BKV-figyelő

Olvasónk, Miki, a pénteken publikált pozitív hangvételű bejegyzésünk után döntött úgy, hogy most vasárnapi tapasztalatait megosztja veletek. Az alábbi történet főszereplője a 124-es busz vezetője, aki olvasónk szerint a lehetőségekhez képest maximális odafigyeléssel végezte a munkáját, és több ponton is odafigyelt arra, hogy a buszán utazó emberek kellemesen érezzék magukat. Úgy gondolom, hogy az ilyen hétköznapi esetekről is meg kell emlékezni, így lehet ugyanis ösztönözni a BKV dolgozóit a jó cselekedetre, az utasokat pedig arra, hogy a jóra is figyeljenek fel, ne csak a rosszra. Íme a levél:

Kedves BKV-figyelő!

A pénteki posztot olvasva ugrott be egy most vasárnapi történet, amiben noha semmi rendkívüli nem történt, mégis összességében feltűnt, hogy milyen is az, amikor normálisan áll hozzá valaki a munkájához. Végül a pénteki, jó fej garázsmenetes buszos adta az inspirációt, hogy a magam történetét megírjam - aztán ha úgy érzed, nem üti meg az "érdemes szólni róla" szintjét, hát legfeljebb nem közlöd.

Alább két babakocsis kismamákkal történt esetet olvashattok. Az első történet főszereplője KZS, aki a 3 éves és a 18 hónapos kislányaival próbált meg felszállni a 82-es trolira. Már ekkor látszott, hogy a trolivezető vagy vak, vagy nem szereti a babakocsis anyukákat, ugyanis még fel sem szálltak, de ő már csengetett. Leszállásnál olvasónk letette a nagyobbik lányát, majd visszament a babakocsiért, de legnagyobb meglepetésére az ajtók bezáródtak, ő a buszon maradt, a 3 éves lánya pedig a megállóban üvöltött:

Tisztelt BKV Zrt!

2011. október 21-én pénteken délután a 82-es troli vonalán, a Mogyoródi úti megállóban 16.óra 7 perckor szerettem volna leszállni a járműről két kisgyerekemmel. Az egyik 3 éves múlt, a másik 18 hónaposan még babakocsiban utazik. A vezető már a felszállásnál is jelezte, hogy becsukná az ajtót, de én akkor még a babakocsit próbáltam felrakni a járműre. Leszállásnál azonban leraktam a "nagyobbik" lányomat, és fordultam vissza a babakocsiért, amikor is a kollégájuk úgy döntött, befejezettnek tekinti a le és felszállást (jelzem, a megállóban állt egy 40es férfi, aki felszállásra várt), és becsukta az ajtót. Így hát a hároméves gyerek lent üvöltött, én meg fentről próbáltam őt megnyugtatni, mondanom sem kell, sikertelenül. A sofőr elkezdte a kiállást a megállóból, mire végre az utastársak jelezték, hogy álljon meg.

Olvasónk, PR, ismerősével és fejenként egy biciklivel szeretett volna felszállni a gödöllői HÉV-re. Megvették a jegyet maguknak és a vasparipának is oda-vissza, majd miután az tranzakció lezárult, a pénztáros közölte, hogy a HÉV helyett pótlóbuszok járnak, de szerinte arra is fel lehet szállni biciklivel. Az utasnak csak egy kérdése van: Miért nem azelőtt szólt erről a pénztáros, mielőtt kifizették az 1500 forintot?

Kedves BKV-figyelő!

Kicsit több, mint egy hónapja történt (lassan kettő), hogy Gödöllőről be akartunk menni Pestre (félig HÉV-vel, félig bringával), hogy onnan tovább guruljunk. Marha jó dolog, hogy az emelkedőt ki lehet hagyni, és ha kedvünk úgy tartja, akkor Cinkotától, ha meg nem, akkor az Örstől tekerünk tovább bringával.

