BKV-figyelő

A decemberben elrendelt sebességkorlátozás ugyan csökkentette a balesetveszélyt, de nem tett jót a kerekeknek. A Metróért Egyesület szerint idén egyre gyakrabban találkoznak a karbantartók az úgynevezett nyomkarima-élesedéssel, ami a szerelvény kisiklásához vezethet. A BKK is tud a jelenségről, Tarlós István pedig az új fejlesztési minisztert ostromolja az ügyben, -írja az Index.

Minden járműnek van kritikus sebessége, ami a budapesti metrók esetében 50 és 60 km/h közé esik, a metrókocsik pedig a decemberi sebességkorlátozást követően ebben a sávban sokkal többet töltenek, mondta Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke. Bíró szerint ennek köszönhető, hogy a szokásosnál jobban kopnak a kerekek nyomkarimái, amik a sínen tartják a járművet.

A 3-as metrónál dolgozóktól az Index azt információt kapta, hogy a 81-es sorozatnál (ez egy metrókocsi típus) a kerekeket egyre gyakrabban kell vinni felújítani (esztergálni) vagy cserélni. A nyomkarima szélességét gyakorta mérik sablonnal, vékonyodásukat a szakzsargonban nyomkarima-élesedésnek hívják. Ha a karima túlságosan elvékonyodik, jelentősen megnő a kisiklás veszélye.

A karima vékonyodását a sínpálya kenésével tudják csökkenteni. A metródolgozóktól származó információik szerint a 3-as vonal pályáján már napközben, üzemidőben is járnak kenni a feszültség alatti pályán levő síneket.

A lap úgy tudja, hogy mivel a kerekek az ívekben kopnak legjobban, az egyenletesebb kopás érdekében nemrég elkezdték egyenként megforgatni a kocsikat a járműtelepen. A fordítókorong viszont a múlt héten elromlott a fokozott igénybevételtől. Azóta megjavították, viszont sokkal lassabban lehet most már forgatni a kocsikat. Bíró Endre szerint a nyomkarima-élesedést, és ezáltal a fokozott kisiklásveszélyt úgy lehetne megszüntetni, ha mielőbb felújítanák a pályát, és feloldanák a sebességkorlátozást.

Csakhogy várhatóan pont az ellenkezője történik, több metrós dolgozót már előre figyelmeztettek, hogy áprilistól 60 km/óráról 50 km/órára csökkenhet a szerelvények megengedett legnagyobb sebessége a 3-as vonalon. Ez a jelenlegi 31-32 perces menetidő 33 percesre növekedését jelentené.

A lap megkereste az ügyben a Budapesti Közlekedési Központot, ahol elmondták, hogy tudnak a nyomkarimák kopásáról, de véleményük szerint az csak kisebb részben függ össze a sebességkorlátozás bevezetésével, inkább a pályaállapotok általános romlása okozza. A pályahibákat egyelőre még tudják kezelni, a műszaki lehetőségeik egy idő után kimerülnek.

Tarlós István főpolgármester szintén tudatában van az üzemeltetési kockázatok növekedésének. Ezért a napokban levelet írt Németh Lászlónénak az új fejlesztési miniszternek, amelyben felvázolja a 3-as metró súlyos helyzetét és megemlíti, hogy a főváros már tavaly beadta a felújításra vonatkozó projektjavaslatot, de a minisztérium azóta sem reagált.

Mint írja, "amennyiben a helyzet változatlan marad, a több mint 34 éve üzemeltetett vonal felújításának elmaradásából olyan súlyos közlekedési zavarok, illetve problémák eredhetnek, amelyek hatásukat nemcsak a fővárosban, hanem az agglomerációban is éreztetni képesek."

A BKV szerint azért kellett bevezetni a decemberi sebességkorlátozást a 3-as metró vonalán, mert az elmúlt években a sínek anyaga kifáradt, a sínfejen hajszálrepedések keletkeztek, ezek mélyülésével pedig síntörések következhetnek be.

