BKV-figyelő

A BKV jegyellenőreinek stílusa gyakran sérti az emberek méltóságát, és visszásságok vannak a cég jegyértékesítési és pótdíjazási gyakorlatában is, derül ki Szabó Máténak, állampolgári jogok biztosának vizsgálatából.

 

Az ombudsman hivatalból, illetve állampolgári panaszok alapján indított vizsgálatot, amelyből kiderül többek között az, hogy nincs foganatja a közlekedési társaság ismétlődő ígéreteinek, és az intézkedésekkel nem sikerül véget vetni az emberi méltóságot sértő inzultusoknak. De a jelentés arra is kitér, hogy az utazók csak késve kapnak választ kérdéseikre és abban sem tükröződik vissza az elfogulatlan, korrekt vizsgálat lefolytatása, így sérül a tisztességes eljáráshoz való jog.

 

Visszásságokat tárt fel Szabó Máté a pótdíjazás gyakorlatában is, mivel a vizsgálat szerint a BKV minden esetben behajtja a pótdíjat az utasoktól, de jegyvásárlásra nem nyílik mindenhol lehetőség. Az ellenőrök pótdíjazási gyakorlata sérti a jogbiztonságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot, áll a biztos közleményében.

 

Az ombudsman szerint elvárható a közlekedési társaságoktól, hogy pótdíjat csak akkor követeljenek, ha a jegyvásárlás lehetőségét előzetesen megteremtették. Szabó Máté úgy fogalmazott, hogy a BKV jogosult ellenőrizni, hogy az utazók érvényes jeggyel veszik igénybe a szolgáltatást, de az ellenőrök csak a szerződés betartását ellenőrzik és nincsenek az utasokkal szemben fölérendelt helyzetben.

 

Hatósági jogkört sem gyakorolhatnak, tehát például nem igazoltathatnak, hiszen a szolgáltató BKV ugyanolyan magánfél, mint a szolgáltatását igénybe vevő utasa. Az ombudsman a jogállamiság elvének érvényesülése érdekében ezért nem támogatja, hogy a jegyellenőrök jogot kapjanak az igazoltatásra.

 

Az ellenőrzés jogosultságának igazolására a megfelelő eszközének az ombudsman a karszalagot, valamint egy azonosító számot tartalmazó fényképes igazolvány viselését tartja, amennyiben az jól látható és ugyanez várható el azoktól a biztonsági őröktől is, akiket a BKV alkalmaz.

 

Felhívja továbbá a BKV figyelmét Szabó Máté arra, hogy a cég jogos követelések érvényesítésének módja is jogszerű kell, hogy legyen. A jogállamiság elvével és a tisztességes eljárás jogával nem egyeztethető össze, hogy a BKV követeléseit a jogszabályban meghatározott egyéves elévülési időn túl, saját belső döntése alapján öt évre kiterjesztve érvényesíti, az eljárási költségekkel és kamatokkal megnövelve, írta Szabó Máté.

 

Hiányosságként említette továbbá, hogy a BKV nem rendelkezik a törvényben rögzített, jóváhagyott üzletszabályzattal, ez pedig sérti a jogbiztonságot. Mint írja, az Utazási feltételek című kiadványban szerepelnek olyan információk, amely egy üzletszabályzat része lehetne, de nem tartalmazza többek között a panaszok kezelésének részletes szabályait, a kártérítési és kártalanítási kérdéseket, a viteldíj-módosítás és az előre tervezett közlekedési változások közzétételének határidejét sem.

 

(Index, MTI)

Az utas nem felejt. Nem felejti el, hogy az alvállalkozó bérletpénztárosok egy része az utasok ellen dolgozik. Rosszul ad vissza, visszaszól, és hamis bérlettel kereskedik. Éppen ezért a Puruttya blog szerkesztői egy kis grafikákat készítettek, amikkel kinyomtatás után bosszút állhatunk:

Közlekedésguru nevű olvasónk három rövid észrevételt küldött a BKV-nak. Lentebb olvashattok össze-vissza járó és késő buszokról, valamint egy éjszakai buszvezetőről, aki nem állt meg a megállóban, csak integetett az utasoknak.

Tisztelt BKV Zrt! BKV Figyelő!

Az utóbbi időben rengeteg negatív tapasztalatról hallottam az Önök szolgáltatásával kapcsolatban, a már korábban beküldötteken kívül. Elsőként a 168E jelzésű járatot említeném, amely hetek óta (amióta megkapta az "E" karaktert) nem indul este és reggel a kiírtak alapján, általában minden második indulás valós (emiatt a három műszakban dolgozó, a vonalat használó rokonom másfél órát utazik a korábbi egy óra helyett, ez egy esti műszak alatt oda-vissza számolva legalább egy óra plusz utazási idő, holott "expressz" jelzést kapott a járat). Hozzátenném, ha csatlakoznának a járművek fél óra alatt teljesíthető lenne az utazási táv.

Másodikként említeném az 5-ös autóbuszvonalat. Az útvonal hosszú (40km), a menetidő rövid (51-52 perc?) és a két végállomás közül egyik sem buszállomás. Ki gondolta azt valamely irodájukban ülve, hogy a vonalon "dolgozó" buszok majd elférnek a környező utcákon, az út szélén vagy egyéb szabálytalan helyen például a pihenőket eltölteni? A Székely Elek úti buszfordulónál legalább elférnének, de nem a Fő út kellős közepén és a Pasaréti téren. Abszurd, szervezetlen, meggondolatlan, a végállomások környékén élők életét feldúló (kerülgetni a buszokat, lehetetlen parkolás) és a cégről kizárólag negatív vélemények hadára vonatkozó "lépés" volt, azt már nem is említvén, hogy miért kell a 3-as, 62(A)-es és 69-es villamosok mögött kullognia, növelve a rendkívül rövidre szabott menetidőt? Mellesleg a Kajár utca - Pozsony utca - Fő út forduló borzalmas.

