Húgyban, fekáliában, hányásban, koszban, mocsokban és szemétben úszik a közel egy éve átadott Kőbánya-Kispesti új autóbusz- és metró végállomás. Erre a problémára szeretné felhívni az illetékesek figyelmét egy neve elhallgatását kérő olvasónk, aki fotós beszámolót küldött a helyszínről.
Úgy tudjuk, hogy a képeken látható állapotok azért alakultak ki, mert a területnek egyelőre nincs gazdája és a takarítás rendszeresen elmarad. Elkötelezettek vagyunk a probléma megoldása mellett, éppen ezért a mai napon felkeressük a BKK vezérigazgatóját, az ÁNTSZ-t, illetve a KÖKI terminál üzemeltetőjét is, bár utóbbit nem lesz könnyű megtalálni, mert ahogy az Origo is megírta tavaly a szálak off-shore cégekhez vezetnek.
Tisztelt KÖKI Terminál!
Tisztelt Budapesti Közlekedési Központ!
A következőkben olvasható panaszlevelemmel nem tudom biztosan, hogy melyikükhöz forduljak, így hát elküldöm mindkét cég részére, bízva abban, hogy majd Önök lebokszolják egymás között és mihamarabb megoldást találnak az utazóközönség nevében megírt problémáimra.
Nem szeretek panaszt írni, csak ha már nagyon zavar valami. Most ez a valami alá a kőbánya-kispesti autóbusz- és metró végállomás tartozik (a vasútállomást is ide lehetne sorolni, de az egy teljesen külön fejezet). Jómagam napi szinten megfordulok a lassan már egy éve üzemelő új, XXI. századinak álcázott, a turisták által igen csak használt csomóponton. Biztos csak bennem van a hiba, de egyszerűen hánynom kell a végállomás állapotától, tisztaságától. A két folyosó közül a nagyobbikat hébe-hóba szokták takarítani, de attól függetlenül ugyan olyan koszos, ellenben a kisebbikkel, aminek a 136E-hez vezető lejárati lépcsőjén már több mint egy hónapja ugyan az a napról-napra növekvő szemétkupac röhög az utazóközönségre. A kosz fogalma nálam nem csak a darabos szemétben és a porban merül ki, hanem ide sorolom a hónapok óta a lépcsőn látszó hányás maradványait, a padlón éktelenkedő rágó hegyeket és minden egyéb apróságot, amit egy seprűvel nem lehet eltávolítani, csak elsősegélyt nyújtani neki. Szintén hányingerkeltő az a látvány, amit a „padok” virágtartó részében lehet látni. Nem igaz, hogy így kell kinéznie egy végállomásnak…
Ez csak a felhánytorgatott problémának az egyik része. A másik a folyamatosan szaporodó „tegek”. Nem tudom egyszerűen megérteni, hogy miért nem lehet egyből a felhordás után eltüntetni azokat, mutatva ezzel azt, hogy igen is, küzdenek ellene. Van ahol már látszik, hogy próbálkoztak az eltüntetéssel, de sajnos hamar feladták, csak megfolyatták a festéket, így még épületesebb, művészibb az összkép. Egy éve volt egy új, teljesen firkamentes környezet, sokkal könnyebben meg lehetett volna óvni, ha rendszeresen takarítanák. De nem, ehelyett inkább nézegetjük „gep face”-t, meg, hogy valamelyik hülye firkászt elhagyta a felesége, meg kell hagyni, igazi, turistacsalogató látvány.
Ezen kívül azt hirdették, hogy egy időjárási körülményektől védett végállomást kapnak az utasok a sokévi kaotikus állapotok után. Hát köszönjük, de inkább ne mondtak volna semmit. Példaként felhozva a 136E treffje sem esőtől nem véd, sem széltől, sem hótól, sem egy esetleges balesettől, ami a gyorsforgalmi úton történik. De ez nem csak erre a megállóra érvényes, ott van például a mozgólépcsőnél lévő leszállóhely. Kérdezem én, ott nem volt pénz arra a pár négyzetméter födémre, vagy csak így dizájnosabb?
A sokszori várakozás közben elgondolkodtam még azon is, hogy vajon miért nincsenek ülő alkalmatosságok a 148-93-136E indulási oldalán? A felüljárók alatt lévő beugróknak nagy szerepe van, tökéletes csöves lak, szóval csöbörből vödörbe, ezért kár volt ezt a kócerájt megépíteni, mert ezek eddig is itt voltak és tengették céltalanul mindennapjaikat.
Aztán van még egy fogós kérdés, az épület alatt lévő peronszigeten miért lehet dohányozni? Elvileg az egész buszmegálló, így hát nem lehetne ott dohányozni, nem beszélve arról, hogy az egész peron nincs 14 (2+5+5+2) méter széles. Tehát, ha valaki bele is kötne, hogy ott márpedig lehet dohányozni, akkor sem lehet. Sajnos a gyorsforgalmi mellé eső oldal kicsivel több, mint 7 méter, így ott, igaz a falra felkenődve, de lehet dohányozni. Az tény, hogy Magyarországon a dohányzási kultúra még nem tart ott, hogy az emberek csak a kijelölt dohányzási helyeken végezzék el pöfékelhetnékjüket. Kérdésem, miért nincs megoldás a csikkek kulturált gyűjtésére, miért kell rákényszerüljön a Tisztelt Utas, hogy csikkjét eldobja a virágágyásba, a virágtartóba, a földre, az útra és minden egyéb lehetséges helyre.
Illetve még egy tanács, így, a végére. A 200E-vel érkező turisták igen nehezen találják meg a metrót mondjuk ez fordítva ugyancsak fenn áll, mert nem egyértelműek az utastájékoztató táblák. Szóval egy olyasmit megvalósíthatnának, hogy a padlóra mindkét irányba egy-egy vezető csíkot festenek fel nekik (repülő és metró piktogramokkal tarkítva), amin elindulva eljutnak az egyiktől a másikig.
Panaszom mellé mellékeltem néhány képet, csak, hogy Önök az irodából, a kényelmes székekben ülve, át tudják legalább egy kicsit érezni azt, amit mi, utasok látunk a szép és új KöKin naponta.
Azért, hogy panaszom eredményes legyen, és ne tudják betenni a fiókba porosodni, továbbítom levelemet az általam egyáltalán nem kedvelt BKV-figyelő blog részére. Sajnos be kell ismernem, hogy akármennyire is székletkavaró a blog, de legalább eredményes.
Utastársaim nevében is bízom a problémák mihamarabbi megoldásában. Remélem nem kell további médiák segítségét igénybe vennem ahhoz, hogy valami történjen.
(További képek a levél végén!)
"Pókháló" Kelenföldön
Utolsó kommentek