnos úgy látszik, hogy semennyire nem érdekli a BKV-t ez a hely...

A Fővárosi Közgyűlés 1997-ben döntött arról, hogy az Orczy kertben, a BKV által felhagyott buszgarázs helyén közparkot kíván létesíteni, számolva azzal, hogy a parkosítás előtt környezeti kármentesítést kell végezni. A Főváros megszerezte a terület használati jogát a BKV-tól.

A buszgarázsban folytatott gépjárműszervizelés, üzemanyagfeltöltés, járműalkatrész-tisztítás, autóbuszmosás következtében jelentős mértékű környezeti kár keletkezett. Kőolajból és tisztítószerekből származó vegyületek szennyezték el a talajt és a talajvizet. A környezetvédelmi hatóság részletes tényfeltárásra és környezeti kármentesítésre kötelezte a Fővárosi Önkormányzatot.

A közbeszerzéssel kiválasztott kivitelező 2005 decemberében megkezdte a bontási munkálatokat (épületek, vezetékek, tartályok, térburkolatok, támfalak, alaptestek, stb.) és 2006. június elején befejezte az előírt talajcserét és egyidejűleg megkezdte a talajvíz tisztítását.

A talajvízben felhalmozódott káros vegyületek kiszűrése a felszín alatti víznyerő kutakból, felszín alatti szikkasztókból valamint szivattyúkból és víztisztító konténerekből álló rendszer közel négy éves folyamatos üzemeltetésével valósult meg. A mintegy négy évig tartó talajvíztisztítás ideje alatt egyéb munkálatok nem folytak a területen, a talajvíztisztítás zárt, részben felszín alatti létesítményekben folyt, ezért külső szemlélő számára a területen semmi sem történt.

A környezetvédelmi hatóság 2010-ben elfogadta a terület környezeti kármentesítéséről szóló záródokumentációt és négy évig tartó utómonitorozásra kötelezte a Fővárosi Önkormányzatot. Az utómonitorozás jelenleg is tart, várhatóan 2014-ben fog befejeződni.

Az utómonitorozás célja az, hogy akkreditált mérésekkel alátámasztva még négy évig ellenőrizzék a talajvíztisztítás eredményességét, vagyis azt, hogy a talajvíz áramlásával a területen nem jelentkezik-e ismét talajvízszennyezés. Az utómonitorozás ideje alatt nem folyik egyéb tevékenység a területen, tehát külső szemlélő számára ez idő alatt sem történik semmi.

Időközben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elhelyezésével kapcsolatban felmerült a kármentesített terület, vagy annak egy részének igénybevétele. Ezen tervek megváltoztatták a korábban tervezett funkciókat, így a parkosítás az eredeti elképzelés szerint nem kezdődhetett meg. A területre vonatkozó tervek az állami beruházás keretei között jelenleg készülnek.

A területen a buszgarázs megszűnte óta rendszeresek a behatolások, elsősorban a fémtárgyak leszerelése és eltulajdonítása. Az utóbbi években, amikor nem szükséges a napi jelenlét a kármentesítési munkákhoz, ezek az események gyakoribbá váltak annak ellenére, hogy a kivitelező többször cserélte a kapun a záró szerkezetet, a kapulemezt, s a rendőrség is több ízben tetten ért elkövetőket.

Bízunk abban, hogy a Közszolgálati Egyetem elhelyezésével kapcsolatos munkálatok hamarosan megkezdődnek, s a kivitelező jelenléte távol fogja tartani a területen nem kívánatos elemeket, s a terület rendezése befejeződik.

Néhány éve, amikor a metrónál bevezették a bemeneti ellenőrzést, magam is gyakran teszteltem, lejutok-e a metróba zsebre dugott kézzel, a bérletem felmutatása nélkül. A bérletem mindig a kezemben volt, hogy ha megállítanak az ellenőrök, rögtön fel tudjam mutatni, ne akadályozzam a sort.

Csaknem minden alkalommal "kivettek" a sorból, elvétve fordult elő, hogy a bérlet felmutatása nélkül tovább tudtam haladni. Olvasónk, András is tesztelte az ellenőröket/leengedőket. Ő egy más módszert választott: érvénytelen bérlettel próbálkozott. Egészen más tapasztalatokat szerzett, mint évekkel korábban én.

Természetesen nem akarunk tippeket adni, hiszen tudjuk, hogy a bliccelés rossz, a fizető utasok válnak a csalók áldozataivá. Sokkal inkább a BKK figyelmét szeretnénk felhívni arra, hogy az ellenőrök "demonstratív jelenléte" önmagában nem garantálja az ellenőrzés szakszerűségét. 

