BKV-figyelő

A BKV havilapjának (Mozgásban Magazin) 10. számában megjelent egy cikk „Dolgozói fórum” címmel, melyből idéznék egy kis részletet:

„Szóba került az utaspanaszok kezelésének kérdése is, melyek rengeteg gondot okoztak eddig is a járművezetőinknek. Regőczi tájékoztatta és megnyugtatta a fórumon megjelenteket, hogy Társaságunk csak a névvel felvállalt levelekkel, illetve az érvényes utazási igazolvány vagy jegy birtokában lévő panaszostól érkező észrevételekkel foglalkozik. Cégünk ezáltal is szeretné megvédeni járművezetőinket, jegyellenőreinket, jegypénztárosainkat azoktól a kellemetlenkedőktől, akik csak heccelésből, olcsó poénkén kritizálják munkatársainkat."

Kedves Regőczi úr,

Egyet kell értenem Önnel abban, hogy aki nem fizet az utazásért az ne is panaszkodjon, sőt az alaptalan vádakat is teljes mértékben elítélem. Ön a blogom olvasgatása közben, szokott alaptalan vádakat olvasni? Alaptalanul reklamál egy látássérült, ha nem engedik le a metró területére? Olcsó poénnak tartja panaszt tenni egy olyan villamosvezető ellen, aki hírtelen többször is befékez, majd az utasok többsége elesik, és még azt sem kérdi, „nincs semmi baj?”.  Ön szerint nem jogos, ha közzéteszünk képeket BKV buszokról, melyeknek olyan az állapota/tisztasága, hogy már állatok szállítására is alkalmatlan? Természetes, Ön szerint ez hecc és olcsó poén. Bár csak az lenne. Sorolhatnám, mert a felsorolás végtelen lenne. Nem azon kellene gondolkodnia, hogy bújjanak ki az utaspanaszok megoldása alól, és hogy úgy csökkentsék a panaszok számát, hogy semmisnek tekintik őket, azon kellene végre elgondolkodnia, hogyan oldják meg ezeket, mert ez nem megoldás. Ön szerint a képeken szereplő buszon és a cikkben szereplő villamoson, csak bliccelők utaztak? Higgye el nekem, biztos volt ott egy jeggyel utazó utas is, aki miatt megéri kivizsgálni ezeket az ügyeket, hisz neki is kellemetlenséget okozott ez az eset. Hogy neveket miért nem teszünk közzé? Elmondom. Egyszer megjelent egy cikk névvel, majd az Önök egyik dolgozója felkereste a levél beküldőjét egy közösségi oldalon, majd telefonom megfenyegette. Én képviselem azokat az utasokat, akiket valamilyen sérelem ért az utazásuk során..

Hogy értik azt, hogy „Szóba került az utaspanaszok kezelésének kérdése is, melyek rengeteg gondot okoztak eddig is a járművezetőinknek”?
Szerintem egyes járművezetők okoznak gondot az utasoknak. Kérem Önöket, egyszer szúrjanak ki a blogom olvasóival, az Önök utasaival. Legyen egy olyan nap, amikor minden rendben megy. Amikor még a pszichopata járművezető is rám mosolyog és nem azt látom az arcán, hogy „Csak lépj fel az első lépcsőre, csukom is az ajtót”. Úgy hiszem, hogy azok a járművezetők, akik nem megfelelően végzik a munkájukat, maguknak csinálnak problémát ezzel.

A Mozgásban c. magazinban megjelent még egy érdekes szöveg, melyre egyből reagálnék Önnek, ha már itt az alkalom. Idézem:

„Társaságunk kiemelten fontosnak tartja, hogy mindenki egyenlő eséllyel vehesse igénybe a szolgáltatásait, és mindent megtesz annak érdekében, hogy hátrányos helyzetben lévő utasaira megfelelő figyelmet szenteljen”

Mégis, ezt hogy értelmezzem? Mindent megtesznek azzal, hogy Budapest legfontosabb villamos vonalán az átszállási kapcsolatokat már nem mondják be? A vakvezető kutyát nem engedik le a metró területére a harcikutyát igen, erre gondoltak? Arról, hogy egyik metróvonalat sem tudják még igénybe venni a mozgáskorlátozottak, nem is beszélek.  Hol van itt az esélyegyenlőség?

Köszönöm, hogy levelemet elolvasta, remélem nem okoz Önnek gondot, ha esetleges válaszával együtt ezt is közzéteszem.

Üdvözlettel: Gál Mihály a 078586 számú bérlet tulajdonosa.

Szia!

Elmúlt hét vasárnap történt velünk az alábbi, nem tudom mennyire kirívó eset.

Babakocsival sprinteltünk az éppen érkező 85-ös busz után a Harmat utcai megállóba. Ez a busz egy újfajta csuklós Volvo volt, amin tudvalevően két helyen lehet felszállni babakocsival. Mivel láttuk, hogy a harmadik ajtónál sokan vannak, egy másik babakocsival súlyosbítva, ezért továbbmentünk a második ajtóhoz. Azonban az ajtó a busszal együtt fogta magát és elindult. Ezen annyira meglepődtem, hogy még a rendszámát sem írtam fel.

Mint később kiderült, valószínűleg ezt azért csinálta, mert pár perccel később jött egy teljesen üres 85-ös -amiről azért pár szóban beszámolhatott volna, hiszen azt hiszem a busz fel van szerelve az ehhez szükséges eszközökkel -, amit mi már sajnos csak távolról láttunk, mivel közben a 185-ös busz beiktatásával a 3-as villamossal utaztunk tovább. Mondjuk azon meg azt nem értem, hogy miért van néhány ajtónál megjelölve a babakocsival való felszállás lehetősége, mert ezek az ajtók semmiben sem különböznek a többitől.

Úgy látom, hogy bár a gyerek még csak fél éves, de záros határidőn belül meg kell tanulnia járni, ha szeretne BKV-val utazni.

--
sajt