BKV-figyelő

Az Orczy tér közelében lévő egykori BKV-telep közelében lakik a BKV-figyelő egyik olvasója, aki immár 10 éve tanúja a terület pusztulásának, vagy épp módszeres pusztításának. Mielőtt olvasónk levelét közöltük, megkerestük az ügyben a BKK-t, tisztázandó, ki is a terület tulajdonosa, mik a tervek az elhanyagolt, egyre csak romló állapotú ingatlannal.

Kérdéseinkre a Főpolgármesteri Hivatal válaszolt. Az alábbiakban előbb olvasónk levelét olvashatjátok, majd a kép alatt a bejegyzés a főváros válaszával folytatódik.

A terület,  amiről szó van a VIII. kerületben található és az Orczy kert - Korányi Sándor utca - Diószeghy Sámuel utca által határolt. Úgy tudom, hogy anno buszgarázsként szolgált a terület sok-sok évvel ezelőtt. Nekem 10 éve "van szerencsém" nyomon követni a hely hanyatlását, de a régebb óta itt lakók szerint is már legalább 15 éve nem történt itt semmi - leszámítva egy talajcserét, de arról majd később.

A Google térképén jól látható a terület nagysága, érdemes megnézni. A hatalmas üres területen kívül egy nagyobb csarnok illetve egy kis (talán személyzeti) ház található rajta, mára már mindkettő katasztrofális állapotban. Őrzés, felügyelet nincs. Az utóbbi években exponenciálisan nőtt a hanyatlás. Az épületeket hajléktalonoktól kezdve a drogosokon át mindenki a "birtokába" vette, illetve a "hasznosítható" elemek bontásra/lopásra kerültek.

Többször tűz ütött ki, bent tüzelik el az ablakkereteket és egyéb éghető dolgokat, és nem egyszer sikerül nagyobb tüzet rakniuk a kelleténél, és az épület is lángra kapott, füstben úszott az utca, jöhettek a tűzoltók. (Erre csak az utóbbi 3 hónapban 3-szor volt példa). Emellett az épületek melletti terület lassan szemétdombokká alakul annyi hulladékot "gyűjtenek" oda, amiből az első nagyobb szellő könnyen felkapja a kisebb darabokat, szétfújva az utcában (meg persze a tűzeseteknél is jól ég).

Most épp a tetőt bontják, mert rájöttek hogy értékes fémből van. Fényes nappal, illetve este is. Szerintem 1-2 hét és eltűnik az egész. A csatorna már hasonló sorsra jutott. Többször volt dolgunk a rendőrséggel, mivel bejelentettük a rongálásokat, lopásokat, amik nem csak éjjel történnek, hanem fényes nappal is teljes nyugalommal állnak neki a bontásnak.

Viszont a rossz tapasztalatok miatt mára már nem sokan "szeretnek" telefonálni a rendőrségnek, mert a bejelentőt sokszor beviszik vallomásfelvételre, és az igazat megvallva nincs kedve az embernek a rendőrségen ülni azért, mert annak próbált segíteni (BKV), hogy ne szedjék szét az épületét, aki igazából tojik az egészre. Másrészt pedig 2 nappal később ugyanazok járkálnak bent akiket előzőleg bevittek. Tehát hiába történik lakossági bejelentés semmi sem változik.

Márpedig a BKV hivatalos értesítést kap a rendőrségtől, hogy az épületeit illetéktelenek használják, bontják, lopják...

Sőt, a lakóktól is kap értesítést a BKV, de az inkább komikus történet: egyszer a rendőrség megérkezéséig az egyik lakó hívta a BKV-t is. Az telefonos menürendszeren illetve pár kapocsláson keresztül nagy nehezen sikerült is egy illetékessel beszélni, akinek vázolva lett, hogy épp sörösüvegek repkednek ki a kerítésükön belülről, ki az utcára (szerencsére épp nem jött autó, gyalogos, babakocsi), illetve ordibálások közepette szedik szét épp az épületet.

