BKV-figyelő

A Suzuki hátulját nem nehéz kiegyenesíteni, főleg nem egy Ikarussal. Olvasónk szertanúja volt annak, ahogy egy Suzukis a buszvezető idegeivel játszott. Szabálytalanul megelőzte, fékezgetett, mutogatott. Az egyik fékezés olyan bénán sikerült, hogy a busz nem tudott megállni, és nekiment a kocsinak. Ami a szomorú, hogy végül a buszvezetőn csattant az ostor:

Szia BKV-figyelő!

Egy épp (05. 20.) másfél órája történt esetet osztanék meg veletek:

Magam sem tudtam eldönteni, hogy pozitív vagy negatív véleményen legyek az eset után a BKV felé, de inkább védeném most őket. Mivel igen meleg délután volt így a 194-es buszon utazva érthető lenne, hogy sok az ideges sofőr, legyen az BKV sofőr vagy a történetben szereplő autó sofőrje. A Karton utcai megálló után egy autó hajtott a busz elé, nem mondom, hogy túl szabályosan! Mivel nem poénból találták ki a dudát, így a buszvezető használatba is vette.

Na itt kezdődtek a bajok: Talán a két kulturált, edzőteremben felnőtt úriember és a hölgyek fülét nagyon sérthette ez a hang, mert egyből heves fékezgetésekbe kezdtek, ill. pár karlegyintést is intéztek a buszsofőr felé. Na én csak néztem, újabb heves fékezgetések majd hirtelen megálltak... Talán keveset jártak fizika órára, de ép ésszel is rájöhettek volna, hogy a tömegkülönbség és a sebesség miatt elég nehézkes lett volna lefékezni egy oldtimer Ikarust ennyi idő alatt, főleg amekkora távolságot hagytak a nagy fékezgetések közepette. Természetesen meg is történt a csata, szép lapos hátú autót kaptak cserébe.

Olvasónk meglepődve tapasztalta, hogy sem a BKV-t, sem az utasokat nem érdekelte, hogy egy részeg utas randalírozik a Csömöri HÉV egyik kocsijában. A vezetőfülkében lévő oktató próbálta csak letenni, de a férfi visszaszállt, és ugyan úgy piszkálta az utasokat mint előtte. Cinkotánál kérhettek volna segítséget, de ez elmaradt:

Kedves BKV-figyelő!

Ma, azaz 2009.05.15.-én Csömörre tartottam és ehhez a Csömöri HÉV-et választottam. A nyugodt utazásomat egy Sashalomnál felszálló részeg(cigivel a kezében) zavarta meg. Ezt az utasok kb. 2 megállóig tűrték, utána elkezdtek rászólni hogy hagyja már abba az ordítozást és a dohányzást. Erre a részeg emberke elindult a kocsi másik felébe és elkezdett lökdösni egy ülő utast, aki hozzá se szólt, majd ebből szép kis lökdösődés lett a tömegben. Ezt már Én sem tűrtem, feláltam félrelöktem és elindultam szólni a vezetőnek, de ebben megpróbált megakadályozni és hátulról belökött a tömegbe, de éppen sikerült elérnem a vezetőfülke ajtaját és bekopogtam(megjegyzem, az utasok közül kb 3-an voltunk, akik megpróbáltak tenni valamit).

Olvasónkat kedden reggel majdnem elütötte egy BKV-busz a Kosztolányi Dezső téren. A gyalogos zöld jelzésre rálépett a zebrára, amikor észrevette, hogy egy busz halad felé, lassítás nélkül. Az utas gyorsan visszalépett a járdára, amire a vezető is felfigyelt és fékezni kezdett. A busz csak a zebrán tudott már megállni, tehát ha olvasónk nem figyel, valószínűleg elütötte volna:

Tisztelt BKV!

Ma reggel 08:50-kor a Kosztolányi Dezső téren a 10-43-as számú busz a Petőfi híd irányában haladva majdnem elütött a zebránál.

Már bőven piros volt a közlekedési lámpa, a többi sávban az autók meg is álltak, a szóló busz viszont haladt tovább, a gyalogoslámpa zöld jelzésére én leléptem a zebrára.

