BKV-figyelő

Demszky Gábor önmérsékletre szólította fel a BKV vezérigazgatóját. A főpolgármester szerint válság idején nem illik drága autóval flangálni. A közlekedési vállalat szóvivője szerint viszont kell a drága autó a hiteltárgyalásokhoz.

Demszky Gábor főpolgármester levélben szólította önmérsékletre a BKV vezérigazgatóját, Kocsis Istvánt, akinek vadonatúj, nagyjából húszmillió forint értékű, felső kategóriás Audi A6-os luxusautót bérelt a közlekedési vállalat - írta a szombati Népszabadság, a Népszava és a Magyar Nemzet.

A lapok információi szerint a főpolgármester levelében azt írta: egy BKV-hoz hasonló költségvetésű magáncég első emberének valóban járna egy hasonló vagy még jobb szolgálati autó, a közlekedési vállalat viszont közpénzekből gazdálkodik, és nehéz anyagi helyzetben van.

A Népszabadság és a Népszava idézi azt is, miszerint a főpolgármester megjegyezte: az egyre drágább jegyet váltó utasoknak "nehéz lenne elmagyarázni, miért jár drága, új autóval a BKV vezetője".

Az RTL Híradó szerint azzal védekezett a 82 milliárdos veszteséggel küzdő vállalat vezetője a szóvivőn keresztül, hogy azért van szükség ilyen drága autóra, hogy legyen mivel eljutni a tárgyalásokra, amiken újabb kölcsönöket lehet kérni.

„Nagyon sokat lendíthet az ügymeneten, hogy el tud jutni azokra a helyszínekre, ahol neki dolga van, és abban az ügyben tárgyal, hogy a BKV-nak stabilabb legyen a finanszírozása” – mondta Szilágyi Károly, a BKV szóvivője az RTL Híradónak.

Mint azt pénteken megírtuk, Kocsis István, a BKV nemrég kinevezett vezérigazgatójának egy felső kategóriás gépkocsit bérel a közlekedési cég.

Az Audi A6 (TDI 3000, extrákkal) ára szakértők szerint mintegy 20 millió forint. Mint megtudtuk, a BKV a szűkös anyagi helyzetére tekintettel nem vásárolta vagy lízingelte az autót, hanem bérli inkább, ami a vállalat szerint csak harmad akkora kiadást jelent.

A BKV az Index megkeresésére a következő tájékoztatást küldte: "Az autó nem tekinthető luxusautónak és a BKV eddigi legdrágább szolgálati autójának, mivel bérelt - diesel - járműről van szó, így csak a bérlés költségeit lehet egy ilyen összehasonlításban figyelembe venni. Az autó megadott értéke (20 millió Ft) sem állja meg a helyét, de valójában ez indifferens, hiszen bérelt autóról van szó. Az autó nem fullextrás, ahogy azt a cikk sugallja."

(Index/MTI)

A II. kerületi rendőrkapitányságon az Index kérdésére megerősítették, hogy eljárás indult BKV-ellenőrök ellen, akik konfliktusba keveredtek kedd hajnalban egy utassal. A BKV kirúgja az esetben érintetteket, ha rájuk bizonyosodik a gyanú, de az eljárás alatt nem függeszti fel őket az állásukból.

Sz. Z. budapesti lakos az Indexnek elmondta, hogy kedd hajnalban a 6-os éjszakai járaton vitába keveredett a buszon dolgozó ellenőrökkel-biztonsági őrökkel, akik nem fogadták el menetjegyként azt a csekket, amit 20 perccel azelőtt kapott bírságként. (A BKV sajtóosztályán úgy tájékoztattak, hogy a büntetési csekkel aznap még lehet utazni.)

Sz. Z. elmondta, hogy a vita után a Széna téri megállónál a biztonsági emberek megemelték és ledobták a buszról. Ezután ők is leszálltak, és ököllel verni, rugdosni kezdték a mellkasán, fején és egyéb testrészein.

Az inzultusnak egy fiatal pár is a tanúja volt, valamint egy férfi, akiről később kiderült, hogy rendőr. Közeledtére a biztonsági őrök felugráltak a buszra, és távoztak, de a sértett értesülése szerint egy megállóval később a közben kiérkező rendőrjárőr utolérte a buszt és felvette az adataikat.

A II. kerületi rendőrkapitányságon az Indexnek annyit mondtak, hogy valóban volt konfliktus BKV-ellenőrök és egy utas között, és az ügyben eljárást indított a rendőrség.

Sz. Z. közölte, hogy a verés után látleletet vettek tőle a baleseti ügyeleten. Agyrázkódással és izomzúzódásokkal megúszta, de másnap egész nap szédült és látászavarai voltak. Hozzátette, hogy a 12 ezer forintos sárga csekket az eset előtt 20 perccel kapta, mert egy másik éjszakai járaton nem tudott jegyet vásárolni.

Szilágyi Károly, a BKV szóvivője az Indexnek azt mondta, hogy amint bebizonyosodik, hogy az ellenőrök vagy a biztonsági őrök hibáztak, azonnal távozniuk kell a cégtől. Kérdésre közölte, hogy a vizsgálat ideje alatt nem függesztik fel az érintetteket az állásukból.