A meglepő, naiv válasz az volt, hogy: "De hát az a terület le van zárva, hogy juthattak oda be?". Az ilyen beszélgetések során kicsit elgondolkozik az ember! Egy a témában illetékes ember nem tudja, hogy már az ajtókat is ellopták, és lényegében szabad a ki- és bejárás? Illetve nem okozott semmilyen feltűnést az hely állapota és a szeméthalom? Valamint a rendőrségi értesítéseknek sem volt semmilyen hatásuk, legalább annyi, hogy képben legyenek az aktuális helyzetről? Ezek szerint azt hiszik, hogy az le van zárva és virágok nőnek bent?

Kb. 5-6 évvel ezelőtt nagyszabású talajcsere volt - mondván, hogy a terület aktív évei során (20 évvel ezelőtt...) szennyezett lett a talaj. Biztos pályázat vagy "egyéb" anyagi források voltak épp akkor arra, lényeg, hogy valaki jól járt (talán lehet, hogy a BKV?). Hetekig teherautók vigyél el a szennyezett földet és hoztak helyette mást. A fura viszont az, hogy azóta sem történt semmi - kivéve, hogy a gaz és a parlagfű beette magát az új földbe.

Na de akkor miért érte meg a BKV-nak talajt cseréltetni? Lehet, hogy neki nem is érte meg, viszont másnak igen... A BKV-nak láthatólag ezzel a telekkel 20 éve semmi terve. 10 éve (vagy legalább a talajcsere óta) megtehette volna, hogy eladja, és kézenfekvő lett volna, hogy az Orczy kerthez csatolják, mert csak egy drótkerítés választja el tőle. Könnyedén és viszonylag olcsón parkosítani lehetett volna - füvesítés, fák, padok. Semmi nagy durr, de mégis nagyobb zöldövezettel lett volna gazdagabb a város, egy omladozó, romos, szeméttel teli hely helyett.

De ez csak egy elképzelés (igaz, nem csak én látnám örömmel ha így lenne). A kérdés az, hogy mégis mi lesz a sorsa a helynek? A nemrég elindult Ludovika felújítás valószínűleg már érinti, de az is csak 3 év múlva lesz kész. És eddig miért nem volt semmi? És addig mi lesz? Legalább takarítás lesz-e? Rendben tartja-e a területét a BKV? Hogy lehet hogy a szemük előtt szedik darabokra és hordják el az épületeket? Esetleg rendszeres ellenőrzés, hova tovább őrzés lesz-e? Mert most sajnos úgy látszik, hogy semennyire nem érdekli a BKV-t ez a hely...

A Fővárosi Közgyűlés 1997-ben döntött arról, hogy az Orczy kertben, a BKV által felhagyott buszgarázs helyén közparkot kíván létesíteni, számolva azzal, hogy a parkosítás előtt környezeti kármentesítést kell végezni. A Főváros megszerezte a terület használati jogát a BKV-tól.

A buszgarázsban folytatott gépjárműszervizelés, üzemanyagfeltöltés, járműalkatrész-tisztítás, autóbuszmosás következtében jelentős mértékű környezeti kár keletkezett. Kőolajból és tisztítószerekből származó vegyületek szennyezték el a talajt és a talajvizet. A környezetvédelmi hatóság részletes tényfeltárásra és környezeti kármentesítésre kötelezte a Fővárosi Önkormányzatot.

A közbeszerzéssel kiválasztott kivitelező 2005 decemberében megkezdte a bontási munkálatokat (épületek, vezetékek, tartályok, térburkolatok, támfalak, alaptestek, stb.) és 2006. június elején befejezte az előírt talajcserét és egyidejűleg megkezdte a talajvíz tisztítását.

A talajvízben felhalmozódott káros vegyületek kiszűrése a felszín alatti víznyerő kutakból, felszín alatti szikkasztókból valamint szivattyúkból és víztisztító konténerekből álló rendszer közel négy éves folyamatos üzemeltetésével valósult meg. A mintegy négy évig tartó talajvíztisztítás ideje alatt egyéb munkálatok nem folytak a területen, a talajvíztisztítás zárt, részben felszín alatti létesítményekben folyt, ezért külső szemlélő számára a területen semmi sem történt.

