BKV-figyelő

Nem irigylem azokat, akiknek ismeretlen vonalon kell utazniuk. Velem is megesik, hogy egy megbeszélésre, találkozóra olyan járatokkal megyek, amikkel még sosem utaztam. A legtöbb helyen a buszvezetők nem mondják be a következő megállók neveit, vizuális tájékoztatás is hiányos. Így mindig később szállok le, vagy életlenül olyan megállóban is jelzek, ahol nem szeretnék leszállni.

Olvasónk édesanyja a 277-es buszon a rossz helyismeret miatt későn jelezte leszállási szándékát, ezért a buszvezető kiabálni kezdett vele:

Tisztelt Ügyfélszolgálat!

A mai napon (május 27. szerda) az Örs vezér tere felé menő 277-es járaton egy igen érdekes "élményem" volt. Édesanyámmal a buszról a villamosra akartunk átszállni. Mivel ritkán utazunk a vonalon, a megállókat sem ismerjük. Eredetileg az Örsön szálltunk volna át, de menet közben láttuk, hogy a Gyakorló köz megállóból egyszerűbben eljuthatunk a villamoshoz. Anyukám a megálló előtt 20-25 méterrel - akkor született az ötlet, hogy itt jobb átszállni - nyomta meg a leszállás jelzőt. A busz kicsit erősebb fékezéssel - nyilván a kicsit kései jelzés miatt - meg is ált a megállóban.

Emlékeztek még, mit mondtam néhány hete, amikor vitát indítottam az első ajtós rendszerről? Azt, hogy biztos vagyok benne, hogy ha a BKV látja az utasok támogatását, lépni fog az ügyben. A támogatás megvolt, az olvasók számottevő része kiállt a rendszer mellett, ezt látták a BKV-nál is. A jóslatom bevált. A BKV a mai napon több, kisebb forgalmú vonalon bevezette a rendszert. Hogyan fogadták az utasok? Volt a késés? Szilágyi Károllyal, a BKV szóvivőjével ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Mától a kisebb forgalmú vonalain a BKV bevezette az első ajtós felszállást. A 87-87A, a 187-es illetve a 141-141A járatokon csak az első ajtónál lehet felszállni, ahol érvényes jegyet, bérletet fel kell mutatni. Az, aki nem rendelkezik érvényes utazási igazolvánnyal, az a járművezetőnél jegyet válthat 400 forintért. A jegyeket és a bérletek érvényességét a buszvezető (és kezdetben az első ajtónál álló jegyellenőr) vizsgálja majd. Leszállásra továbbra is a 2. és a 3. ajtó használható. Ezeket az ajtókat 1-1 biztonsági őr felügyeli, hogy a leszálló utasokon kívül más ne használhassa. Ezek az őrök segítik a babakocsival, kerekesszékkel l közlekedőket a felszállásban. A cég szerint a rendszerre való átállás nem lesz zökkenőmentes, főleg a reggeli és a délutáni csúcsban, ezért az utasok türelmét és megérését kérik. A rendszer bevezetése, működtetése közös érdekünk. (Az őröket a BKV átcsoportosította, úgy, ahogy az ellenőröket is, így a rendszer bevezetése nem járt plusz költségekkel)

Na nem én fogok bliccelni, hanem egy olvasóm. Mégpedig azért, mert megelégelte, hogy a BKV a befizetett pénzt hülyeségekre költi. Az utazási körülmények egyre rosszabbak, szignálra és szlogenre ilyenkor is van pénzt. Részletek a levélben:

Kedves BKV-figyelő!

Indulása óta olvasom a blogot és nekem nagyon tetszik. Engedjék meg, hogy most én osszam meg a történetem a nagyérdeművel.

Én egy 40 feletti kétgyermekes családapa vagyok a Duna jobb oldaláról. A családból 3-an rendszeresen utazunk a BKV-n bérlettel. Ez nekünk havonta 21150 forintunkba kerül. Nem kevés és lenne jobb helye ennek a pénznek, de tisztességesek vagyunk, megvettük mindig a bérletet. Vagyis úgy néz ki, csak vettem. A mostani bérletem még pénteken érvényes, és úgy néz ki nem veszek többet. Elég volt!

Most olvastam az újságban, hogy a BKV megint kiadott ötmillió forintot színészekre. Vagyis csak a hangjaikra, teljesen feleslegesen. Néhány hónapja szlogenre költöttek félmilliót. Az új szlogen szarra sikeredett, a cég nem is használja, ahogy a hangokat se mert azokat nem lehet használni a járműveken. És még mennyi pénz meg el így hülyeségekre… Sosem fogjuk megtudni.

Olvasónk a minap az 55-ös buszon utazott. Amikor felszálltak az ellenőrök az utasok egy része lyukasztani kezdte a jegyét. Két ember nem lyukasztott, hozzájuk odament az ellenőr, de nem büntette meg őket, eltekintett a büntetéstől. A beszélgetésük végén megjegyezte: "Ezért legközelebb főbelövés jár, hölgyeim". Nem kellett volna, mert a hölgyek mögött egy túlbuzgó jogvédő ült. Részletek levélben:

Sziasztok!

Gondoltam megosztok én is egy rövid, 2-napos történetet. Késő délután utaztam hazafelé, amikor az 55-ös buszra ellenőrök szálltak fel. Páran rögtön lyukasztgatni kezdtek, de mire az ellenőr odaért, még mindig volt 4 35-45 közötti hölgy, akik akkor akarták érvényesíteni a jegyüket. Az ellenőr egy láthatóan szegény, egyszerű idősebb férfi volt, aki azért próbált ez ellen tenni - vagyis szólt nekik, hogy ezt így nem lehet, és meg kell őket büntetnie. A "hölgyek" fapofával nem szóltak egy szót sem.

Olvasók szerint a BKV akkor volt sikeres, amikor olcsóbbak voltak a tarifák, mert több volt a fizető utas, több volt a bevétel, volt miből költekezni. A képlet egyszerű: olcsó bérlet = versenyképes tömegközlekedés = több fizető utas = több bevétel = magasabb színvonal. Ez lenne a megoldás mindenre?

Kedves BKV-figyelő!

Előkerült itthon egy régi bérletem. Az ár ami rajta van töredéke a mostaninak. Amikor megtaláltam csak ültem magam előtt és gondolkodtam, milyen jó is volt tömegközlekedni régen. Rá is jöttem, hogy miért: Annak idején a fizetéshez mérve olcsóbb volt a tömegközlekedés. Több jármű közlekedett (most 1300 busz, akkor 1800 körül), jobb volt a menetrend, és tisztább volt az utastér is. Kevesebb is volt a bliccelő mint most, és a BKV sem örvendett ilyen közutálatnak.