BKV-figyelő

Van itt ez a nagy Budapest-térkép a szobája falán. Ez itt a BKV Óbuda buszgarázsa bekarikázva? Tudja, hogy az a pletyka, hogy az egész BKV-s járatritkításnak csak az az értelme, hogy kevesebb buszra legyen szükség, így el lehessen adni ezt a telephelyet, hogy átadja a helyét valamilyen áruháznak vagy más ingatlanberuházásnak?

Micsoda? Ezt a verziót most hallom életemben először. Nézze meg jobban, több más óbudai helyszín be van jelölve a térképre! Itt van mindjárt a garázzsal szomszédos bécsi úti telek, a vasút másik oldalán a Mocsáros dűlő, a Csillaghegyi strand területe, a Gázgyár. A III. kerület polgármesterével beszéltünk arról, hogy hol vannak nála fejlesztésre alkalmas telkek, akkor firkáltuk össze. Az összes területnek talán csak 10 százaléka a BKV telephelye. A buszgarázs működése nincs veszélyben, más sem. Az biztos, hogy a vasúttal párhuzamos sáv fel fog értékelődni, ha megépül a majdani Újpesti közúti híd és a 10-es főút közötti összekötés ebben a vonalban.

Kinek az ötlete volt, hogy évi 6 milliárd forintot ki kell venni a BKV-ból?

Ezt a számot február 19-én a BKV igazgatósága egyhangúlag mondta ki az éves üzleti előtervre vonatkoztatva.

Ha jól tudjuk, a szám nincs benne a határozatban, de ki lehet belőle olvasni.

Igen.

De az ilyesmi egyszerre sok ember fejéből nem pattan ki, valaki javasolta.

Nem tudom, ki tette ezt az előterjesztést, de azt tudom, hogy tavaly a BKV igazgatósága, felügyelőbizottsága és a főváros gazdasági bizottsága elfogadott egy ötven-hatvan pontos hatékonyságjavító programot. Ebben az egyik kulcselem, hogy ha elfogadjuk, hogy a BKV nem növelheti a most közel 80 milliárdos hitelállományát, továbbá csökkentenie kell 20 milliárdos veszteségét, de nem állnak rendelkezésre többletforrások a korábbiakhoz képest, akkor nullszaldósan kell működnie a cégnek.

Ki döntötte el, hogy nem vehet föl a közlekedési cég további hiteleket? Antal Attila lemondott vezérigazgató is utal rá levelében, hogy nem ő találta ki a nullszaldót. Hanem?

A főpolgármesteri kabinetben többször volt erről egyeztetés, a főváros és az összes közmű cég, így a BKV gazdálkodásáért is Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes társam felel.

Az interjú teljes egészében elolvasható az Indexen.

Tovább! >>>

Tisztelt Ügyfélszolgálat,

A 123-as autóbusz Határ úti végállomásán kialakuló embertelen állapotok miatt fordulok Önökhöz. A levelet egyidőben megküldöm a BKV-figyelő internetes blog-oldalnak is.

Az autóbusz végállomása a gyáli buszjáratok átszervezésekor kikerült az IBIS-szálló elé. Továbbá ott van a végállomása még 2-3 busznak, ott áll meg a 99-es busz, és több volán-járat is (későbbiekben a 99-esnek is ide tervezik - a 2008-as paraméterkönyv szerint - a végállomását). A keskeny járdán egész egyszerűen lehetetlen dolog az utascsere, vagyis nekünk, utasoknak a le-és felszállás. a leszállók nem férnek a járdára a buszra várakozóktól, akik nem tudnak odaállni, ezért rendszerint lökdösődés, veszekedés alakul ki. Fedett várakozóhely csak a 123-asnál van, ami jó dolog lenne, de ez tovább szűkíti helyet a sztenderd szélességű járdán.

