BKV-figyelő

A ma autóbusszal kiszolgált legfontosabb útvonalakon ki kell építeni a villamos- vagy gyorsvillamos-vonalakat, és felújítani a végletesen leromlott szakaszokat, áll a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) terveiben. A mostani buszflottát lecserélnék, de az elektromos buszok csak a következő körben jöhetnek, -olvasható az Indexen.

Az elektromos hajtású módok fejlesztése a budapesti közösségi közlekedés egyik kiemelt prioritása, nyilatkozták a BKK sajtóosztályán kérdésünkre, hogy milyen környezetbarát beruházásokat terveznek a jövőben. Eszerint a ma autóbusszal kiszolgált legfontosabb útvonalakon (ismét) ki kell építeni a villamos- vagy gyorsvillamos-vonalakat, illetve felújítani a végletesen leromlott szakaszokat. Ezzel csökken a helyi lég- és zajszennyezés, nő az utasok komfortja, és javul a városkép.

Az 1-es és 3-as villamosvonal átfogó felújítása a jövő évben kezdődik: ennek keretében mintegy 40 milliárd Ft-ból megújul a pálya (részben füvesítve), az áramellátás; új, akadálymentesített peronok épülnek; az 1-es vonal pedig végre a másik végén is eléri Budát a Rákóczi hídon át. Ezt követően számos villamoshálózati fejlesztés tervezését kezdik meg a belvárosi villamosvonalak visszaállításától a külső Bécsi úti villamosvonalig – utóbbival a 19-es vonal végállomását tolnák kijjebb. Az elképzelések szerint a 47-49-es nem a Deák térig jönne be, hanem onnan tovább menne a Nyugati Pályudvarig. A Keleti és a Bosnyák tér között – a 4-es metró hosszabbítása helyett – visszaépítenék a villamossíneket.

A kevésbé terhelt szakaszokon első körben az elaggott – 18 évet meghaladó átlagéletkorú! –, súlyosan légszennyező autóbusz-flotta szinte teljes cseréjére van szükség. Ezt a BKK rövid távon magántőke bevonásával tartja megvalósíthatónak. Második körben az elektromos üzemű járművek számának növelése következhet: a viharosan fejlődő technológiák árától és megbízhatóságától függ, hogy a belvárosi és a hegyvidéki vonalak kiszolgálására a vezetékes trolibuszok, az önjáró energiatárolós vagy a különféle hibrid járművek lesznek-e a legelőnyösebbek. Az autóbuszvonalakon már ma is vizsgálják a gázüzem (LPG vagy CNG-meghajtás) lehetőségeit.

A 4-es metró 2. üteme helyett inkább az 5-ös következik

A metróhálózat bővítése rendkívül költséges beavatkozás, egyben a város fejlődésének térbeli irányait évtizedekre meghatározó döntés. Az M4 metróvonal első ütemének átadása után nem várható, hogy az eredeti tervek szerint folytatódna az építkezés; a koncepció mind műszaki, mind pénzügyi oldalról alapvető felülvizsgálatra szorul.

Ehelyett a BKK a metró- és HÉV-vonalak integrációját tartja sürgős feladatnak. Az M2 metróvonal és a gödöllői HÉV (H8, H9) átjárhatóságának megteremtése, illetve a majdani észak-déli gyorsvasút (M5 illetve H6-H7) első ütemének építése Csepel és az Astoria között jelenleg előkészítés alatt áll. Ezen fejlesztések tervezését, projektesítését a BKK a következő két évben végzi el uniós forrásokból.

A BKK kiemelten kezeli a kerékpáros infrastruktúra fejlesztését: 2020-ig a cél a kerékpárral közlekedők ma 5 százalékos arányának megduplázása. 2013 tavaszán üzembe helyezik a BuBi közbringa-hálózatot, amely 78 belvárosi dokkolóállomáson 1000 ingyenesen kölcsönözhető kerékpárból áll majd. Nagyobb ívű és tovább tartó program lesz a városi-elővárosi kerékpáros főtengelyek kiépítése vagy korrekciója, például a járhatatlan budai felső rakpart, a Veres Péter út vagy a Rákos-patak mentén építhető turisztikai kerékpárút.

