BKV-figyelő

Az utólagos bérletbemutatás indokolatlanul drága. Annak az utasnak, aki véletlenül otthon felejti a bérletét és elkapják az ellenőrök egy diákbérlet árát kénytelen otthagyni az Akácfa utcában csak azért, mert feledékeny volt. Nem elég, hogy megvette a bérletet, még akkor is sanyargatják, amikor feledékeny.

A bérletbemutatás utólagos díját mérsékelni kellene. Úgy, hogy akinek van bérlete, de otthon hagyta, az egy 500, maximum 1000 forintos "kezelési költséget" fizet. Akinek nincs bérlete, de vesz egyet és utólag bemutatja, az 2000 forintot fizetne. Aki vállalja az utólagos bemutatást, de nem vesz bérletet és nem megy el bemutatni, az 30 napon belül 12 ezer, 30 napon túl 24 ezer forintot köteles fizetni. Nem emberibb megoldás?

Olvasónk szerint az utólagos bemutatás jelenleg az uzsorás szerződéssel egyenlő:

Szerintem a BKV a 3000 forintos bérletbemutatási díjjal uzsorás szerződést kötött:

Ptk. 202. § Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés).

A BKV nyilván kihasználja a feledékeny utas helyzetét, hogy nem veszi észre hogy nincs bérlete, csak amikor az ellenőrrel találkozott. Számoljunk utána, aránytalan előnyt köt-e ki a BKV a 3000 forintos bemutatási díjjal?

Nem irigylem azokat, akiknek ismeretlen vonalon kell utazniuk. Velem is megesik, hogy egy megbeszélésre, találkozóra olyan járatokkal megyek, amikkel még sosem utaztam. A legtöbb helyen a buszvezetők nem mondják be a következő megállók neveit, vizuális tájékoztatás is hiányos. Így mindig később szállok le, vagy életlenül olyan megállóban is jelzek, ahol nem szeretnék leszállni.

Olvasónk édesanyja a 277-es buszon a rossz helyismeret miatt későn jelezte leszállási szándékát, ezért a buszvezető kiabálni kezdett vele:

Tisztelt Ügyfélszolgálat!

A mai napon (május 27. szerda) az Örs vezér tere felé menő 277-es járaton egy igen érdekes "élményem" volt. Édesanyámmal a buszról a villamosra akartunk átszállni. Mivel ritkán utazunk a vonalon, a megállókat sem ismerjük. Eredetileg az Örsön szálltunk volna át, de menet közben láttuk, hogy a Gyakorló köz megállóból egyszerűbben eljuthatunk a villamoshoz. Anyukám a megálló előtt 20-25 méterrel - akkor született az ötlet, hogy itt jobb átszállni - nyomta meg a leszállás jelzőt. A busz kicsit erősebb fékezéssel - nyilván a kicsit kései jelzés miatt - meg is ált a megállóban.

Na nem én fogok bliccelni, hanem egy olvasóm. Mégpedig azért, mert megelégelte, hogy a BKV a befizetett pénzt hülyeségekre költi. Az utazási körülmények egyre rosszabbak, szignálra és szlogenre ilyenkor is van pénzt. Részletek a levélben:

Kedves BKV-figyelő!

Indulása óta olvasom a blogot és nekem nagyon tetszik. Engedjék meg, hogy most én osszam meg a történetem a nagyérdeművel.

Én egy 40 feletti kétgyermekes családapa vagyok a Duna jobb oldaláról. A családból 3-an rendszeresen utazunk a BKV-n bérlettel. Ez nekünk havonta 21150 forintunkba kerül. Nem kevés és lenne jobb helye ennek a pénznek, de tisztességesek vagyunk, megvettük mindig a bérletet. Vagyis úgy néz ki, csak vettem. A mostani bérletem még pénteken érvényes, és úgy néz ki nem veszek többet. Elég volt!

Most olvastam az újságban, hogy a BKV megint kiadott ötmillió forintot színészekre. Vagyis csak a hangjaikra, teljesen feleslegesen. Néhány hónapja szlogenre költöttek félmilliót. Az új szlogen szarra sikeredett, a cég nem is használja, ahogy a hangokat se mert azokat nem lehet használni a járműveken. És még mennyi pénz meg el így hülyeségekre… Sosem fogjuk megtudni.

Olvasónk a minap az 55-ös buszon utazott. Amikor felszálltak az ellenőrök az utasok egy része lyukasztani kezdte a jegyét. Két ember nem lyukasztott, hozzájuk odament az ellenőr, de nem büntette meg őket, eltekintett a büntetéstől. A beszélgetésük végén megjegyezte: "Ezért legközelebb főbelövés jár, hölgyeim". Nem kellett volna, mert a hölgyek mögött egy túlbuzgó jogvédő ült. Részletek levélben:

Sziasztok!

Gondoltam megosztok én is egy rövid, 2-napos történetet. Késő délután utaztam hazafelé, amikor az 55-ös buszra ellenőrök szálltak fel. Páran rögtön lyukasztgatni kezdtek, de mire az ellenőr odaért, még mindig volt 4 35-45 közötti hölgy, akik akkor akarták érvényesíteni a jegyüket. Az ellenőr egy láthatóan szegény, egyszerű idősebb férfi volt, aki azért próbált ez ellen tenni - vagyis szólt nekik, hogy ezt így nem lehet, és meg kell őket büntetnie. A "hölgyek" fapofával nem szóltak egy szót sem.

Olvasók szerint a BKV akkor volt sikeres, amikor olcsóbbak voltak a tarifák, mert több volt a fizető utas, több volt a bevétel, volt miből költekezni. A képlet egyszerű: olcsó bérlet = versenyképes tömegközlekedés = több fizető utas = több bevétel = magasabb színvonal. Ez lenne a megoldás mindenre?

Kedves BKV-figyelő!

Előkerült itthon egy régi bérletem. Az ár ami rajta van töredéke a mostaninak. Amikor megtaláltam csak ültem magam előtt és gondolkodtam, milyen jó is volt tömegközlekedni régen. Rá is jöttem, hogy miért: Annak idején a fizetéshez mérve olcsóbb volt a tömegközlekedés. Több jármű közlekedett (most 1300 busz, akkor 1800 körül), jobb volt a menetrend, és tisztább volt az utastér is. Kevesebb is volt a bliccelő mint most, és a BKV sem örvendett ilyen közutálatnak.