A környezetvédelmi hatóság 2010-ben elfogadta a terület környezeti kármentesítéséről szóló záródokumentációt és négy évig tartó utómonitorozásra kötelezte a Fővárosi Önkormányzatot. Az utómonitorozás jelenleg is tart, várhatóan 2014-ben fog befejeződni.

Az utómonitorozás célja az, hogy akkreditált mérésekkel alátámasztva még négy évig ellenőrizzék a talajvíztisztítás eredményességét, vagyis azt, hogy a talajvíz áramlásával a területen nem jelentkezik-e ismét talajvízszennyezés. Az utómonitorozás ideje alatt nem folyik egyéb tevékenység a területen, tehát külső szemlélő számára ez idő alatt sem történik semmi.

Időközben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elhelyezésével kapcsolatban felmerült a kármentesített terület, vagy annak egy részének igénybevétele. Ezen tervek megváltoztatták a korábban tervezett funkciókat, így a parkosítás az eredeti elképzelés szerint nem kezdődhetett meg. A területre vonatkozó tervek az állami beruházás keretei között jelenleg készülnek.

A területen a buszgarázs megszűnte óta rendszeresek a behatolások, elsősorban a fémtárgyak leszerelése és eltulajdonítása. Az utóbbi években, amikor nem szükséges a napi jelenlét a kármentesítési munkákhoz, ezek az események gyakoribbá váltak annak ellenére, hogy a kivitelező többször cserélte a kapun a záró szerkezetet, a kapulemezt, s a rendőrség is több ízben tetten ért elkövetőket.

Bízunk abban, hogy a Közszolgálati Egyetem elhelyezésével kapcsolatos munkálatok hamarosan megkezdődnek, s a kivitelező jelenléte távol fogja tartani a területen nem kívánatos elemeket, s a terület rendezése befejeződik.

Több ellentmondásos információ is megjelent a tegnap esti Deák téri metrótűzzel kapcsolatban. A BKV szerint csak egy újságpapír égett és füstölt, BKV-s dolgozók viszont állítják, komoly műszaki hiba miatt kellett kiüríteni a metróállomást 22 óra után.

"Tűz volt a 3-as metróvonal Deák Ferenc téri állomásánál kedd éjjel, személyi sérülés nem történt - közölte a BKV szerdán az MTI-vel. A tájékoztatásuk szerint feltehetően a huzat által behordott újságpapírok gyulladtak meg este háromnegyed 11 körül, szerelvény nem volt az állomáson, pótlóbuszok szállították az utasokat. A BKK fődiszpécsere az esetről annyit mondott, hogy műszaki hiba miatt rövid ideig nem közlekedtek a 3-as metró szerelvényei a Deák tér és a Lehel tér között.

Az MTI azonban más BKV-s forrásból úgy értesült, hogy az egyik szerelvény egyik kereke műszaki hiba miatt megszorult, a mozgó szerelvény álló kerekétől szikrák keletkeztek, ami begyújtotta a programsínt, amely automata üzemmódban a metrót vezérli."

A metróért egyesület az esettel kapcsolatban ma megjegyezte: "A forgalom tűzoltást követő beindulásakor egy metrószerelvény mozgásképtelenné vált, egy tengelye beékelődött, nem forgott. A vonat meghibásodása olyan mértékű, hogy azt üzemkezdetre sem sikerült kijavítani, így a hibás szerelvény az Újpest-központ állomás egyik kihúzóvágányán lett félreállítva."

Az egyesület hozzátette: "Abban az esetben, ha a két esemény, tehát a tűzeset és a mozgásképtelenség ugyanazon szerelvénynél, egyidejűleg következett volna be, felmérhetetlen következményekről beszélhetnénk."

Most akkor mi az igazság?

Olvasónk, Ildikó mozgássérült. Mint írja, számára a járás és a mozgás nagy nehézséget, fájdalmat okoz. Közlekedését egy 2,7 kilós roller segíti, erre tudja akasztani a csomagjait, és ezen támaszkodva viszonylag egyszerűen tud haladni. Így közlekedett a 3-as metró Forgách utcai állomásán is, azonban ez (részben jogosan), nem tetszett a forgalmi ügyeleten ülő kollégának, és leszólt neki. Az alább olvasható levelet küldte ezügyben a BKV-nak:

Tisztelt BKV-Panasziroda!