Az volt a szerencsém, hogy még zöld jelzésénél is mindig elnézek oldalra, így még éppen időben észrevettem, hogy a busz nem fog a zebra előtt megállni, így ijedten vissza tudtam lépni a járdára. A sofőr csak akkor fékezett, amikor látta, hogy én leléptem a zebrára, a piros lámpát ezek szerint nem vette észre.

A busz az első ajtajával előttem állt meg (rajta a zebrán), az elöl állók jól látták az esetet.

Üdvözlettel, Kiss Balázs

A BKV-figyelőt időnként olyan utasok keresik meg, akik történetüket kicsit sarkítva, a valóságot elferdítve írják le. Valljuk be, helyenként hazudnak. Ezek az utasok azért ilyen bátrak, mert azt hiszik, rajtuk kívül más BKV-figyelő olvasó nem volt a helyszínen, így azt írnak, amit akarnak. Pedig ez nem így van. Nekem is ciki, ha egy olyan panasz jelenik meg, ami nem felel meg a valóságnak, éppen ezért örülök annak, ha BKV-sok, vagy a helyszínen lévő utasok más szemszögből leírnak egy -már publikált- esetet.

A lenti üzenetet is példa arra, hogy nem éri meg elferdíteni a valóságot, nem érdemes hazudni. A levelet egy BKV-s kolléga írta, mert szerinte a blognak író egyik utas nem a valóságnak megfelelően írta le panaszát.

Nem szeretnék igazságot tenni, mivel nem voltam ott, és nem láttam mi történt. Nem állítom, hogy az utas mindent úgy írt le, ahogy az megtörtént, de azt sem mondom, hogy a BKV-s minden szavát elhiszem. Jöjjön a másik verzió:

Kedves BKV-figyelő!

Az eset nem egészen úgy történt, ahogyan az ifú nőutas emlékszik.

Húsvét hétfőn a nappalos műszaknál műszakváltás előtt egy férfi utas erősen ittas állapotban utazott a lejtmeneti mozgólépcsőn, ülve. A lépcső aljához érve már nem volt ideje felállni, ezért a jobb tenyere élét a mozgólépcső fésűje felsértette. A kolleganők ellátták a sérültet, mentőt is hívtak hozzá. Én aznap éjszakára mentem dolgozni. Éppen csak átvettem a szolgálatot, mikor az utas bejött és utasított, hogy azonnal indítsak másik lépcsőt, mert a mozgólépcső alján hatalmas vértócsa van. Mondtam neki, hogy most vettem át a szolgálatot, előbb tájékozódnom kell, hogy mi a helyzet, s utána döntök a megoldásról. Közben a KFM-telefon csöngött, a körözvényt kellett vennem. Ez azt jelenti, hogy 20 állomást értesít a KFM arról, hogy náluk is váltás történt. Kb. 2-3 percig tart. Addig a kolleganő várt.

Tegnap délután a Ferenc körúti metrómegálló mozgólépcsőjén elcsúszott egy férfi, akinek a kezét a lépcső alján lévő "fésű" felvágta. Az utasok segítőkészek voltak, mentőt is hívtak. Olvasónk jóval az eset után járt arra, amikor észrevette, hogy az utasok a vértócsát ugrálják át, mert a másik mozgólépcsőt még mindig nem indították be, pedig ezt több utas is kérte. Részletek a levélben:

Tisztelt BKV-figyelő!

Húsvét hétfő este 17.30-kor a Ferenc körúti metrómegállóban történt egy "kisebb" baleset. A lefelé menő mozgólépcső aljában elcsúszott egy férfi, és elvágta a támaszkodó kezét a lépcső végi fésűben. Nem vágott át ütőeret, de mélyen a tenyerébe vágott és igencsak vérzett. Öten-hatan lehettünk körülötte, egy fiatalember azonnal hívott orvost. Mivel egy vonathoz siettem, nem maradtam tovább. Egy fél órával később jöttem visszafelé és döbbenetes volt, amit láttam!