Ekkora helyen tapasztalataim szerint képtelenség (közép)-európai emberként viselkedni, az ember a buszon reked, ha nem tudja félrelökni - leginkább persze csúcsidőben - a felszállni igyekvőket. Ők viszont az állomás mögötti sövény és korlát miatt nem tudnak félreállni. Ez a keskeny peron továbbá balesetveszélyesnek is tűnik, mivel a kevésbé erőszakos utasok, amíg a leszállók hömpölyögnek, félreállnak, vagy a busz elé, vagy mögé - közben a többi járat érkezik, indul, autók hajtanak el mellette.

Itt még mindig nincs vége a tumultusnak, ugyanis a szálló előtti gyalogosátkelő lámpáját nem állították át a megnövekvő igények szerint. 4-5 percenként vált csak zöldre, addigra a zebrán nem férnek el a megérkező utasok, így szinte mindenki a piroson kel át, vagy az 52-40-es villamosok végállomásánál, a korlát út felőli oldalán lévő 15 centis sávban lejtenek kötéltáncot a metróhoz. Ez tudom, hogy nem csak az Önök asztala, de állandó a balaesetveszély, csodával határos módon baleset még nem történt, de mára szinte senki sem várja meg a zöld lámpát - ha megvárnák, a mögöttük álló tömeg lökné hirtelen az úttestre. A határ úti végállomás túlzsúfoltsága miatt értem én, hogy nem egyszerű feladat a buszoknak helyet találni, de ez a keskeny peron, mely rengeteg buszt szolgál ki, ezzel a rosszul beállított lámpával minden reggelt életveszélyessé tesz.

Másik megjegyezni valóm a hétvégére bevezetett alacsonypadlós járatok kérdése lenne. Ez a menetrendek alján van jelezve, azzal a megjegyzéssel, hogy további információ a társaság honlapján olvasható. Én semmit sem találtam erről. Hogy hétvégenként közlekedik, azt is a sofőröktől tudtam meg, akik hozzátették, nem meghirdetett időpontokban járnak az alacsonypadlós 412-esek, hanem AS (ahogy sikerül) -szabvány szerint. A Dél-pesti kórházba igyekvők egy részének nagy szolgálatot tehetne, ha alacsonypadlós járművel tudnának oda eljutni, ám így, hogy teljesen kiszámíthatatlan módon indulnak, ez az intézkedés értelmét veszti. A konfortérzet emelkedésének sem ondható, ha 412-esek mennek a 260-asok helyett, mint már egy korábbi levelemben jeleztem, a minimális karbgantartás elmaradásával a 412-esek ugyanolyan zajosak, mint öregebb társaik, bár ezen a téren buszonként 4-5 csavar visszatekerésével a belső burkolati lapokon segíteni lehetne, ugyanis megszűnne az egymásnak capódó lemezek borzalmas csikorgó hangja.

Kérem észrevételeim figyelembe vételét - amennyire lehetséges - a balesetmentes utazás érdekében.

Várom mielőbbi válaszukat: Bugár László

Hali!

Ma reggel (2008.03.07 8:20) átszálltam a 3-as metróról az 1-esre a Deák téren. Három ellenőr dolgozott, két hölgy es egy középkorú úr. Arra figyeltem fel, hogy par szó után az úriember belekarol az előttem menő srácba, és kísérni kezdi a Vörösmarty tér felé induló állomáshoz. Nem értettem, miről van szó, csak utána láttam meg, hogy a kísért úr fehér botot visel. Nos, valahogy így kellene viselkedni (bar nekem meg sose volt bajom az ellenőrökkel, lehet, hogy a testalkatom miatt, de lehet, hogy en is csak úgy viszonyulok, ahogy mások hozzam)

Tisztelettel: Susoczki Attila

Hali figyelő!

Egy, igen érdekes és kissé megrázó, de ha nem is legalább kétségbe ejtő jelenség áldozata lettem. Tegnap, azaz, szombaton (március 8.) négy óra után pár perccel történt az eset. A 7-es buszon ültem. Az albertfalvai végállomás felé robogtunk, a következő megálló a Bornemissza tér volt.