2012. május 5.-én szombaton, 13 óra körül a Metró Forgách utcai aluljárójában történtek miatt panaszt kívánok tenni.

59 éves, gyermekbénulás következtében mozgássérült vagyok, a járás, a mozgás számomra igen nagy nehézséget, fájdalmat okoz. Ennek ellensúlyozására egy kb. 2,70 kg súlyú, kis (nehezen) összecsukható rollerrel közlekedem immár több mint 4 éve. A kormányra rá tudom tenni a táskáimat és rátámaszkodva, lassan "sasszézva" hajtva a rollert, a mozgásomat nagy mértékben megkönnyíti, használata nagy segítséget jelent. Számomra ez nem játékszer, hanem segédeszköz, ami nélkül - túlzás nélkül állíthatom - már a járás igen nehezemre esik.

A nevezett napon, a metró aluljáróban, szinte a falat súrolva, lassan gurultam előre a pad irányába, mikor a hangosbemondó, üvöltve felszólított, hogy azonnal szálljak le a rollerről. Mivel pár méterre volt csak a pad továbbgurultam, majd a női hang, többszöri hahózás után, gúnyosan üvöltötte a bemondón, hogy "öreganyám rollerezik". Jött a metró, felálltam a padról, jól látható bicegéssel elindultam az ajtó felé. A női bemondó még utánam üvöltötte, hogy csukjam össze a rollert.

Természetesen joga van, a baleset-megelőzés miatt egy vadul száguldó, láthatóan szórakozó tizenévest udvariasan, felszólítania, de különbséget kellene tennie száguldó rollerező és egy láthatóan járási gondokkal küzdő, nagyon lassan haladó, idősebb utas között.

Panasszal élek a stílus, az üvöltő, a több ember előtti megalázó, sértő hang, beszólás miatt. Ma még a korom miatt, holnapra már a betegségem, a kiszolgáltatottságom miatt leszek gúny tárgya egy olyan helyen, ahol naponta több ezren megfordulnak és tanúi az effajta megalázó, gúnyos, rendreutasító, emberi méltóságomat sértő beszólásoknak.

Panaszommal azt szeretném elérni, hogy az ügyet kivizsgálják és gondoskodjanak arról, hogy embereket, utasokat a munkatársaik többé ne alázzanak meg.

Tisztelettel: M. Ildikó

A decemberben elrendelt sebességkorlátozás ugyan csökkentette a balesetveszélyt, de nem tett jót a kerekeknek. A Metróért Egyesület szerint idén egyre gyakrabban találkoznak a karbantartók az úgynevezett nyomkarima-élesedéssel, ami a szerelvény kisiklásához vezethet. A BKK is tud a jelenségről, Tarlós István pedig az új fejlesztési minisztert ostromolja az ügyben, -írja az Index.

Minden járműnek van kritikus sebessége, ami a budapesti metrók esetében 50 és 60 km/h közé esik, a metrókocsik pedig a decemberi sebességkorlátozást követően ebben a sávban sokkal többet töltenek, mondta Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke. Bíró szerint ennek köszönhető, hogy a szokásosnál jobban kopnak a kerekek nyomkarimái, amik a sínen tartják a járművet.

A 3-as metrónál dolgozóktól az Index azt információt kapta, hogy a 81-es sorozatnál (ez egy metrókocsi típus) a kerekeket egyre gyakrabban kell vinni felújítani (esztergálni) vagy cserélni. A nyomkarima szélességét gyakorta mérik sablonnal, vékonyodásukat a szakzsargonban nyomkarima-élesedésnek hívják. Ha a karima túlságosan elvékonyodik, jelentősen megnő a kisiklás veszélye.

A karima vékonyodását a sínpálya kenésével tudják csökkenteni. A metródolgozóktól származó információik szerint a 3-as vonal pályáján már napközben, üzemidőben is járnak kenni a feszültség alatti pályán levő síneket.