A vonalon nemcsak a sínnel van probléma, a rossz szigetelés miatt talajvíz szivárog az alagútba, ami elkorrodálta a sínt rögzítő vasbeton pályalemezeket. A vonalon dolgozóktól származó információk szerint a rossz állapotú pálya miatt néha akkora ütéseket kap a forgóváz alul, hogy az utóbbi időben sűrűn elrepednek, még a teljesen újak is.

(Index)

Politikai és személyi érdekek ütközése miatt derültek ki a BKV-s ügyek és nem egy rendszertisztulási folyamat részeként - mondta Atkári János, Budapest volt főpolgármester-helyettese kedden a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában.

Ha nincs feszültség az MSZP-n, illetve a fővárosi MSZP-SZDSZ-koalíción belül, akkor ezek az ügyek nem derültek volna ki - közölte Atkári János, hozzátéve: 2005 és 2006 között alakultak ki olyan politikai és személyi érdekviszonyok, amelyek "táplálták" a most felszínre került botrányos ügyeket. A mostani botránysorozat "egy alapvetően elhibázott politikai szerkezetnek a következménye" - mondta.

Nem változnak a BKV-tarifák jövőre, a döntött nagy többséggel csütörtöki ülésén a fővárosi önkormányzat. Ilyen 15 éve nem fordult elő. A vízdíj is kisebb mértékben, 4,7 százalék helyett mindössze fél százalékkal emelkedett.

A képviselők döntő többsége csütörtökön megszavazta azt a módosító indítványt, amely szerint 2010-ben is maradnak az idei BKV-tarifák. A tervezett 4 százalékos emelésről több képviselői is elmondta a vitában, hogy nincs értelme, mert a jövő évi menetdíjbevételt csak 0,8 százalékkal, mintegy félmilliárd forinttal növelné meg a lemorzsolódó utasok miatt.

A fővárosi önkormányzat városüzemeltetési bizottsága szerdai ülésén elfogadva a VEKE érveit, leszavazta az átlagosan 4 százalékos tarifaemelésről szóló javaslatot. Az emelés ellen voksolt több fideszes bizottsági tag mellett egy szocialista és egy szabaddemokrata képviselő is.

Mint arról az Index beszámolt, az előterjesztés szerint a vonaljegy ára 300 forintról 320 forintra, a havi bérlet 9400 forintról 9800 forintra változna jövő év január 1-től.

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szerint a díjemelés káros a BKV számára, nem kellene egyáltalán emelni a tarifákat. Ezt azzal támasztotta alá, hogy idén kétszer is volt áremelés, a BKV éves menetdíjbevétele ennek ellenére nem nőtt.

Az emelésről a fővárosi közgyűlés csütörtökön mondja ki végső szót.

(Index)

Az Index birtokába került a BKV jövő évi tarifaemelésére vonatkozó előterjesztés, amit november 26-án tárgyal a fővárosi közgyűlés. Eszerint átlagosan 4 százalékos tarifaemelésre lehet számítani 2010 január 1-től.

Az előterjesztés szerint a vonaljegy ára 300 forintról 320 forintra, a havi bérlet 9400 forintról 9800 forintra változna.

A javaslat két változatot is tartalmaz, amelyek csak kis részletekben térnek el egymástól. Az egyik verzió szerint a teljes árú bérleteknél 4,3 %-os, a kedvezményes bérleteknél jóval kisebb (2,7 %-os), 100 Ft-os emelésre kerülne sor, a valamivel nagyobb terhet a vonaljegyes utazások viselik.

A 24 órás jegy (jelenlegi napijegy), 72 órás jegy (jelenlegi turistajegy), hetijegy és családi jegy ára nem változik, ösztönözvén ezzel az alkalmi, vonaljeggyel utazókat a közösségi közlekedés intenzívebb, rendszeresebb használatára. A 24 órás jegy árának változatlanul hagyásával nem csak 6, hanem már 5 darab vonaljegy helyett is ez a gazdaságosabb választás.