BKV-figyelő

A blogon a BKV-s események mellett sűrűn jelennek meg budapesti képek, beszámolók fontosabb csomópontokról, aluljárókról. Mivel Budapest főpolgármester-helyettese is olvas minket, bízunk benne, hogy nem csak a BKV-val, hanem a Budapesttel foglalkozó problémákat is orvosolják.

 

Már jó ideje üzemel a Boráros téren egy díjmenetes parkolóház, amely eddig aluljáró néven üzemelt, s melyet napközben nagyon sokan használnak. A napokban az egyik éppen beálló autós majdnem elcsapott, amikor nem álltam félre elég gyorsan. Amikor rámdudált, tudattam vele, hogy ez egy aluljáró. Válasz: „Ott parkolok, ahol akarok!”

 

 

Az új parkolóház előnye: Nem kell parkolási díjat fizetni. A közelben, védett helyen parkol. Sem a rendőrség, sem a közterület-felügyelet nem foglalkozik vele, hol parkol,  a  BRFK munkatársai mosolyogva sétálnak el autója mellett. A parkolóház elsősorban az aluljáróban lévő kis kocsma vendégeinek befogadására szolgál.  A vendégek italozás után könnyebben megtalálják autójukat. A zéró tolerancia meg többszörösen le van szarva!

 

Jó lenne, ha a BRFK munkatársai két oszlatás között kicsit szétnéznének arra, és felelősségre vonnák a rendszeresen ott parkoló autósokat.

Tisztelt BKV!

A mai napon (2008. július 7-én), délután 17.30-18.00 körül utaztam a BPI-791 frsz. gyors 23-as autóbuszon, Pesterzsébet felé.

Az buszon a János utcába való beérkezéskor egy fiatal lány összeesett, akit az utasok segítettek fel, vittek le a buszról, majd itattak meg. A buszvezető az eseményt látva azonnal kiszállt a vezetőfülkéből, a lányhoz ment. A lány állapota felől érdeklődött, megkérdezte kell-e segítség, majd mikor látta, hogy többen segítenek már neki, visszaszállt a buszra és továbbment. Annak ellenére, hogy a busz a megállóban a szokottnál hosszabb időt töltött, az utasok nem mérgelődtek, megértették, hogy ilyenkor a beteg utas segítségére kell sietni.

Ez mások számára természetes lehet, de sajnos az Önök alkalmazottjai közül is sokan elmulasztják a segítségnyújtást, legutóbb éppen a 86-os buszon történt hasonló eset. Kérem, adják át járművezetőjüknek az üdvözletem!
 

Mióta bezárták a Lipótot, érdekesebbnél érdekesebb emberek mászkálnak Budapesten, és utaznak velünk, buszon, villamoson, mindenhol. Egy ilyen érdekes lény támadt rá Miklós nevű olvasónkra is, a 46-os buszon.

Sziasztok!

Szeretném veletek megosztani a ma reggel (06.27) velem történteket. Nem célom a BKV és dolgozóinak egyoldalú pocskondiázása, egyszerűen nem tartom megfelelőnek a helyzet kezelését, és szeretném megismerni mások véleményét is.

A szituáció nem új, sőt maga az egész sztori lezajlik nap mint nap. Ma épp velem, amikor is 3/4 8 körül utaztam a 46-os jelzésű autóbuszon a Margit utcától a Csömöri útig (ahol is kényszerleszállást kellett végrehajtanom, jóval úticélom elérése előtt). Rögtön előrebocsátom, hogy a buszon rajtam kívül nagyrészt nők utaztak, nem kifejezetten izompacsirták, és én is jóval átlag alatti vagyok, ami a magasságomat és a fizikumomat illeti.

Amikor felszálltam, hamar felfigyeltem rá, hogy az első dupla ülés külső felén egy erősen ittas személy tartózkodik, világvégéről szónokolva, belül pedig egy hölgy volt, aki próbált nem tudomást venni róla. Az első ülés ilyen szempontból igen szerencsétlen, mivel nehéz onnan kikászálódni. A férfi ekkor még nem tűnt agresszívnek (higgyétek el, ha tudom, hogy mi következik, azonnal leléptem volna), csak tolakodónak, viszont jól láthatóan a figyelem felkeltésére törekedett. A hölgy végül összeszedte a bátorságát, kijött a szorításból, és a busz hátuljába ment.