Legurultunk a HÉV állomáshoz és a pénztárban megvettük a jegyeket magunknak meg a bringákra is. Miután nyélbe ütöttük a boltot, a pénztárosnő frivol vigyorral kérdezte tudjuk-e, hogy pótlóbuszok járnak? Szerinte nem lesz semmi baj, hiszen a HÉV pótlók a HÉV helyett közlekednek, a HÉV-en lehet kerékpárt szállítani, ergo a buszon is biztosan lehet. Én valami olyanra emlékszem halványan, hogy buszon nem lehet, de tettünk egy próbát és elmentünk a felszállóhelyre. Két vezetővel is sikerült eredménytelenül tárgyalni az utazás kapcsán, de ők bizony fel nem engedtek, akármilyen helytelenül is beszélek velük. (jogos, a két vezetőtől ezúttal is elnézést kérek, a munkájukat végezték)

Visszamentünk a pénztárhoz, ahol a "joviális hölgynek a rács mögött" elpanaszoltam hogy jártunk. Ö meg széles mosollyal közli, hogy ezzel sajnos nem tud mit kezdeni. A BKV az eladott jegyeket bizony nem váltja vissza. Mi meg ott állunk az oda-vissza útra megvásárolt jegyeinkkel, amiket nem tudunk felhasználni, és a pénztáros jelét sem adja a sajnálkozásnak. Pedig kezdhette volna azzal is, hogy előbb közli a tényt, majd ránk bízza a választást. Ezzel szemben kifizettünk 1500 forintot a BKV pénztárban, majd átmentünk a MÁV pénztárához és tejeltünk ott is.

Az alább olvasható történet az, amiben nehéz igazságot tenni. Megértem a buszvezető cselekedetét, hiszen jogos elvárás, hogy a buszon olyanok ne utazzanak, akik nem felelnek meg az utazási feltételeknek. Ugyanakkor megértem az utas reakcióját is, hiszen ha mínusz van, talán nem az a legjobb megoldás, ha a buszon utazó részeget egyszerűen csak ledobjuk a buszról (főleg ha semmi kárt nem okozott), mert mág meg is fagyhat. Azt nen értem, hogy indulásnál a busz vezetője miért nem cselekedett? Miért nem az Örsön tette le a buszról emberünket?

Tisztelt BKV!

A mai napon 2011.10.16-án (vasárnap) tanúja voltam egy igen megdöbbentő szituációnak, ami az egyik sofőrük és egy illuminált állapotban lévő utas között zajlott.

A járat amin utaztam a 85 viszonylaton közlekedő első generációs (sárga kapaszkodós) Volvo 7700 típusú autóbusz, a vezetőállásban lévő OTE készülék kijelzőjéről az alábbi információkat olvastam le (V850F12) a jármű az Örs vezér téri végállomásról indult Kőbánya-kispest felé 23:06 perckor.

A busz vezetője, 2011.10.16-án 23:13 perckor Csősztorony megállónál észrevette, hogy az egyik utas -illuminált állapotából kifolyólag- eldőlt ülő helyzetéből, egyszerre két ülőhelyet is elfoglalva. (a másik ülésen senki nem ült)

Az elmúlt 4 évben többször írtunk már buszon magukat mutogató, vagy éppen maszturbáló férfiakról. Sajnos ismét be kell számolnunk egy ilyen esetről, ugyanis olvasónk, Kinga a 36-os buszon összefutott egy ilyen beteg állattal. Szerencsére az utas nem esett kétségbe, megfenyegette az éppen önkielégítést végző utastársát, majd ledobta/lelökte a buszról.

Kedves BKV-figyelő!

Az én sztorim inkább az embereket minősíti, de ha másra nem is jó, legalább mindenkit tájékoztatok.

Tegnap reggel (07.25) ülök Csepel Csillagtelep végállomáson a 7.48-kor induló 36-os buszon, ami ilyenkor tanszünetben amúgy sem tömött, de most éppen úgy jött ki a lépés, hogy egyedül voltam rajta.