BKV-figyelő

Csaknem öt százalékkal többet kell majd fizetni Budapesten a közösségi közlekedésért a júliusi áfaemelés miatt; egy BKV-jegy 300 forint lesz, a havi bérlet pedig 9400 forint - döntött szerdán a Fővárosi Közgyűlés.

Az MSZP és az SZDSZ képviselőinek szavazataival, vita nélkül döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán a BKV-tarifák idei újabb, maximum 4,8 százalékos emeléséről. Az év eleji több mint 10 százalékos tarifaemelés után a BKV azért kezdeményezte az újabb díjemelést, hogy elkerülje azt a több százmillió forintos veszteséget, amit az áfa 5 százalékos emelése miatt elszenvednének júliustól.

Az utólagos bérletbemutatás indokolatlanul drága. Annak az utasnak, aki véletlenül otthon felejti a bérletét és elkapják az ellenőrök egy diákbérlet árát kénytelen otthagyni az Akácfa utcában csak azért, mert feledékeny volt. Nem elég, hogy megvette a bérletet, még akkor is sanyargatják, amikor feledékeny.

A bérletbemutatás utólagos díját mérsékelni kellene. Úgy, hogy akinek van bérlete, de otthon hagyta, az egy 500, maximum 1000 forintos "kezelési költséget" fizet. Akinek nincs bérlete, de vesz egyet és utólag bemutatja, az 2000 forintot fizetne. Aki vállalja az utólagos bemutatást, de nem vesz bérletet és nem megy el bemutatni, az 30 napon belül 12 ezer, 30 napon túl 24 ezer forintot köteles fizetni. Nem emberibb megoldás?

Olvasónk szerint az utólagos bemutatás jelenleg az uzsorás szerződéssel egyenlő:

Szerintem a BKV a 3000 forintos bérletbemutatási díjjal uzsorás szerződést kötött:

Ptk. 202. § Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés).

A BKV nyilván kihasználja a feledékeny utas helyzetét, hogy nem veszi észre hogy nincs bérlete, csak amikor az ellenőrrel találkozott. Számoljunk utána, aránytalan előnyt köt-e ki a BKV a 3000 forintos bemutatási díjjal?

Nem irigylem azokat, akiknek ismeretlen vonalon kell utazniuk. Velem is megesik, hogy egy megbeszélésre, találkozóra olyan járatokkal megyek, amikkel még sosem utaztam. A legtöbb helyen a buszvezetők nem mondják be a következő megállók neveit, vizuális tájékoztatás is hiányos. Így mindig később szállok le, vagy életlenül olyan megállóban is jelzek, ahol nem szeretnék leszállni.

Olvasónk édesanyja a 277-es buszon a rossz helyismeret miatt későn jelezte leszállási szándékát, ezért a buszvezető kiabálni kezdett vele:

Tisztelt Ügyfélszolgálat!

A mai napon (május 27. szerda) az Örs vezér tere felé menő 277-es járaton egy igen érdekes "élményem" volt. Édesanyámmal a buszról a villamosra akartunk átszállni. Mivel ritkán utazunk a vonalon, a megállókat sem ismerjük. Eredetileg az Örsön szálltunk volna át, de menet közben láttuk, hogy a Gyakorló köz megállóból egyszerűbben eljuthatunk a villamoshoz. Anyukám a megálló előtt 20-25 méterrel - akkor született az ötlet, hogy itt jobb átszállni - nyomta meg a leszállás jelzőt. A busz kicsit erősebb fékezéssel - nyilván a kicsit kései jelzés miatt - meg is ált a megállóban.

Emlékeztek még, mit mondtam néhány hete, amikor vitát indítottam az első ajtós rendszerről? Azt, hogy biztos vagyok benne, hogy ha a BKV látja az utasok támogatását, lépni fog az ügyben. A támogatás megvolt, az olvasók számottevő része kiállt a rendszer mellett, ezt látták a BKV-nál is. A jóslatom bevált. A BKV a mai napon több, kisebb forgalmú vonalon bevezette a rendszert. Hogyan fogadták az utasok? Volt a késés? Szilágyi Károllyal, a BKV szóvivőjével ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Mától a kisebb forgalmú vonalain a BKV bevezette az első ajtós felszállást. A 87-87A, a 187-es illetve a 141-141A járatokon csak az első ajtónál lehet felszállni, ahol érvényes jegyet, bérletet fel kell mutatni. Az, aki nem rendelkezik érvényes utazási igazolvánnyal, az a járművezetőnél jegyet válthat 400 forintért. A jegyeket és a bérletek érvényességét a buszvezető (és kezdetben az első ajtónál álló jegyellenőr) vizsgálja majd. Leszállásra továbbra is a 2. és a 3. ajtó használható. Ezeket az ajtókat 1-1 biztonsági őr felügyeli, hogy a leszálló utasokon kívül más ne használhassa. Ezek az őrök segítik a babakocsival, kerekesszékkel l közlekedőket a felszállásban. A cég szerint a rendszerre való átállás nem lesz zökkenőmentes, főleg a reggeli és a délutáni csúcsban, ezért az utasok türelmét és megérését kérik. A rendszer bevezetése, működtetése közös érdekünk. (Az őröket a BKV átcsoportosította, úgy, ahogy az ellenőröket is, így a rendszer bevezetése nem járt plusz költségekkel)

Na nem én fogok bliccelni, hanem egy olvasóm. Mégpedig azért, mert megelégelte, hogy a BKV a befizetett pénzt hülyeségekre költi. Az utazási körülmények egyre rosszabbak, szignálra és szlogenre ilyenkor is van pénzt. Részletek a levélben:

Kedves BKV-figyelő!

Indulása óta olvasom a blogot és nekem nagyon tetszik. Engedjék meg, hogy most én osszam meg a történetem a nagyérdeművel.

Én egy 40 feletti kétgyermekes családapa vagyok a Duna jobb oldaláról. A családból 3-an rendszeresen utazunk a BKV-n bérlettel. Ez nekünk havonta 21150 forintunkba kerül. Nem kevés és lenne jobb helye ennek a pénznek, de tisztességesek vagyunk, megvettük mindig a bérletet. Vagyis úgy néz ki, csak vettem. A mostani bérletem még pénteken érvényes, és úgy néz ki nem veszek többet. Elég volt!

Most olvastam az újságban, hogy a BKV megint kiadott ötmillió forintot színészekre. Vagyis csak a hangjaikra, teljesen feleslegesen. Néhány hónapja szlogenre költöttek félmilliót. Az új szlogen szarra sikeredett, a cég nem is használja, ahogy a hangokat se mert azokat nem lehet használni a járműveken. És még mennyi pénz meg el így hülyeségekre… Sosem fogjuk megtudni.