BKV-figyelő

Úgy néz ki megérte amiatt cikizni a BKV-t, hogy összvissz 3 pénztárban fizethetünk  bankkártyával. Márciusban lezárult a "Bankkártya-elfogadói banki szolgáltatás nyújtása, POS terminálok és bankkártyás jegykiadó automaták üzemeltetésével, a bankkártyás fizetési lehetőség üzemeltetése és elszámolása" témában kiírt közbeszerzési pályázat, a fejlesztés már meg is kezdődött. Augusztustól összesen 19 helyen fizethetünk már kártyával, többek között a Moszkva téren, a Nyugati pályaudvaron, az Örs vezér terén, az Akácfa utcában, a Stadionok metróállomáson, a körtéren, a Deák téren, Újpest Városközpontnál, a Délinél a metróállomáson, a Blahán a metrónál, A Ferenciek terén, a Kálvinon, a Határ útnál, az Árpád hídnál (két helyen is), a Keletinél, a Batthyány téren és a Népligetnél.

Örülök, hogy a BKV végre belátta, hogy szükség van a terminálokra. Bízzunk benne, hogy hamarosan az összes pénztárban elfogadják majd a kártyáinkat.

Ha valaki fizetett a szolgáltatásért (megveszi a Budapest-bérletet) akkor nem mindegy, hogy ki használja a bérletet? Egyszerre úgyis csak egy ember utazhat vele, -mondja olvasónk a levelében:

Tisztelt BKV figyelő!

Már régóta gondolkozom rajta, hogy miért ilyen drága Budapesten a tömegközlekedés, arról nem is beszélve, hogy a normális 'mezei' bérlet nem átruházható.

Sokkal jobb lenne, ha a bérlet nem lenne névre szóló, mert egyszerre úgy is csak egy ember tudja használni. Például Svájcban a havi bérlet nem szól névre, nincs is fényképes bérlettok náluk, bárkinek legálisan kölcsön adhatod a bérleted és a svájciak nem érzik úgy, hogy ezzel ők bliccelnek, mert ez nem bliccelés, sőt volt olyan, hogy nekem rákérdezés nélkül felajánlották, hogy használjam csak, mert épp nincs rá szükségük. Pedig aztán a svájciak nagyon pedánsak és becsületesek, ebben sokat tanulhatnánk tőlük. Szerintem, ha valaki egyszer már kifizette a bérlet teljes ellenértékét, akkor miért ne használná illetve használnák ki maximálisan, hiszen - mint már írtam - egyszerre csak egy ember utazhat vele. Az autópálya matricát is autónként és nem személyenként veszi meg az ember. Visszatérve Svájcra, ott egy havibérlet ára másodosztályra 150 CHF (25.500 HUF), a minimál bér náluk törvényileg nem meghatározott, de legtöbbször 3000 svájci frank (510 ezer forint, ha 170 forintos árfolyamon számolunk).

Olvasónk elkövetett egy hatalmas hibát. Szólni mert a 123A busz vezetőjének, hogy legyen már olyan kedves, oltsa el a cigarettát, ne dohányozzon, mert a füst beszáll az utastérbe is. A buszvezető csak azt mondta: "akkor menj a busz végébe". Ezt a levelet írta a BKV-nak:

Tisztelt BKV!

2009. július 30-án a 22:14 órakor Határ útról induló 123A busz (rendszám: BPO-252, busz száma: 02-52) vezetője indulás előtt a fülkéjében elkezdett dohányozni. Mivel minket (a családom) zavart, ezért szóltunk neki (lehet, hogy ez neki új információ volt), hogy a buszon tilos dohányozni, és megkértük, hogy oltsa el. Erre megkérdezte: Miért, zavar? Erre mondtuk, hogy igen, mire ő azt mondta, hogy akkor menjünk a busz hátsó részébe. (A busz első harmadában ültünk, mind a hárman érvényes bérlettel rendelkezünk.)

Sosem értettem, hogy a buszvezetőnél és a biztonsági őröknél kapható jegy miért drágább, mint a sima vonaljegy. Tehet arról az utas, hogy nincs a megállóban automata vagy pénztár? Miért kell az utasnak felárat fizetnie (100 forint jegyenként) ha a BKV nem biztosítja a jegyvásárlás lehetőségét?

Olvasónk a fogaskerekű igen forgalmas végállomásán szeretett volna jegyet venni, de csak felárral tudott. Összesen 400 forintot szedett be tőle a BKV pluszba azért, mert csesznek pénztárat üzemeltetni, és mert nincs (vagy rossz) az automata.

Kedves BKV figyelő!

Újabb gyöngyszemmel igyekszem megajándékozni az olvasóközönséget. Az időpont múlt hét vasárnap...

Az egy hetes pihenésből ocsúdva gondoltuk a párommal, hogy kihasználjuk a kellemes időt és kerékpározunk egyet a János-hegyen és környékén. A viszonylagos meleg miatt a kényelmes feljutáshoz a BKV 60-as viszonylatát, ismertebb nevén a fogaskerekűt választottuk. Mindkettőnk bérlete lejárt még a nyaralás előtt, nem gondoltunk, hogy érdemes lesz a Pesten töltött pár nap kedvéért újat venni.

A fogaskerekű végállomásán a peron végén két BKV-egyenruhás idősebb fickó állt, egyikük egy jól hallható (valódi) angolsággal kommunikáló négy fős nyugdíjas-csoporttal igyekezett kézzel-lábbal megértetni magát, nem sok sikerrel.

Olvasónk Budapest bérletet (9400 Ft) és HÉV kiegészítő bérletet (10600 Ft) szeretett volna venni, pont 20 ezer forintot vitt magával. A pénztáros kiadta a Budapest bérletet, majd a kiegészítő bérletet is, amin 10400 forintos ár volt feltüntetve, ami kézzel volt ráírva. Az utas betette a pénzt a tálcába, amit a pénztáros nem akart visszaadni, sőt, még kért, mert a végösszeg 34300 forint volt. Hogy hogyan jött ki ez az összeg, talán sosem fogjuk megtudni. Olvasónk a többi pénztárhoz várakozót is bevonta a veszekedésbe, így nagy nehezen visszaszerezte a pénzét.

Sziasztok!

Szeretném megosztania nagyközönséggel a mai kis kalandomat a BKV egyik pénztárosával.

2009. 07. 27-én útnak indultam Budapestre a Ráckevei HÉV-en. Ezzel még nem is volt gond. Vágóhídra érve célba vettem a pénztárt, hogy beszerezzem az első felnőtt havi bérletemet életemben. A pesti bérlet árával teljesen tisztában voltam, utána is jártam, 9400 Ft, de mivel nem fővárosi vagyok, Milleniumteleptől külön bérletet kell vennem.

Odasétáltam tehát az üvegablakhoz, ahol egy nyugdíjas kor felé tartó hölgy fogadott. A pesti bérlettel még nem is volt gond, utána kértem szépen a Szigethalom-Milleniumtelepre szóló bérletem. Ekkor jött a sokk.