Harmadjára egy szombat (szeptember 27-e) éjjeli kedves tapasztalatomat osztanám meg Önökkel, mint a szolgáltatás mértékével, kényelmével és színvonalával tisztában lévő, a szolgáltatásért előre fizető utasuk. A "Moziünnep" elnevezésű rendezvény kedvezményét volt szerencsénk kihasználni egy este kezdődő vetítés alkalmával (korábban ugye dolgozik az ember), hogy megnézzünk egy filmet féláron. A film végét kiszámolva (a megadott filmhossz és a kezdés alapján némi rászámítással) igyekeztem tájékozódni az interneten a szolgáltatásukkal kapcsolatban, a kinézett menetrendek a megállókban is azonosak voltak. Az éjfél után 5 perccel várhatóan érkező 908-ashoz álltunk be a Kerepesi út 9., Aréna Pláza megállóba (az egyik helyen így, a másik helyen úgy hívják) még éjfél előtt pár perccel. Az Ikarus 260-as, Cinkotától 23 óra 38 perckor induló 908-as jelzésű autóbuszuk sofőre a megállóhoz érkezve kedvesen mosolyogva, integetve haladt el nagy sebességgel a megállóban várakozó 10-12 utasok mellett.

Ez felháborító, főként a mosolygós integetés az "otthagyottak" felé. Ezt semmi sem indokolhatja. Első indok, zsúfolt volt a jármű: És emiatt nem döntheti el az utas, hogy felszáll-e? Második indok: Szeretett volna pontosan érkezni a körtérre, hogy meg legyen a kellő pihenőideje. És?

Amíg a metró területén nem lesz belépőkapu, addig biztos nem lesz rend. Tegnap utaztam a 2-es és a 3-as metrón, ahol 3 utazásból körülbelül hatszor mutattam fel a bérletem, mert ellenőrök kérték. Kérték a mozgólépcső tetején és alján, és a Deákon az állomás területén is kétszer. Értem én, hogy el kell kapni a bliccelőket, de lehetne valami logika is abban, hogy mikor és hol kérik a jegyeket és a bérleteket.

Kedves Figyelő!

Immár sokadszorra futok bele ellenőrökbe a mozgólépcső alján, ma sikerült félrelöknöm egyiküket. (4-en voltak, nem szóltak utánam.) No nem szándékosan, inkább azért, mert a Blaha Lujza téren mindig sok utas száll le reggelente és a mögöttem jövők átgázoltak volna rajtam, ha megállok. Ezen persze elgondolkodtam. Miért van az, hogy minden logika nélkül adnak utasításokat? Hogy olyan emberek adnak "napiparancsot" akiknek lövésük sincs a tömegközlekedésről?

Már zaklatnak, ahol csak tudnak. Lefelé, felfelé, utazás közben... Jó, ellenőriznek. Tegyék. De ne fejetlenül! És esztelenül! Nem veszik észre, hogy balesetveszélyes a metrónál lent ellenőrizni? Reggelente akkora a tömeg, hogy ha az elejét megállítják, a többiek a peronon rekednek. Csak egy-két türelmetlen utas kell még és máris valaki a sínek között találja magát.

Ja, hogy lenne egyszerűbb megoldás is? Mondjuk ellenőröket állítani VALAMENNYI bejárathoz? Mert akkor kifelé már nem kell ellenőrizni? Ez még nem jutott eszébe senkinek? Az Örsön nincs ellenőrzés. Se kifelé, se befelé. A Pillangó utcánál sem láttam még. Vagy ennek is megvan az oka? Lenne tippem: mondjuk azért nincsenek ott ellenőrök, mert az összetákolt, újnak mondott megállók beáznak. Mert ugye ezek a felszínen vannak és az ellenőrök szegények megfáznának. Még csak az kellene, hogy a MÁV is ellesse ezt az ellenőrzési módot és már a peronon, a leszálló utasoktól kérje a jegyeket/bérleteket. Lenne ám ott zűr meg zavar!

Tényleg szükség van egy balesetre ahhoz, hogy átgondolják a logikátlan utasításaikat? Remélem, nem én leszek az a balesetes!

Üdv: Sacca

Kedves BKV-figyelő!

 

2008. szeptember 17. a Kőbánya-Kispesti metrópénztár előtt álló fehér jegyértékesítőboxnál vettünk diákbérletet amiről kiderült, hogy hamis! A hologram eredeti volt, csak túl vastag, ez lett gyanús. Egy másik szelvényről volt ráragasztva, úgy, hogy kézzel is le lehetett húzni. A szelvényt alaposabban megnézve kiderült, hogy színes lézernyomtatóval készült. Azonnal visszaadtam és közöltem, hogy hamis. A nő kiállított egy másikat és azonnal mentegetőzött, hogy ezt ő így kapta. A szelvény szélén nem volt perforáció, tehát hazudott.

 

Gondolkodtunk, hogy miért pont a diák bérletet hamisítják az önök dolgozói és a következőkre jutottam: 1.) A felnőtt bérletről az emberek többsége számlát kér, tehát nyoma van a vásárlásnak, és visszakereshető. 2.) A nyugdíjasok nem valószínű, hogy hamis bérlettel szaladgálnak, ezt Önök sem hinnék el, nem életszerű 3.) Diáknál a legjobb a helyzet. Nem kér számlát, és ha elkapják a hamis bérlettel, ugyan ki hiszi el, hogy nem Ő készítette.

 

S. Zoltán