BKV-figyelő

Jászain megkapom a zöldet. Elindulok, pörgetek felfelé a Margit-hídra. A felhajtó után hallom, hogy a nyomomban egy busz. Aztán azt is megérzem, hogy meglöki a zsákom (Ortlieb) bal felső csücskét. Lezsibbad a gerincem, megingok, a busz es a padka közé szorulva támaszt keresek, nem találok mást, mint a sötétkék bádogot. Persze az megint taszít rajtam, úgyhogy ököllel is ütök rá egyet, hogy legalább egy utas észrevegyen. Busz elhúz, sikerül a lábamat letenni.

Vérnyomásom az egekben, nagy levegőt veszek, es indulok utána. A budai hídfőnél, a megállóban utolérem. Megállok előtte, kérdezem, hogy ez mi akart lenni. Nem hallom, mit mond, csak látom, hogy jobb karját lengeti. Csóvalom a fejem, és intek, hogy szálljon le. Erre elkezd integetni, hogy menjek előle. Nemet intek. Megmarkolja a kormányt, balra tekeri, és szép nagy ívben kikerül. Vajon hasonló manőver pár perce a hídon miért nem sikerült neki?

Persze tanú nincs, én meg örülhetek, hogy élek, hogy nem estem be a kerekek alá, és megvannak a lábaim. Most komolyan, mit lehet ezekkel kezdeni? Dühös vagyok és tehetetlennek érzem magam.

BPO-849, regi típusú Ikarus, 6-os járat. A cikk 2008-05-06-án jelent meg a szerző oldalán.

A választ sajnos én sem tudom, de a napokban kiadtak egy érdekes közleményt, melyből arra merek következtetni, hogy nem.

"A Combino villamosok klímaberendezéssel történő felszerelését már a járművek gyártásakor egyesületünk kezdeményezte, akkor a BKV korábbi menedzsmentje egyértelműen elutasító volt javaslatunkkal szemben. A teljes értékű légkondicionálásról 2007-ben ismét megtett javaslatunkat követően – a BKV menedzsment ismételt ellenkezése miatt a Főpolgármester közbenjárásával – megszületett döntést ezúton is üdvözöljük. Örömmel látjuk, hogy a negyven villamosból a levél írásakor 32 már rendelkezik klímaberendezéssel.

Sajnálatos módon azonban a klímaberendezéssel felszerelt járműveknek csak mintegy felén működött a légkondicionáló. A járművek másik felén szintén nem volt teljes értékű a klímaberendezések működése, ugyanis két, Nyugat-Európában természetes kiegészítő elem a légkondicionáló berendezésekkel együtt nem került bevezetésre:

- Átmeneti, tavaszi-őszi időjárásnál előnyösek a nagyobb nyitható ablakfelületek, melyek a villamosokra beszerelésre kerültek. Azonban, ahogy ez a Volvo-buszokon működik, a nyári időszakban, a légkondicionáló berendezés működése idején ezeket az ablakokat teljesen zárhatóvá kellene tenni, hiszen a meleg miatt kinyitott ablakok igencsak rontják a klímaberendezések hatékonyságát."

Az elmúlt héten minden munkanapon 4-szer azaz összesen 20 alkalommal utaztam Combino villamoson. Ebből kb. 16 alkalommal volt olyan időjárás, amikor a napközbeni hőmérséklet elérte, avagy meghaladta a 25 fokot.

Ebből a 16 alkalomból a villamosokba szerelt légkondicionáló 16 alkalommal működött, és a jármű egészét hűtötte. Amikor a járművekre a Boráros téren szálltam fel a Fehérvári út felé, a végállomás előtt volt szerencsém végigsétálni az egész villamoson és tapasztalataim szerint a Budapestiek jó része már megszokta, hogy a klíma működése közben zárva tartják az ablakokat. A Volvo buszokkal ellentétben a Combino villamos klímája kiválóan hűt (nem fúj meleg levegőt, mint időnként a Volvo), így nincs is szükség az ablakok kinyitására. A budapestiek számottevő része már megtanulta, hogy a lehűtött utastérben nem nyit ablakot, ezért felesleges lenne a zár az ablakokon.

Tehát a saját tapasztalataim alapján ki merem jelenteni, hogy a Combino villamosok hűtése (az alvállakozónál lévő Localo buszokkal ellentétben) megfelelő sajnálom azonban, hogy eredetileg nem így rendelték meg a villamosokat.

Jó volna végre az értelmetlen, politikai támadások helyett a valós problémákkal foglalkozni. Például a BKV garázsaiban az ott dolgozók elmondása szerint nincs elég alkatrész, és a munkakörülmények elfogadhatatlanok.