BKV-figyelő

A fenti videó ma az Indexen jelent meg azzal a szöveggel, hogy a Kossuth téri metróállomásra ömlik be az esővíz. Aki helyismerettel rendelkezik az tudja, hogy az állomás ezen része egy irodaház földszintén található, tehát gyakorlatilag lehetetlen, hogy ilyen mennyiségű esővíz jegykezelőkhöz és a mozgólépcsőkhöz bejusson. Sokkal inkább csőtörésre vagy más hasonló hiába gyanakszunk, főleg a víz mennyisége miatt, tehát a probléma nagyobb lehet, mint azt előre gondolták.

Kíváncsi lennék, hogy a Volánbusz és más közlekedési társaságok Ikarusai vajon miért nem áznak be? A BKV buszai katasztrofális állapotban vannak. A lámpákban áll a víz, a csukló beázik, a tető lyukas, az utas fejére folyik a víz. Vajon a Volánnál mit csinálnak, hogy csak minimális eső, hólé jut az utastérbe? Két utaspanasz:

Tisztelt BKV Ügyfélszolgálat!

2010. február 4-én este 6 óra körül utaztam a BPI-133-as rendszámú busszal. A busz gumi csuklórészén látszott, hogy megrogyott, 15-20 cm-re belógott az utastérbe és beázott.

A talajsüllyedés és a talajvíz szivárgásának megállítása érdekében októberben utasítást kapott a kivitelező az alagutak falazatépítésének felgyorsítására, a talajmozgás és a szivárgás mára csökkent.

Beszivárog a talajvíz az épülő Gellért téri metróállomásba, adta hírül a Napi Ász című lap. A DBR Metró projektigazgatóság az Indexnek elküldött közleményében arról számolt be, hogy néhány centiméteres felszíni süllyedés és a talajvízszivárgás minden mélyépítési munka természetes velejárója. Ennek az állomásbelsőben alig vannak látható jelei, és a munkálatok felgyorsításával lecsillapodott, de most is folyamatos kísérőjelenség.

Fotó: Németh András
 

A DBR szerint felszíni épületek állagmegóvása és az állomásba szivárgó talajvíz megállítása érdekében még tavaly októberben utasították a Szent Gellért téri állomást kivitelező Bamco-t az állomás és a hozzá kapcsolódó peronalagutak belső falazatépítésének mielőbbi befejezésére. Itt tehát még zajlik a háromrétegű falazat utolsó, belső héjának az építése. A felszínmozgás, illetve a talajvízszivárgás ennek köszönhetően időközben lecsillapodott.

A belső falazatépítés várhatóan március végén, április elején fejeződik be, a kivitelező ezt követően tolhatja majd be a pajzsokat az állomásba. Az ilyenkor szokásos néhány hetes karbantartást követően kezdődhet majd meg a Duna alatti alagútépítés, ami előreláthatólag négy-hat hétig tart.

Az alagutakból mintegy 7,6 kilométer készült el. A déli pajzs március első felében „törhet be” a Szent Gellért téri állomásra, az északi már januárban megérkezett. A pajzsok behúzása az állomásba azonban csak a belső falazatépítési munkálatok befejezését követően történhet meg, a teljes körű tervezést és kivitelezést vállalt állomásépítőnek kötelessége ugyanis gondoskodni a munkálatok által érintett környezet maximális biztonságáról.

(Index)