Eltüntetni a BKV lejáratott nevét, elsorvasztani a posztkommunista vállalatot, és megpróbálni újra hitelt szerezni a totálisan eladósodott tömegközlekedésnek - ez lenne a BKV megszüntetésének, illetve felosztásának célja és értelme a cég ügyeire rálátók szerint. Ha sikerül jó üzletet kötni, akkor olcsóbban megússzák a tömegközlekedés fenntartását, de lehet, hogy az utasoknak kell majd megfizetniük a spórolást.

"Az utasok ebből csak annyit fognak látni, hogy jajj, de szép új buszok járnak" - kommentálta a BKV átszervezéséről, illetve megszüntetéséről szóló híreket az [origo] kérdésére több, a BKV ügyeit jól ismerő forrás is. Az átszervezés még a terveket ellenzők szerint sem okoz majd a mindennapokban változást, legfeljebb, ha jól csinálják, sikerül majd új buszokat beszerezni, amire a BKV-nak jelenleg szinte semmi esélye sincs.

A Fővárosi Közgyűlés két hete fogadta el a György István és Bagdy Gábor főpolgármester-helyettesek által jegyzett koncepciót, amely a mai formájában megszüntetné a BKV-t. A tervezet két lehetőséget vetett fel az átalakításra: a buszágazat kiválását (ebben az esetben a kötöttpályás ágazatok üzemeltetésére a BKV cégjogi értelemben fennmaradna), vagy két új - egy buszos és egy kötöttpályás - közlekedési társaság létrehozását. A létrejövő vállalat vagy vállalatok pedig szintén fővárosi tulajdonban lennének, a vagyonkezelő a Budapesti Közlekedési Központ lenne.

Cégjogi, illetve technikai kérdésnek tartja a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója, hogy két új társaságra bomlik-e a BKV, vagy csak a buszágazat válik ki belőle. Vitézy Dávid az [origo]-nak azt mondta, főként a procedúra időigényétől és a finanszírozókkal való megállapodástól függ, hogy melyik megoldást választják végül, a cél azonban azonos: a fővárosi tömegközlekedés olcsóbb és hatékonyabb működtetése.

A cikk folytatása az Origón olvasható! ›››