Ekkor a férfi - látva, hogy nem maradt közönsége - követni próbálta őt. Nem igazán sikerült, eldőlt, és én lehettem a szerencsés, akire ez a koszos, büdös ember rázuhant. Kb. 3-4 másodperc után nem bírtam tovább, és jeleztem egy egyszerű, sértő és indulatszavaktól mentes mondatban, hogy szálljon le rólam. Erre bekattant, ordítozni kezdett velem, erősen marokra fogta a hajamat, néhányszor megrángatta a fejemet, az arcomba törölte a kezét, közben hangosan szidalmazott. Egy ideig még szövegelt, kezében a hajammal. Hozzátenném, hogy ez egy nem csuklós busz, és én elölről a 2. szimpla ülésen foglaltam helyet.

Miközben az engem érintő rész történt, jött egy megálló, és egy, az első ajtónál leszálló nő szólt neki, hogy ne cirkuszoljon. Nem igazán érdekelte. Miután elengedte a hajamat, terpeszben leült a szemben lévő ülésre, és egy kis ideig sakkban tartott. Egy-két mondatban elhebegtem, hogy nem akartam rá rosszat mondani, csak hagyjon békén. Némi kínos méregetés után eszébe jutott korábbi "beszélgetőtársa", és hátrament. Én ekkor már teljes pánikban voltam, hátra se mertem fordulni, nem tudom, pontosan mi történt, de hamarosan újra begőzölt, és elkezdte a busz falát irdatlanul rugdosni, közben hangoskodott (még mindig nem álltunk félre!). Nem sokkal ezután az egyik hölgy beszólt a vezetőnek, hogy csináljon már valamit. Ezután értünk ki a Csömöri úthoz, az utasok jó része - köztük én is - pánikszerűen menekülni kezdett (hogy mindenki leszállt-e, nem tudom, nem volt kedvem hátranézni). Közben még annyit láttam, hogy a vezető végre kijött a fülkéjéből, és felszólította a leszállásra.

Miért is írtam ezt meg? Mert nem tartom helyesnek, hogy egy jócskán előre láthatóan elfajulni látszó szituációban a vezető, mintha mi sem történt volna, ment tovább. Egy mozgó buszban bekattanó ember pedig nem életbiztosítás se az utasoknak, se a sofőrnek. Nem vártam el tőle (ahogy utastársaimtól sem), hogy kijöjjön hősködni vagy megvédeni, de basszus, ahogy ez a hülye először elvesztette az önuralmát, a vezetőnek rögtön az első megállónál félre kellett volna állnia, és ha úgy érzi, nem tudja egyedül megoldani a helyzetet, akkor szálljon ki ő is és jelezze a megfelelő helyen, hogy gond van. Szigorú menetrend ide vagy oda, felelőtlenség továbbmenni, hogy még több felszálló legyen veszélyeztetve.

Az akciódús rész kb. 5-10 perc alatt zajlott, mintegy 4 megállónyi terjedelemben, a gépjárművezető pedig semmilyen intézkedést nem tett, egészen addig, amíg a másodszorra felszólaló hölgy erre felszólította. Pedig ha mást nem, a hangoskodást és az első ajtóból a még korábban, az érdekemben felszólalót biztosan hallania kellett. Már akkor félre kellett volna állni és nem továbbmenni.

Nektek erről mi a véleményetek?

Üdv: Miklós

Olvasónk éjszaka szeretett volna BKV-val közlekedni, de nem sikerült neki. Egy a megállóban ácsorgó türelmes embertől megtudta, hogy az a busz amire vár, egy ideje nem jár, majd jön a 30 perc múlva következő. Olvasónk ebbe nem törődött bele, és utánajárt. A BKV szervezettségétől kapta az első, majd az utolsó pofont is. Aki tud még ilyenről, az írja meg! Hol vezették már be a titkos paraméterkönyvet?

Tisztelt BKV Zrt!

Ma, azaz június 28-án szombat hajnalban kb 1:14kor értem Rákoskeresztúr városközpontba a 921-es éjszakai járattal. Mivel a busz pont abban a megállóban áll meg, mint a 998-as járat (amivel tovább szerettem volna menni), ezért vártam. Vártam egészen 1:25ig arra a buszra, aminek 1:17kor kellett volna indulnia. Mivel eddigre elment vagy 2 busz (egyik az Elág felé keletre, másik vissza Buda felé), ezért átmentem a másik megállóhoz (a Ferihegyi útihoz), ahol egy másik utas azt a tájékoztatást adta, h az 1:17es busz nem jár, már télen sem járt (mondjuk azt nem értem, hogy miért nem tett panaszt) , és így most sem fog, gyaloglok vagy várok kb. 30 percet.

Nem hagytam annyiban, ezért bementem a Rkeresztúr vk-ban lévő forgalmi irodába, ahol a bent lévő 1 szem úr azt a tájékoztatást adta, h őt 2 napra helyezték át ide, egyébként Óbudán vezet és nem tud semmit. Mondom oké, akkor keresek egy másik buszvezetőt, hátha megmondja, hol a buszom. Találtam is egyet, aki szerint a busz 1:06kor van Cinkota garázsnál, és csak 1:47re ér a vk-ba (tehát 1 járat kimarad). Mondom oké, akkor felhívnám a bkv diszpécserközpontot a söfőr tájékoztatása alapján (0680203734), de ezt ugye nem lehet mobilról hívni (akkor mi értelme van? erre a söfőr is csak a vállát vonogatta). Mondom jó, semmi baj, akkor a garázst (06205885000), de itt meg nemes egyszerűséggel kinyomták a telefont.

Bár nekem nem okozott problémát, hogy felsétáljak 25 percet, de azért megkérdezném, hogy hol voltaz 1:17-es 998-as járat, miért nem várt meg, vagy miért nem járt egyáltalán??? Felháborítónak tartom, hogy a külső kerületeket ilyen formán elhanyagolják, amikor eddig mindig vettem érvényes bérletet (lehet hogy ezentúl nem kéne?).

Ha nagyon szigorúan nézném, akkor ez szerződésszegésnek számítana (hibás teljesítés - 1959. évi IV trv. 305.§), és követelhetném a törvény szerinti jogkövetkezményeket. De ehelyett csak a következőkre szeretnék választ kapni: - hol volt az 1:17es 998-as busz, miért nem várt/járt? - fog járni a jövőben? - egy szimpla bocsánatkérést szeretnék kapni, hogy a jövőben nem fog többet előfordulni ez az eset

Várom szíves, mielőbbi válaszukat: Kocsis Domokos

Ma ellenőrös napot tartunk, ami annyit tesz, hogy ellenőrös történeteket teszünk csak ki. Jöjjön következő olvasónk levele, akinek volt jegye, mégis meg akarták szívatni:

Kedves BKV Figyelő!

Régóta olvasom a blogot, de nem gondoltam, hogy egyszer írni is fogok nektek! Ami történt az egyszerre szánalmas és felháborító.

Július 2-án, szerdán délután utaztunk egy hölgyismerősömmel a földalattin a Vörösmarty utcától a Deák térig (maga az eset 14:35 és 14:40 között történt). Én vonaljegyet lyukasztottam, neki bérlete van. A Vörösmarty utcánál nem voltak ellenőrök, a Deák téren igen. Vagyis nem ellenőrök, hanem a mostanában igényesebben öltöztetett biztonságiak, ott álltak hárman (két férfi és egy nő) a jegykezelő automatáknál, ahol a két irányból leér a lépcső. Ismerősöm a hármas metróval akart továbbutazni, én találkozni készültem valakivel a hármas metró mozgólépcsőjével szemközti pékségnél, aztán a felszínre mentünk volna.