A BKK szerint a túlterhelt közutak nem alkalmasak a belső városrészekbe áramló forgalom levezetésére. Mivel a Hungária körúton belül sűrű és jól kiépített a közösségi közlekedési hálózat, e területek tehermentesítése érdekében megkezdték a behajtási díj rendszerének kidolgozását. London, Stockholm és Szingapúr példája bizonyítja, hogy nem ellehetetleníti, inkább lélegzethez juttatja a belvárost, fellendíti a gazdasági életet, ösztönzi a kerékpározást és javítja a közösségi közlekedés kihasználtságát is.

A Duna kihasználatlan közlekedési folyosó: ma inkább elválasztja, mintsem összeköti Budát és Pestet. Az északi és déli elővárosok felől ingázók kiszolgálásában éppolyan komoly lehetőségek rejlenek, mint a városon belüli „hídpótló” vízibuszok bevezetésében, ezért a BKK jelenleg azt vizsgálja, milyen műszaki és pénzügyi feltételeket igényel egy Százhalombatta és Vác között közlekedő személyszállítási hajórendszer.

Az egyéni közlekedésben a rugalmas megoldásoké a jövő. A saját gépkocsi fenntartásának jó alternatívája lehet a car-sharing, vagyis a bárki által hozzáférhető városi bérautók rendszere, melyek rendszerint elektromos, környezetbarát járművek. Az ilyen rendszerek gombamód szaporodnak szerte a világon.

(Index)

Más országban igen, de nálunk nem lehet autóbuszt vásárolni uniós forrásból, mert mi magunk így döntöttünk. Politikusok, a közlekedésért felelő miniszterek és sajnos a szakma képviselői is többször hangoztatták, hogy az Európai Unió nem ad támogatást autóbuszokra, csak a kötöttpályás közlekedést támogatja. Ezt sajnos az újságírók is rendre átveszik. Nemrég pedig épp Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója nyilatkozott hasonlót, -olvasható az Indóházon.

Mint ahogy a lap írja, valamilyen furcsa okból kifolyólag hazánkban nem igényelhető buszbeszerzésre támogatás. Sem a közlekedési operatív programban, sem a regionális operatív programban (ROP) nem nyílik lehetőség autóbuszok beszerzésére. Azon kérdésükre, hogy miért nincs benne ezekben a programokban az autóbusz-beszerzés, a BKK azt a választ adta, hogy a Közop városi és elővárosi közlekedést támogató ötödik prioritása nem tesz lehetővé autóbusz-vásárlást, csak az elektromos közlekedés fejlesztését, annak viszont bármely válfaját: villamost, trolibuszt, metrót és elővárosi vasutat. A Közopot egy európai bizottsági határozat hagyta jóvá 2007-ben, amelyet egy hosszú alkufolyamat előzött meg.

Fotó: NOL

Meghosszabbítja a Fehérvári útig az 1-es villamos vonalát a Budapesti Közlekedési Központ és a főváros egy beruházás keretében, valamint felújítják az 1-es és a 3-as villamos vonalát is. Vitázy Dávid az m1 Ma Reggel című műsorában beszélt a projektekről.

A 41 milliárd forintos beruházásból a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a fővárosi önkormányzat fel kívánja újítani az 1-es és a 3-as villamos vonalát, valamint meg akarják hosszabbítani az 1-es pályáját úgy, hogy az a Rákóczi (volt Lágymányosi) hídon átmenve egészen a Fehérvári útig vezessen.

A fejlesztési miniszter támogató levelének hiányában, formai okok miatt az uniós fejlesztésekért felelős KIKSZ Zrt. elutasította a főváros április óta dédelgetett járműbeszerzési projektjét, pedig korábban úgy tűnt, a 120 milliárdos bevásárlás mindenkinek tetszik. A támogató levélre több mint egy hónapja hiába vár a főpolgármester, a remélt 100 százalékos uniós támogatásról lecsúszhat a főváros, -tudta meg az Index.

Vasárnap Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár (NFM) és Vitézy Dávid vezérigazgató (BKK) aláírták az 1-es és 3-as villamosprojekt támogatási szerződését. Az eseménynek különös bájt ad, hogy a beruházás addig nem indulhat el, azaz a vállalkozó szerződését addig nem írhatják alá, míg egy másik projekt, a 96 új villamos és 93 troli beszerzése el nem dől. Utóbbit ugyanis a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke feltételül szabta az előbbi fejlesztés elindításához.

Elhúzódtak a Köki Terminál bevásárlóközpont beruházója által végzett, általa vállalt kivitelezési munkák, ezért bizonytalan ideig továbbra is a jelenleg is érvényes forgalmi rend marad életben a 3-as metró vonalán- közölte a BKV és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).