Az utasok, gyanútlanul jeleztek és álltak az ajtóba, amikor egyszer csak a busz durván befordult a térre, mintha egy 73-es akart volna leparkolni a végállomásán. Fékezés nélkül beállt a megállóba, felvette az utasokat, aztán fordult volna vissza, a Bosnyák tér felé. Satufék, pár perc gondolkodás, az út közepén, majd, mint aki jól végezte dolgát Albertfalva felé fordult. Kinyitotta ajtóit, ekkor a legtöbb utas rémülten leszállt, majd ajtók be és már ment is.

A maradék útvonalat, már tévesztés nélkül tette meg. Nem írtam föl a járatszámot, vagy a rendszámot, mert szerintem, nem életveszélyes, ami történt, csak egy több szempontból is bosszantó baklövés. A BKV sofőrök, sokszor nem tudják az útvonalat, de ami rosszabb. Egy ilyen helyzetben, az utasok sem tudják, hogy mi van. Tudom, ők is emberből vannak, tévedhetnek. Na de ekkorát?

Malreni

A fővárosi költségvetésben nincs pénz arra, hogy finanszírozzák a BKV hatmilliárd forintos hiányát - mondta az InfoRádiónak Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes. Budapest a többi mellett az agglomerációs településektől szeretne pénzt kapni, mert a politikus szerint, "aki muzsikáltat, az fizessen is".

Nagyjából 6 milliárd forintos hiánnyal küzd a BKV. A Fővárosi Önkormányzat évente mintegy 10 milliárd forintos tőkepótló támogatást ad a közlekedési vállalatnak, emellett hozzájárul a vállalat amortizációs költségeihez és a fejlesztési beruházásaihoz - mondta az InfoRádióban Ikvai-Szabó Imre.

Ennél többet azonban Budapest nem tud adni az éves szinten 110 milliárd forintból gazdálkodó cégnek - hangsúlyozta a főpolgármester-helyettes.

Rámutatott azonban arra, hogy a BKV a szolgáltatásai egy jelentős részét a városhatáron kívül nyújtja, ennek ellenére az agglomerációs települések nem járulnak hozzá a működéséhez.

Szerinte tarthatatlan, hogy ezen települések úgy részesülnek a BKV működésének előnyeiből, hogy ehhez nem járulnak hozzá. Mint mondta, a kérdést mihamarabb rendezni kell, hiszen "aki muzsikáltat, az fizessen is".

Forrás: Inforádió

Tisztelt BKV Zrt!

Panaszt kívánok tenni azon autóbuszvezetőjük ellen, aki 2008. március 4-én 13.12-kor a BPI-809 forgalmi rendszámú járművüket vezette. A Kerepesi úton kifelé haladtam kerékpárral, szabályosan*.

Az autóbusz mögém ért, én a gyér szembeforgalom ellenére (magamat előzékenységből életveszélybe sodorva) lehúzódtam. A járművezető közvetlen közelről rámdudált, ezzel számomra hirtelen (és veszélyes) kormánymozdulatot okozva; majd megkezdte kikerülésemet, 20 cm-nél kisebb oldaltávolságot tartva - még mindig le voltam húzódva, vagyis kerékpárom középvonala a padkától 10 cm-re volt. Miután az autóbusz első két métere túlhaladt rajtam, a vezető forgalmi ok nélkül erősen fékezett (ezzel időben meghosszabbítva a kikerülést), és tovább közelített a padkához. Mindeközben nem volt szembeforgalom.

A vezető fokozottan életveszélyes manőverrel történő megállásra kényszerített a padkától néhány centiméterre. Kérem a történteket kivizsgálni, a vezetőnek megmagyarázni az alaptalan önbíráskodás, a jogállamiság és a közlekedéskultúra fogalmát, ennek sikertelensége esetén zártpályás jármű vezetésére való átképzését.

* A Kerepesi úttal párhuzamos gyalogkerékpárút telített volt, így a KRESZ által adott lehetőséggel élve az úttesten haladtam.

Tiszelettel fizető ügyfelük: Őry Máté