A lap úgy tudja, hogy mivel a kerekek az ívekben kopnak legjobban, az egyenletesebb kopás érdekében nemrég elkezdték egyenként megforgatni a kocsikat a járműtelepen. A fordítókorong viszont a múlt héten elromlott a fokozott igénybevételtől. Azóta megjavították, viszont sokkal lassabban lehet most már forgatni a kocsikat. Bíró Endre szerint a nyomkarima-élesedést, és ezáltal a fokozott kisiklásveszélyt úgy lehetne megszüntetni, ha mielőbb felújítanák a pályát, és feloldanák a sebességkorlátozást.

Csakhogy várhatóan pont az ellenkezője történik, több metrós dolgozót már előre figyelmeztettek, hogy áprilistól 60 km/óráról 50 km/órára csökkenhet a szerelvények megengedett legnagyobb sebessége a 3-as vonalon. Ez a jelenlegi 31-32 perces menetidő 33 percesre növekedését jelentené.

A lap megkereste az ügyben a Budapesti Közlekedési Központot, ahol elmondták, hogy tudnak a nyomkarimák kopásáról, de véleményük szerint az csak kisebb részben függ össze a sebességkorlátozás bevezetésével, inkább a pályaállapotok általános romlása okozza. A pályahibákat egyelőre még tudják kezelni, a műszaki lehetőségeik egy idő után kimerülnek.

Tarlós István főpolgármester szintén tudatában van az üzemeltetési kockázatok növekedésének. Ezért a napokban levelet írt Németh Lászlónénak az új fejlesztési miniszternek, amelyben felvázolja a 3-as metró súlyos helyzetét és megemlíti, hogy a főváros már tavaly beadta a felújításra vonatkozó projektjavaslatot, de a minisztérium azóta sem reagált.

Mint írja, "amennyiben a helyzet változatlan marad, a több mint 34 éve üzemeltetett vonal felújításának elmaradásából olyan súlyos közlekedési zavarok, illetve problémák eredhetnek, amelyek hatásukat nemcsak a fővárosban, hanem az agglomerációban is éreztetni képesek."

A BKV szerint azért kellett bevezetni a decemberi sebességkorlátozást a 3-as metró vonalán, mert az elmúlt években a sínek anyaga kifáradt, a sínfejen hajszálrepedések keletkeztek, ezek mélyülésével pedig síntörések következhetnek be.

A vonalon nemcsak a sínnel van probléma, a rossz szigetelés miatt talajvíz szivárog az alagútba, ami elkorrodálta a sínt rögzítő vasbeton pályalemezeket. A vonalon dolgozóktól származó információk szerint a rossz állapotú pálya miatt néha akkora ütéseket kap a forgóváz alul, hogy az utóbbi időben sűrűn elrepednek, még a teljesen újak is.

(Index)

A fenti képet olvasónk, Csaba készítette a 151-es vonalon közlekedő FLR-740-es rendszámú Volvo buszon még tavaly. A képet látva több kérdés is felmerül a jegyet vagy bérletet tisztességesen vásárló utasokban: Tényleg ezt érdemli az ember havi 10 ezer forintért? Vajon milyen gyakran takarítja ezeket az üléseket a BKV?* Milyen fertőzéseket lehet elkapni egy ilyen erősen szennyezett üléstől?

*A szabályzat úgy szól, hogy ha egy hajléktalan leül egy ülésre, és a ruházata olyan, hogy beszennyezhette az ülést, akkor ki kell állni a forgalomból, és a buszt fertőtlenítésre be kell vinni a garázsba. Vajon ezt a szabályt hány buszvezető tartja be?

Olvasónk, Viktória a buszok tisztaságával kapcsolatban levelezett a BKV-val, ugyanis megunta, hogy egy rövid út után moshatta újra a ruháit, annyira koszosak és büdösek lettek. Előbb olvasónk levelét olvashatjátok, alatta pedig a BKV válaszát találjátok. Külön felhívnám a figyelmet erre a részre, melyben a BKV azt hazudja, hogy a koszos és elhasználódott üléseket rendszeresen cserélik: