BKV-figyelő

A közelmúltban olvashattatok itt arról, hogy nemcsak az a bosszantó, ha késik egy járat, de az is, ha a kiírtnál előbb jön. Az akkor bemutatott esetet a BKK kivizsgálta, és mivel olvasónk panasza jogosnak bizonyult, kötbérezési eljárást indított a BKV-val szemben.

Az mindenképpen előrelépés, ha egy-egy esetet a BKK kivizsgál, különösen, ha az nem marad következmény nélkül. Bence levele azonban azt mutatja, hogy a hetekkel ezelőtti eset korántsem egyedi.

A BKV-nak (jelen esetben helyesen a BKK-nak - a szerk.) írni nem látom értelmét lassan, mert úgyis egy sablonlevelet küldenek ki, amit direkt olyan stílusban írnak meg, hogy az olvashatatlanságig unalmas legyen...

Na, de röviden: nem versenyre kéne mennie a menetidőnek. Ha "kakilnia" kell a sofőrnek, azt megértem, de egy olyan busz esetében, aminek nincs a másik végállomásán épület, ez nem indokolja a rohanást, főleg, ha ott kivarja az indulási idejét.

A 129-es most is négy perccel előbb ment el a Tárogató úti megállóbol, 7:54 helyett 50-kor, persze az orrom előtt. Az a négy perc bőven elég ahhoz, hogy időben kiérjek a megállóba, amitől amúgy is csak egy percre lakom...

Sikerült elérnem, mert a végállomást kihagyva elfutottam a Bölöni György utcáig, ahonnan látszott, hogy a busz áll már a végállomáson. Na, ezért megérte sietnie. Ki is várta, hogy 7:56-kor elinduljon.

Volt olyan, hogy 6 perccel jött előbb, akkor azért értem el, mert 6 perccel előbb kimentem a megállóba. És akkor még a végállomáson sem állt meg, hogy megvárja az indulási idejét. Mondjuk akkor lehet, hogy tényleg szorongatta az ihlet...

Teszem azt, ha épp drága nagyi készülődne előbb kimenni 4 perccel, és így elmegy az orra előtt, ő nem fog lefutni a következő megállóig. Igen, persze lehet azzal dobálózni, hogy a nyugdíjasoknak van elég idejük, de persze a közhelyeket is érdemes újragondolni.

Sándor levele nem igényel sok kiegészítést... Talán csak annyit, hogy nem történt csoda; mindössze az, hogy néhány ember úgy viselkedett, ahogy mindig, mindannyiunknak kellene. Ha mindig, mindannyian így viselkednénk, no, az már felérne a csodával.

2013. február 11-én, délután fél négy körül szálltam le a metróról az Újpest-Központ végállomáson. Tíz perc múlva a villamoson döbbentem rá arra, hogy a laptopomat a metrókocsiban felejtettem.

Kétségbe esve rohantam vissza a forgalmi irodába! Akkor történt a csoda: a becsületes metróvezető, 16 óra 46 perckor leadta a laptopot, amit egy úgyszintén becsületes utas adott oda neki. A laptopot az utas az üres vagonban találta meg a metró végállomási megfordulása után.

Ezt a csodálatos történetet az állomási diszpécser és a biztonsági őr mondta el nekem, miközben visszaadták az elvesztett számítógépet.

Ezúton mondok hálás köszönetet mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy visszakapjam az elvesztett laptopot. Személyesen szerettem volna megköszönni, de azt mondták, ez nem lehetséges. Ezért azt javasolnám, hogy a becsületes BKV-dolgozókat nyilvánosan dicsérjék meg és kapjanak pénzjutalmat is.

A becsületes megtalálónak külön köszönöm és gratulálok, emberségből jelesre vizsgázott. Amíg ilyen emberek vannak közöttünk - minden probléma ellenére - bizakodva tekinthetünk a jövőbe.

A Budapesten a közelmúltban forgalomba állított használt Volvo, Mercedes és Van Hool buszok ugyan nem oldják meg az állomány minőségével kapcsolatos problémákat, de kétségkívül magasabb színvonalú szolgáltatást tesznek lehetővé, mint a 20-30 éves járművek.Már amikor közlekednek.

Az éjszakai járatokon azonban jellemzően a régi, bőven csereérett autóbuszok járnak, ezek pedig nagyobb eséllyel romlanak el. Ez történt Bálinttal is, aki alatt egy 280-as Ikarus adta fel. Felvetése jogos, hiszen különösen éjszaka nem mindegy, mennyit kell várni egy (működőképes) buszra.

Pár napja éjszakai fürdőzés után indultunk haza. Február 16-án hajnalban kisétáltunk Káposztásmegyerre, és vártuk a 914-es indulását. Az viszont nem tudott elindulni, nem indult be a motor.

