BKV-figyelő

A tervek szerint 2015-re fejeződik be a Széll Kálmán tér átépítése – hangzott el egy keddi sajtótájékoztatón. A felújítást célzó korábbi, leginkább pénzhiány miatt meg nem valósult elképzelésekkel ellentétben a tér alapvetően megőrzi jelenlegi szerkezetét, továbbra is Közép-Buda legfontosabb közlekedési csomópontja marad, ám ezzel együtt városi térré is válik, legalábbis ezt ígéri a városvezetés.

A ma még Budapest egyik legnagyobb szégyenfoltjának számító tér átalakítására vonatkozó terveket kedden mutatták be az Erzsébet téri Desing Terminálban. A szeptemberben kiírt építészeti tervpályázatra 23 pályamű érkezett, közülük – 22 millió forint értékben – hetet vásárolt meg, illetve díjazott a zsűri. Az első díjat az Építész Stúdió Kft. és a Lépték-Terv Kft. munkája nyerte el.

A legtöbb pályamű – nyilván a források szűkössége miatt – nem számolt a Széll Kálmán tér radikális átépítésével, jobbára megmaradnak a villamosok és a buszok mai megállói, ahogyan a metrólejárat fölötti legyező alakú épület is. Az épülethez csatolt kisebb szárnyakat azonban várhatóan elbontják, amint elhangzott: megtisztítják a környezetét.

A rekonstrukció során egységes építészeti arculatot hoznak létre, akadálymentes átszállási kapcsolatokat alakítanak ki, a Várfok utcai buszmegállókhoz mozgólépcsőt építenek, átépítik a megállókat, elbontják a bódékat, megszüntetik a buszparkolókat és kerékpárral is átjárhatóvá teszik a teret.

A jövőben várhatóan a Volánbusz járatai is az egykori Moszkva térről indulnak, és ide érkeznek, kiváltva ezzel a szomszédos Széna téri megállókat. Utóbbiak parkosításával érnék el a környék zöldfelületeinek növelését.

Elegáns, visszafogott, friss, környezettudatos – így jellemezte a tér átalakításának terveit Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes, aki ugyanakkor megjegyezte, hogy a pályázatra nem érkezett olyan terv, amely a kiírásban szereplő valamennyi feltételnek megfelelt.

A tér funkcionálisan ma sem rossz, ugyanakkor lelakott, kényelmetlen, átgondolatlan – mondta a sajtótájékoztatón Vitézy Dávid, a projektet menedzselő Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója. Megjegyezte: a felújítással nő a tér használhatósága, a fonódó villamosoknak köszönhetően több villamos áll majd meg a Széll Kálmán téren.

A tér átalakítása mintegy 4 milliárd forintba kerül, ez részben a főváros saját forrásából, állami pénzből, illetve a fonódóvillamos-hálózatra elnyert uniós forrásokból áll össze. A konkrét tervek az év végéig elkészülnek, az építkezés ezt követően, várhatóan 2014 első felében kezdődik meg – legalábbis most ezt ígérik.

A "Kalef" átépítése legutóbb 2006-ban került komolyabban szóba, az akkori elképzelések azonban jóval nagyvonalúbbak voltak. A felszín alá vitték volna a buszok és a villamosok megállóit, fölöttük pedig - egy mesterséges domb építésével - közparkot terveztek kialakítani. Éppen ezek miatt az akkori terv körülbelül 30 milliárd forintos költségekkel számolt. 

(Látványterv: BKK)

A 4-es metró budai állomásai közel száz százalékban szerkezetkészek, a metróalagutat kipucolták és előkészítették a vágányok beépítéséhez. Nagy munka a Szent Gellért tér alatt folyik, ahol az építők nekiláttak annak az átkötőalagútnak, ami miatt korábban majdnem felbontották a metrószerződést.

A fenti videón is jól látható, hogy a Bocskai úti és a Móricz Zsigmond körtéri állomás szinte egymás mellett van, 300 méter távolság van köztük. Molnár György, műszaki ellenőr szerint szükség volt a Bocskai úti állomásra, mert ide szárnyvonalat terveznek. Már csak az a kérdés, miért nem oda épül állomás, ahol már most szükség lenne rá (például Kosztolányi Dezső tér). Molnár úr a Móricz Zsigmond körtéren (a videó harmadik percénél) azt magyarázza, miért volt szükség az állomáson két mozgólépcsőre. Egyik a térre vezet majd, másik pedig a Bocskai úti piachoz. Igen, szerintük közelebb van a Bocskai úti állomásnál lévő piac a Móricz Zsigmond körtérhez.

A metróra szükség van, "nem csak ezt, más metrót is fogunk építeni" - mondta a Fidesz elnöke.

Az új kormánynak és Budapest új vezetésének választ kell adnia arra, miért kerül a 4-es metró két-háromszorosába annak, mint kellene; a metróügy az egyik nagy ügy lesz, amit lehetőleg rövid idő alatt ki kell vizsgálni - jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerdán, Tarlós István fővárosi frakcióvezető Budapest-programjának bemutatóján.

Tarlós István programjában az szerepel, hogy felül kell vizsgálni a 4-es metró szerződéseit. Egy ezt firtató kérdésre válaszolva Tarlós István hangsúlyozta: nem azt mondják, hogy a metrót nem kell befejezni, és nyomatékosította, hogy nem akarják leállítani az építkezést. Ugyanakkor megjegyezte: a II. szakaszra jelenleg nincs pénz, és "imádkozni lehet, hogy legyen miből kifizetni" az első szakaszt.

Megegyezett a színfalak mögött a metróalagutat építő Bamco és a BKV, így már a jövő héten folytatódhat a munka - értesült a Népszabadság. A lap úgy tudja, hogy a BKV metróprojekt igazgatósága végül nem engedett a Bamco 35 milliárd forintos követelésének, bár az újságnak egyelőre egyik oldalról sem nyilatkoztak hivatalosan.

Közben állítólag feszültség támadt a közlekedési vállalat és a főváros vezetői között. A lap szerint a BKV menedzsmentje hajlandó lett volna néhány milliárd forintot kifizetni az építő cégnek, erről múlt hétfőn tárgyaltak is volna, ám a tervezett egyeztetésről a Városházán nem tudtak. A fővárosban azt sem értik, hogy a tárgyalásokat miért Felsmann Balázs vezette volna. Felsmann az egykori Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban volt szakállamtitkár, és korábban az érdekeltségébe tartozó kft. a fővárosi közlekedési vállalattal tanácsadói tevékenységre, illetve tőkebevonási képességre és nemzetközi tapasztalatok elemzésére szerződött 7 millió forint értékben.

(Index/FH)

A 4-es metró alagútját fúró Bamco konzorcium írásbeli ultimátumot adott a BKV-nak. Eszerint ha április 12-ig a BKV nem teszi meg a megfelelő lépéseket a Bamco által követelt 115 millió euró (35 milliárd forint) kifizetésére, valamint nem módosítja az ütemtervet úgy, hogy a kötbérterhes határidők átlépése miatt a Bamcónak ne, vagy csak jóval kevesebbet kelljen fizetnie, felmondják a kivitelezésre kötött szerződést. Ha ez megtörténik, félbemaradhat az egész beruházás.

Az Index birtokába jutott információk szerint a Bamco április 12-ig adott határidőt a BKV-nak, hogy teljesítse követeléseit. A cég levele (amelyet egyébként megkapott a főváros vezetése is) azt állítja, hogy a Bamco álláspontja szerint a BKV lényegesen és sorozatosan megszegte a 2006-ban kötött kivitelezési szerződést, ezért ha nem orvosolja a mulasztásait, akkor a Bamco szerződésszegésre hivatkozva felmondja a szerződést.

A levél szerint a Gellért téri állomásnál 2,2 millió euró többletköltség merült fel, és 75 hét késedelem alakult ki a kötbérterhes határidőhöz képest. Az Etele téri állomásnál 26 millió euró a többletköltség, és 17 hét a késedelem. A Fővám téren 65,5 millió euró a többletköltség, 35 hét a késedelem. A Bamco szerint a munkák a BKV által erőltetett felesleges felgyorsítása további 21 millió euró többletköltséget okozott.