Egy elgondolkodtató történetet szeretnék Veletek megosztani. Történt ugyanis pár évvel ezelőtt, hogy amikor új bérletszelvényt vásároltam, véletlenül a régit tettem a helyére és erre a hibámra csak 9-10 nap múltán jöttem rá. Szerencsémre, az akkori BKV-ellenőrök ugyanúgy megnézték és megköszönték a lejárt szelvényt, illetve annak felmutatását.

Gondoltam, most novemberben már szándékosan tesztelem ezt úgy, hogy egész hónapban az októberi bérletszelvényemet mutatom fel (október 1-31.). Természetesen - mielőtt az olvasók megkérdeznék - rendelkeztem érvényes, novemberi szelvénnyel is, csupán az a pénztárcám nem látható részében volt.

Sokat utazok tömegközlekedéssel, így feltételeztem, hogy ezt hamar kiszúrják. Tévedtem. Egész november hónapban egyetlen biztonsági őr állított meg a Nyugati pályaudvar metróbejáratánál (neki köszönöm szépen, hogy tényleg ellenőrizte a bérletem!), akinek utána bemutattam az érvényes szelvényt.

Utaztam metróval, busszal, villamossal és hévvel, kérték a bérletem bejáratnál, kijáratnál és járatra felszállva is. Gondolom, hogy az ellenőri munka monoton és megértem, ha néha-néha már az ember nem tud koncentrálni. De azt nem tudom, hogy a BKK miért alkalmaz olyan céget beléptetésnél - ha jól tudom ez a DDTH Kft. - akik legtöbbször a munkájuk végzése helyett jóízűen csevegnek, a női nem csinosabb tagjait bámulják, vagy éppen étkeznek.

Ennyi felesleges pénzük lenne? Persze elképzelhető, hogy én voltam nagyon szerencsés és ez az eset csak egymillióból egyszer fordul elő. De azért ezt nem hiszem.

Judit bukott egy tárgyalást és egy kosztümöt, mert egy utastársa nem volt tekintettel a buszon közlekedőkre; koszos ruházatával beszennyezett másokat is. És még neki állt feljebb, pedig megsértette az utazási feltételeket is. A buszvezető pedig nem tett semmit.

Napi szinten használom a tömegközlekedést, és aki hozzám hasonlóan utazik, az tisztában van azzal, hogy a legkényesebb dolog a tömegközlekedésen a ruházat és az ápolatlanság problémája. Persze ez egyéni tolerancia kérdése is, de számomra nem mindegy, hogy a közvetlen környezetemben tartózkodók, milyen ruházatban és milyen ápoltsági szinttel rendelkeznek.

Napi szinten utazom a 99-es buszon. Mivel se autóm se kerékpárom (amit amúgy se tudnék hol elhelyezni a munkahelyemen), ezért számomra a legegyszerűbb a BKV ezen járatát igénybe venni. Ezzel ugyanis átszállás nélkül tudok ingázni munkahelyem és az otthonom között.

A BKV utazási feltételeibe sok minden bele van foglalva, többek között az is, hogy aki ápolatlanságával vagy koszos ruházatával zavarja a többi utast az kizárható az utazásból. Úgy látszik, hogy a sok utazási feltétel közül csak azzal foglalkoznak, hogy mindenki érvényes jeggyel vagy bérlettel utazzon.

Két héttel ezelőtt reggel 8 körül egy tárgyalásra siettem, ezért egy elegáns öltözéket viseltem. Mivel a Blaha Lujza tér környékére kellett mennem ezért a 99-es buszt választottam -balszerencsémre.

A Hizlaló térnél egy munkásruhába öltözött, viszonylag nagy darab ember szállt fel egy nagy szerszámos ládával és egy vödör malterral. Ruházatán érezni lehetett, hogy a rajta lévő festék foltok és malter darabok nem néhány órásak. A buszon elég nagy volt a tömeg, de az illetőt nem zavarta felfurakodott!

Az sem zavarta, hogy közben több embernek is össze kente a ruházatát. Többen is szóvá tették neki, de erre csak az volt a válasza, hogy van érvényes bérlete, különben is ő egész éjjel dolgozott és szeretne haza jutni. Neki joga van az utazáshoz bérlettel a zsebében. Akinek nem tetszik az szálljon le, de ő leszarja mások ruházatát, mert az övé is tiszta kosz!

