Még hónapokkal ezelőtt, amikor a BKV Credo buszt tesztelt, felkerestem a magyar buszgyár egyik fanatikus rajongóját, és váltottam vele pár e-mailt. Tervbe volt véve, hogy színesítünk a BKV-figyelő blogon, és a járműteszt rovatban egy új, budapestiek számára kevésbé ismert buszt mutatunk be. Akkor a Kravtex Kft. kérésére ezt elhalasztottuk, most azonban publikáljuk. Köszönjük Attilának a cikket, és az együttműködést!

CREDO BN 18

Magyar autóbusz a Hetesen - újra

Tavaly ősszel különleges járműteszt részesei lehettek a BKV utasai. Október végén a Fővárosba érkeztek a győri Kravtex Kft. vadonatúj városi autóbuszai, így a jól megszokott kék buszok mellett egy hétig két "sárgaság" színesítette Pest és Buda utcáit.

Az alábbiakban a járművek forgalmi tesztje és a típuscsalád műszaki jellemzői mellett a Credo buszok történetéről próbálok képet adni a blog olvasóinak.

Buszok a Kisalföldről

"Az új magyar autóbusz" története az ezredfordulóig nyúlik vissza. Az azóta cégcsoporttá formálódott győri Kravtex és a mosonmagyaróvári Kühne Mezőgazdasági Gépgyár '99-ben készítette el az első, cseh licensz alapján gyártott midibuszát, melyet akkor Kravola márkanéven vezettek be a magyar piacra.

A 19.5'-os kerekeken gördülő, Iveco motorral szerelt buszok kezdeti fogadtatása nem volt felhőtlen. A Kravolák kiforratlansága, a szokatlan kerékátmérő és a legtöbb helyen idegennek számító Iveco márkájú erőforrás nehezítette a szériagyártás beindulását. Számos pozitív referencia és műszaki magyarázatok sora kellett ahhoz, hogy a régi beidegződések oldódjanak az üzemeltetőkben, és bizalommal nyissanak a később Credo névre keresztelt buszok iránt.

2004-ben a Volán társaságok 65 buszra szóló pályázatot hirdettek, melyet az akkor még aprónak számító győri cég nyert el. A győzelem komoly lendületet adott a korábban egy-két darabos szériákban termelő Kravtexnek. A járművek leszállítása után tudatos fejlesztés indult a kisalföldi megyeszékhelyen, melynek célja a gyártás racionalizálása valamint 12 és 18 méteres típuscsaládok kialakítása volt.

A gyártás- és gyártmányfejlesztés mellett kapacitásbővítés eredményeképp 2005 közepéig megjelent a vadonatúj Credo EC 12-es elővárosi busz és elkészült a szóló és csuklós buszból álló városi modellcsalád.

Stabil háttérrel, kiteljesedett típuspalettával indult a 2006-os év, amely újabb országos sikert hozott: 150 darab előváros-helyközi busz került ekkor átadásra, melyet 2007-ben további 92 darab leszállítása követett. A megrendelések -akárcsak 2004 után- további fejlesztéseket tettek lehetővé, melyek eredménye a 2008 elején felavatott vadonatúj mosonmagyaróvári buszgyár.

Kis kerekeken a nagyvárosban

Milyen lehet napjainkban új, magyar buszon utazni a Hetesen? Mit érezhet a lelkes buszbarát, mikor egy csuklós Credo ablakából látja, ahogy a felsejlik az Erzsébet Híd, majd az esti Dunaparton a Parlament?

Akit ezek a kérdések feltüzeltek és nem várta meg, míg egy-egy internetes fórumon hozzájuthat a válaszhoz, az tavaly Október végén, Budapesten kipróbálta a BN 18-ast.

Én a credobusz.extra.hu szerkesztőjeként minél előbb meg akartam örökíteni a buszokat, így nemsokára fényképezővel a kezemben vártam "a sárga Hetest" a Ferenciek terén. Szerencsémre hamarosan elkészült a vágyott fotó és még a buszra is fel tudtam szállni az exponálás után. Albertfalvára érve aztán buszbarátok "kameratüzében" vettem górcső alá a BN 18-ast.

Kedden rátaláltam egy weblapra, ahol Budapest új nevezetességeit gyűjtik össze. Képekkel próbálják bemutatni azt, mit lát egy turista, ha letér a kijelölt útvonalról, és a Budai váron és az Országházon kívül megnézik a belvárost, Kőbányát, vagy Újpestet. Néhány képet kigyűjtöttünk nektek ide, a többit megtaláljátok a szerző weboldalán, csak kattintsatok ide!

Tudom, hogy a téma csak részben BKV-s, de mivel a blog olvasóinak egy része nem budapesti, meg kell nekik is mutatni a város egyes „szépségeit”. Persze ettől függetlenül vannak szép helyek a városban, csak kár, hogy néha a fentebb látható kép fogad.