Itt kezdődtek a problémák. Az egyik őr elkérte a jegyemet, megnézte, és mondta, hogy ha tovább akarok menni, akkor lyukasszak jegyet. Mondtam, hogy a kijárat felé megyek. Erre ők: megváltozott a rend, ott nem lehet kimenni, csak átszállni; ha ki akarok menni, akkor menjek vissza a lépcsőn, és a földalattin keresztül tudok kimenni. Azt hittem, viccelnek, hiszen 16 éve erre járok szinte nap mint nap, és soha fel sem merült ilyen nonszensz. Mosolyogtam és mentem volna tovább, de akkor a termetesebb férfi (lásd a mellékelt képen) elém állt. Ha ki akartam kerülni, ő is arrébb ment, majd csatlakozott hozzá a másik férfi kolléga is. Lényegében sorfalat álltak előttem. Ha ki akartam kerülni, visszafelé tuszkolt. Ne érj hozzám, mondtam, mire ő: „mér’, miből vagy te, aranyból?”. Próbálkoztam érvelni, hogy azok is ugyanolyan kijáratok, tehát ott is ki lehet menni, de ez nem vezetett eredményre. Szó szót követett, mindenki ismételte a magáét (szerintük nem lehet arra menni, szerintem igen), a vita pedig egyre ingerültebb lett. Mondtam, hogy meg akarom ezt beszélni a főnökével, hívja ide, mire ő: „hívjad te!”. Egyre nagyobb hévvel ismételgették, hogy ott nem fogok kimenni, mire kifakadtam, hogy az a baj, hogy eleve csalónak gondolnak. Felajánlottam, hogy jöjjön el velem odáig és nézze meg, hogy valóban kimegyek és nem átszállok (hihetetlen, még én alázkodtam meg!), de azt válaszolta, hogy nem hagyhatja el a helyét.

Ennyi huzavona után ismerősömnél betelt a pohár, és rájuk kiabált, hogy miért azt b***tatják, akinek van jegye, ahelyett, hogy a bliccelőkre figyelnének. Ez annyira kizökkentette őket, hogy sikerült elhaladnunk mellettük. Talán két másodperc sem telt el, és ismerősöm után kiáltott valamit a nagyobb darab férfi. Hogy pontosan mit, arra nem emlékszem, arra viszont tisztán, hogy a „ribanc” szó szerepelt benne.

Ekkor szakadt el a cérna. Visszamentem a köpcöshöz. Mit mondtál? Ismételd el! Erre a szokásos biztonsági őr testtartás következett: 5 centire odajött és azt vicsorogta az arcomba, hogy „jól hallottad”, nyomatékosításképpen pedig egyik vállával megtaszajtott.

Nyilván nem álltam le öltönyben-nyakkendőben verekedni vele, helyette lefényképeztem a telefonommal, majd felmentem a forgalmi irodába, hogy segítsenek kideríteni az őrök felettesének elérhetőségét. Maximálisan segítőkészek voltak. Anélkül, hogy bármit szóltam volna, tudták, hogy panaszról van szó. Azt mondták, rendszerint nem lehet elérni az illetőt, és ez most is így volt, pedig nagyjából negyed órát vártam, és az irodaiak hívták őt vonalason is és a mobilján is. Azt hiszem, nekik, a munkájukat becsületesen végző BKV alkalmazottaknak is mélységesen elegük van abból, hogy ilyen alakokkal mossák őket egybe.

Felháborítónak tartom, hogy érvényes jegyem ellenére lényegében belém kötöttek. Azt, amit tettek, és azt, ahogy tették. Viselkedésükre nincs mentség.

Képtelen vagyok felfogni, hogy lehet, hogy egy céget ennyire nem érdekel az, hogy milyen kép alakul ki róla az emberekben. Csak itt, ezen a blogon már legalább tíz hasonló történetet olvashattunk a biztonságiakról. Ha a BKV egy versenyszférában működő cég lenne, már régen szerződést bontott volna velük. A főváros vezetése sem gondolhatja komolyan idegenforgalmi terveit, amíg ilyenek történhetnek.

Üdvözlettel: Agyoncs apó