Valahol a Golgota térnél a busz hirtelen fékezett, és a malterral teli vödör, és a szerszámos láda kiborultak. Az egyik kalapács egy kisgyerek lábán landolt, a malterból meg nekem is jutott jócskán. Hiába szóltunk a sofőrnek, nem reagált a történtekre.

Természetesen én a következő megállónál leszálltam, következő busszal haza és ruhacsere. Hazafelé mondanom se kell, de az emberek végig engem bámultak- nem meglepő, tiszta malter volt a kosztümöm! Persze a tárgyalást is le kellett mondanom és ezzel az egész napom felborult. (Ha levelem bekerül a blogba előre megjegyezném, hogy mert irodában dolgozom és tárgyalásokat bonyolítok le még nem vagyok anyagilag eleresztve így elég nagy érvágás számomra egy új ruha beszerzése. Nem véletlen, hogy nincs autóm és a BKVt használom.)

Ezek után természetesen meggondolom, hogy milyen ruhában fogok buszra szállni, ugyanakkor nem mindig megoldható, hogy az ember utazás után úti céljánál átöltözzön- gondolok itt a színházra, randira, vagy esetemben egy tárgyalásra. Mi lehet a megoldás? Kiknek van a közösségi közlekedés fenntartva? Jeggyel és bérlettel a zsebemben bármire van jogom akár talpig szurokban is utaznom?

Panaszommal már megkerestem levélben a BKV-t, de válasz nem érkezett. Gondolom annak nincs sok értelme, hogy a tönkrement ruhám árát a cégtől hajtsam be, így kénytelen vagyok lenyelni a békát.

Csak a megoldást keresem, hogy legközelebb mit tegyek. Leszálljak a buszról, annak ellenére, hogy ápolt vagyok és van érvényes bérletem? Esetleg keressek másik útvonalat amivel dupla annyi lesz az utazási idő, de ilyen emberekkel ugyanúgy összefuthatok? Egyáltalán mi is a tömegközlekedés funkciója és kiknek van fenntartva?

Ezekre a kérdésekre remélem a blog fórumozói fognak tudni válaszolni, ha már a BKV vagy újabban BKK nem tudott.

Olvasónk, Gábor, szeptember 20-án a 99-es buszon utazott. A járműről a Delej utcánál szeretett volna leszállni, de az ajtónál beakadt az diplomatáskája, ezért a leszállás egy kicsit lassúra sikeredett. A sofőr a annyira elbambult, hogy az ajtókat a leszálló utasra rácsukta, akinek megsérült a lába, és elesett. Az alábbi levelet küldte a BKV-nak:

Tisztelt BKV!

Nem szoktam embereket beárulni a munkaadóknál, de annyira felháborított ennek az embernek a viselkedése, valamint az a tény , hogy csaknem maradandó sérülést okozott, hogy most mégis megteszem.

Szeptember 20.-n kora délután 1/2 1 körül a Népszínház utcában szálltam fel a 99-s buszra. A Delej utcánál leszállás közben valószínűleg kicsit lassabb voltam a kelleténél mivel diplomatatáskám beakadt és ez lelassított. A sofőr annyira el volt foglalva a hölgy utas nézésével, hogy nem figyelte az ajtót és azt rám-csukva nagyon csúnyán megütötte a lábam és a fájdalomtól elestem.

Nagyon mérges lettem és még a fájdalom is rátett a dühömre ezért kiabálni kezdtem neki, hogy legalább álljon meg és kérjen elnézést vagy ilyesmi! A még továbbutazó egyik ismerősömtől hallottam, hogy a buszsofőr  azt mondta jó hogy a vén hülye nem a busz alá esett mert akkor le sem tagadhattam volna.

Felháborító, hogy amikor emberek ezreinek nincs munkája ilyen teljesen alkalmatlan embert alkalmaznak erre a felelősségteljes munkára! Jelenleg is betegállományban vagyok és amennyiben nem javul a lábam az igen komoly anyagi kiesést jelentene nekem. Követelem, hogy kellőképpen vonják felelősségre ezt az embert, és minderről tájékoztatást kérek Önöktől. Azt hogy bepereljem- e ,még az állapotomtól teszem függővé. Amennyiben nem kapja meg a megfelelő büntetést úgy felsőbb fórumokon fogok érvényt szerezni igazamnak és nem nyugszom amíg ezt az embert el nem távolítják ebből a bizalmi állású munkakörből vagyis ki nem rúgják!

A busz rendszáma ez volt: BPI-293

Rengeteg igazán alkalmas ember szívesen töltené be ezt a munkát!

Tisztelettel: B. Gábor