Elbocsátotta a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) Molnár Ferenc buszsofőrt hétfőn, amiért a férfi a vállalat engedélye nélkül nyilatkozott és segített újságíróknak, hogy a nyilvánosság valós képet kaphasson a BKV valós helyzetéről.

hvg: Miért bocsátották el a BKV-tól?

Molnár Ferenc: Van egy vezérigazgatói utasítás, miszerint a BKV alkalmazottai semmiféle információt nem adhatnak ki a cégről, de azoknak, akiknek kötelessége lenne tájékoztatni az utazóközönséget arról, hogy mi folyik a vállalatnál, hallgatnak, mert be vannak fenyítve. Csak egy példa: a TV2 egyik riportere forgatási engedélyt kért a buszgarázsomba. Megkapta az engedélyt, de valószínűleg közben rájöttek, hogy ebben vannak a legrosszabb buszok, ezért úgy döntöttek, hogy csak a kelenföldi garázsba kap engedélyt, mert ott vannak a legjobb buszok. Odamehetett kísérővel. Amikor a szóvivőnek felvetette, hogy a téma a buszok rossz állapota lenne, ő azt felelte, hogy úgyis csak arról fog beszélni, hogy jó állapotban vannak. Amikor a tévések erre azt mondták, hogy ez így nem jó, a szóvivő egyeztetett a vezetéssel, ahol azt mondták neki, hogy száz buszt bevallhat. Tiszta „pártállam” van a BKV-nál. Nem tudnak, vagy nem akarnak elszámolni, hogy mire megy el a pénz. A buszok karbantartása a béka segge alatt van, nem foglalkoznak a buszokkal, s ez az utasok biztonságát is veszélyezteti. Először a paraméter-könyv bemutatójakor emeltem fel a hangom, ami után lejegyzőkönyveztek, és aláírtam, hogy tudomásul vettem, ha még egyszer merek szólni, akkor a legsúlyosabb felelősségre vonás lesz. Tehát emiatt rúgtak ki. Ez munkaügyileg rendben is van, de az nincs rendben, hogy a nyilvánosság előtt elhallgatják a tényeket.

hvg: A BKV pénzhiányra hivatkozik.

M.F: Ez sem igaz. A szentendrei HÉV vonalára csináltak egy utastájékoztató rendszert 150 millió forintért, ami 30 fok felett nem működik, mert nem bírja a meleget. Dobják ki a milliókat, de a buszhoz nincs egy kapcsoló, egy hűtőt nem tudnak venni.

hvg: A szakszervezet nem elég hatékony?

M.F: Nem. Van huszonegynéhány szervezet, ebből az egy kezemen meg tudom számolni azokat, akik szóba álltak velem. A többiek nem foglalkoztak velem. A BKV-tól kapják a pénzüket, miért mennének szembe a vezetéssel?

hvg: Mi a legégetőbb probléma Ön szerint a BKV-nál?

M.F: A fő probléma, hogy a régi típusú buszoknál nem lehet tudni, hogy egyáltalán végig tudja-e dolgozni a műszakot. Sokadszor robban le a busz ugyanazzal a hibával! A szerencsétlen utas kilyukasztja a jegyét, de nem tud utazni. Leszáll, de egy másik buszban már nem érvényes a jegye. Száz ilyen eset van Budapesten! Nem a paraméter-könyvekkel kellene foglalkozni, hanem ezzel a problémával.

Forrás: HVG.hu

Kordonokat húz a BKV a 4-es, 6-os villamos néhány megállójába ősszel, s előbb-utóbb várható az elsőajtós felszállási kísérlet is egyes buszjáraton.

Számos változtatásra készül a BKV ősztől, a módosítások egy része csak a cég működését érinti, a legtöbbet azonban az utasok is érzik majd, mert jelentősen megváltoztatja a megszokott rendet - nyilatkozott lapunknak a várható újításokról és tervekről Regőczi Miklós, vezérigazgató-helyettes. Ősszel találkozhatnak az utasok a 4-es, 6-os villamos vonalán azokkal a kordonokkal, amelyeket egyelőre csak néhány megállóban, s buszvégállomáson emel a BKV. A cég ezzel a próbálkozással, akárcsak a metróblokáddal a föld alatt, a felszíni bliccelést is minimálisra szeretné csökkenteni.

Szintén a bliccelés csökkentésére lenne kísérlet az elsőajtós felszállás, amelyet kisebb forgalmú vonalokon próbálnának ki, Regőczi reményei szerint mihamarabb. Ehhez azonban jegyeladásra is ki kell képezni a járművezetőket, fülkéjükbe pénztárgépet, az utastér elé pedig lengőkaros átengedő "kaput" kell telepíteni, legalábbis a kísérletbe bevont járműveken. Ezt a megoldást azonban zsúfolt vonalakon csúcsidőben nem lehet bevezetni. Az igazán üdvözítő megoldást a csipkártya bevezetésétől várja a cég, ám hosszú éves előkészítés után sem sikerült még lefolytatni egy sikeres pályázatot. A társaság egyelőre keresi a rendszer kiépítéséhez szükséges pénzügyi hátteret, a finanszírozási megoldásokat.