Az utasok természetesen egyből méltatlankodni kezdtek, hogy ezért fizetnek ki 5-10 ezer forintot, hogy éjszaka nem jutnak haza időben, lekésik a csatlakozást, stb., – teszem hozzá – jogosan.

Az eset egyébként a hajnalban 1:42-kor induló Ikarus 280-as busszal történt. Jogosan merült fel bennünk a kérdés, hogy ha a közlekedési társaság most szerzett be régi-új, jól, vagy legalábbis jobban működő buszokat, akkor nekünk éjszaka miért kell a régi Ikarusokkal utaznunk.

Éjszaka már nem jár annyi busz, simán be lehetne állítani pár újabb járművet. Szerencsére 10 percen belül jött a soron következő. Szegény vezetőnek nem volt ideje pihenni sem, azonnal indult tovább a hosszú útra, a 914-es keresztülmegy a városon.

A BKK javára legyen mondva, hogy mire beért a végállomásra a busszal, már tudta, hogy tovább kell indulnia.

Lóránd állásfoglalást kért tőlem. Lobogtatni ugyan nem tudja, de legyen: álláspontom szerint aminek egy kereke van, annak nem két kereke van.

Szeretném elmesélni egyik régebben történt esetemet a BKK-ellenőrökkel. Az eset egy hétköznap késő délután történt a 4-6-os villamoson. Felszálltam az uniciklimmel (monocikli vagy egykerekű) - akkoriban tanulgattam egykerekűzni - a Margit híd budai hídfőjénél majd helyet foglaltam az ajtó mellett lévő kis "beugróban" az egykerekűmön.

A gumijára ültem szóval nem volt "működőképes" állapotban. Közben a Margitsziget megállónál felszálló ellenőrök elkezdték a jegyek és bérletek ellenőrzését. Nálam (mint mindig) volt érvényes diák bérlet. Az ellenőr odalép hozzám és közli velem hogy száljak le a villamosról mert kerékpárral - igen, jól olvastátok: kerékpárral - nem lehet felszállni a villamosra.

Úgyhogy leszállítottak a villamosról. Ezzel nem is lenne semmi gond mert egyszer már minden monociklis ismerősömmel megtörtént. Csak később is, amikor a metróra szerettem volna felszállni a Nyugati pályaudvarnál, akkor sem engedték a felszállást, mert - idézem -kerékpárral nem lehet felszállni.

Valamiféle állásfoglalást szeretnék kérni a BKV-figyelőtől, amit lobogtathatok az ellenőröknek hogy ez NEM kerékpár!

Egy kis kiegészítés a Wikipedia monocikli szócikkéből: "Mint mindent ezt is nevezni kell valahogy: három megnevezéssel találkozhatunk: 1. Egykerekű – néhányan hibásan hozzáteszik a bicikli jelzőt. 2. Monocikli – ez a 'mono' ill. a ciklikus mozgás szóból ered 3. Unicikli – az angol név (unicycle) magyarosításából született."

Misi remek ötlettel rukkolt elő az FKF számára télen oly szokatlan havazás esetére. Annyiban pontosítanám olvasónk észrevételét, hogy a megállók, illetve az odavezető járdaszakaszok síkosságmentesítése, takarítása nem a BKK és a BKV feladata, hanem a közterület-fenntartóké. Tény, hogy ettől még a tömegközlekedést keseríti meg.

Egy ötletemet szeretném megosztani, és pár - meglehetősen triviális - kérdésem lenne. Elnézést, ha a dolog már felvetődött a honlapon, sajnos állandóan aktuális, ha hó van.

Arra gondoltam, milyen jó lenne, ha a bérlet árában benne lenne egy rövid, pár napos tanfolyam, melynek során nekünk, utasoknak megtanítják a teleportálás rejtelmeit.

Ugyanis ma (hétfőn) tapasztaltam, hogy a Margit híd hídfőjénél, a 86-os, 160-as, 260-as buszok megállója szépen le van takarítva az éjszakai hótól, de az oda vezető út a zebrától nem. Kérdezném, akkor most teleportáljak oda?

Pont most hallottam a hírekben az 1-es villamos alá csúszott férfi esetét. Mikor lesz végre felelősségre vonható a BKV, BKK, tudom is én ki azért, hogy a nyakunkat törjük a megállókban, illetve a sokszor csak pár méteren, amíg oda eljutunk, és amit senki nem takarít?

És ha mégis, egy lapát helyett miért nem lehet két lapát szélességben, hogy esetleg az emberek tudjanak idős embert kísérni, karon fogva, ha úgy adódik? Azt hiszem, többen egyetértenének ezzel, nem értem, ez miért nincs benne a bérlet árában, hogy takarítsanak.

Vagy tényleg tanítsanak meg teleportálni, de mondjuk akkor már nem is fogok BKV-zni. ;)