A bliccelők elleni harc addig is nagy erőkkel, s egyre eredményesebben folyik, az idén a tavalyi hasonló időszakhoz képest több, mint félmilliárd forinttal nőtt a jegybevétel. Az utasoknak azonban még így is mintegy 30 százaléka fizetés nélkül veszi igénybe a szolgáltatást. A BKV alapfeladata továbbra is a szolgáltatás színvonalának javítása, például a járművek zavartalan, gyors közlekedésének biztosítása. E célt szolgálnák például a buszsávok, ám közismert, hogy ezektől szinte lehetetlen tartósan távol tartani az autósokat. Egy legutóbbi kampányban motoros rendőrök kifejezetten a buszsávot használókat büntették. Ez azonban csak egy hétig tartott, állandóra továbbra is csak a sávfigyelő kamerák maradnak - már, ahol van ilyen egyáltalán. A cég szerint a jelenleginél sokkal jobb és hatékonyabb megoldás lenne a buszokat felszerelni kamerákkal, s azok készítenék a felvételeket a haladásukat akadályozó autósokról. Ehhez azonban a szakminisztérium beleegyezése, s rendeletmódosítás is kell.

A járművek megfelelő esztétikai és műszaki állapota fontos része a szolgáltatásnak. A HÉV-szerelvények és a Millenniumi Földalatti-kocsik mindkét szempontból felújításra, vagy még inkább cserére érettek. Ezek együtt több százmilliárdos beruházások, amelyre nincs pénze a cégnek, s e célra 2013-ig uniós pályázatok sem állnak rendelkezésre. Regőczi ezért úgy gondolja, érdemes lenne megvizsgálni, hogy miként lehetne forrásokat találni, akár magántőke bevonásával.

A cégnél futó félszáz projekt egyike a BKV-ingatlanok eladása, amely több más mellett az Akácfa utcai székház értékesítését is tartalmazza.

Népszabadság Online

Közel két éve járok minden nap a Soroksári úton, a Boráros tér és Perterzsébet között. Amikor eleinte erre jártam, és a busz elhaladt az Illatos út előtt, összeszorult a gyomrom. Tudtam, hogy odabent a menhelyen most is sok kutyus vár gazdára, szeretne egy második esélyt kapni, és sajnos nem kap mindegyikűk.

Az Illatos úti telepen most ismét teltház van. Ha nem sikerül a kutyák többségét örökbe adni, el kell altatni őket, helyhiány miatt. A telepen ezért örökbefogadó napot tartanak, augusztus 10-én, vasárnap.

Az örökbefogadott kutyák, a védőoltás és az országkódos mikrochip mellé a szponzorok jóvoltából nyakörvet, pórázt, ajándékcsomagot, ízesített féreghajtó tablettát, négyszeres védelmet nyújtó (bolha és kullancs ellen is védő) cseppet, az örökbefogadók pedig az Állati áruházba szóló ajándékutalványt kapnak ajándékba.

 

Ő is gazdát keres

Az Illatos úton (hivatalos nevén Ebrendészeti Telepen) jelenleg 94 férőhelyen helyezik el valamennyi, Budapest területén befogott vagy tulajdonosa által magára hagyott kutyát. Évente közel 3 000 állat kerül be a telepre ily módon. A befogott ebeket 2 hétig csak gazdáik vihetik haza, magukra hagyott társaik ellenben már leadásuk napján örökbe fogadhatók. Azokat az állatokat, akiket nem fogadnak örökbe és nem viszik további gondoskodásra állatvédő szervezetek, helyhiány miatt el kell altatni.

Az utóbbi néhány évben óriási munka indult a Telepen "raboskodó" kutyák örökbefogadási és ezzel életben maradási esélyeinek növelésére, melyben az Illatos úti dolgozók munkáját állatvédő szervezetek, állategészségügyi gyógyszereket forgalmazó vállalkozások segítették.

A BKV-figyelő is segíteni szeretne, ezért a népszerűségünket, és a blog látogatottságát kihasználva egy bannert helyzetük el a fejléc alatt, melyre rákattintva az ebtelep hivatalos weboldalára jutnak olvasóink. A weblapon minden fontos információt megtalálhattok az örökbefogadó napról, és a telepről.

Véleményünk szerint, ha egy kutyusnak sikerül családot találnunk, már megérte a banner kihelyezése. Az offtopicért minden olvasótól elnézést kérünk.