Szilágyi hozzátette, hogy bármelyik utas, akivel szemben az ellenőrök vagy a biztonsági őrök erőszakosan jártak el, tegyen panaszt a BKV ügyfélszolgálatán, mert a közlekedési cég csak így tudja kivizsgálni az eseteket. A szóvivő szerint ugyanis a BKV-nak is érdeke az, hogy kiszűrje a durván viselkedő munkatársakat.

 

(Index)

A BKV elővárosi üzletágainak átadását szabná az állami segítség feltételéül 2009-re a kormány. A Népszabadság szerint az immár 80 milliárd forintos adósságot görgető társaságnak elsőként a helyi érdekű vasúti személyszállításból kellene visszavonulnia.

978 BKV-sból csinálna vasutast a kormány. A többmilliárdos extra támogatás kiutalásáért cserébe a budapesti közlekedési cégnek legkésőbb 2010 elejéig meg kellene szabadulnia a szentendrei, a gödöllői és a ráckevei HÉV üzemeltetésétől, amelyeket a MÁV-Start venne át. Elképzelhető azonban, hogy a csepeli HÉV is a vasúttársasághoz kerül.

A Népszabadság szerint a társaság a szolgáltatás és a járműpark átadásáért 35 milliárd forintot kér, de ezt a MÁV és a közlekedési tárca is sokallja. Az üzletág egyébként több mint 2,5 milliárdos veszteséget termel évente annak ellenére, hogy a szerelvényekkel tavaly 56 millióan utaztak. A kocsik kihasználtsága viszont nem érte el a 18 százalékot sem.

A BKV-nak ellenszolgáltatás nélkül kellene feladnia agglomerációs buszjáratait is. Leghamarabb a jövő év második felében, legkésőbb 2010 elején a társaságtól 55, Budapest közigazgatási határain kívül közlekedő buszjáratát venné át várhatóan a Volánbusz. Az sem zárható ki, hogy üzemeltetésükre pályázatot írnak ki, vagy önálló elővárosi busztársaságot hoznak létre.

A BKV 80 milliárdos mínuszban gazdálkodik. 2007-ben 32 milliárd forint normatív támogatást kapott, de a kormány az idén már igyekezett véget vetni a főváros folytonos kéregetésének, ezért kemény feltételeket szabott az újabb támogatás kifizetéséhez.

 

(Index)

Percek alatt porig égett egy busz a Hegyalja úton. A 8-as buszról az utasok még akkor sem akartak leszállni, amikor a sofőr azt kiáltotta: szálljanak le, ég a busz!

A 415-ös Ikarus vezetője füstszagot érzett péntek délután háromnegyed kettőkor. A Breznó lépcsőnél lévő megállónál hátrafordult, és azt látta, hogy az ülése mögül dől a füst. Mivel a poroltó közvetlenül a tűz mellett volt, így oltani már nem tudott, csak az utasokra kiabált: szálljanak le! Mivel a legtöbb utas annál elszántabb volt, hogy egy BKV-alkalmazott kétségbeesett kiáltására odafigyeljen, nyugodtan ültek tovább, és csak második felszólításra kezdtek szedelőzködni. Addigra odaért a szemből jövő busz is, aminek a sofőrje ugrott a poroltóval, de amikor leszállt, az égő busz ablakai éppen kirobbantak. Mindezek ellenére senki nem sérült meg, a busz viszont teljesen porig égett.

Alább néhány kép, és nemsokára feltöltöm a tudomásom szerint egyetlen videót az égő buszról. Csúnya.

A BKV az a cég, aki elvárja, hogy az utasnak minden helyzetben legyen jegye, (még akkor is, ha jegyvásárlásra nincs lehetőség) és az utazási szabályokat tartsa be. Vicces, hogy pont egy olyan cég kér mindent számon, aki maga is magasról tesz a szabályokra és a törvényekre. Az interneten egy ideje kering egy hosszú iromány, melyből kiderül, hogy a BKV miként tojja le magasról a Ptk-t. Bár az írás nem mai (a viteldíjak még jóval alacsonyabbak), a megfogalmazott problémák még máig valósak:

"Mi a BKV-pótdíj?" - teheti föl a kérdést a polgári jog iránt érdeklődő utazó, aki leginkább a metrón utazva szembesülhet a problémával. Ezt a kategóriát ugyanis a Polgári Törvénykönyv nem tartalmazza, ekképp az elnevezéstől függetlenül, jogi tartalmának megfelelően kell megítélni. A BKV Rt. járművein való utazás egy ráutaló magatartással, a járműre történő fölszállással - tehát nem írott formában - létrejövő, általános szerződési feltételeket tartalmazó blankettaszerződés. ( Ptk 209/C. §: Általános szerződési feltételnek minősül az a feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, előre meghatároz, és amelynek meghatározásában a másik fél nem működhetett közre.)

Az elsőre megállapítható, hogy a pótdíj egy szankciós jellegű kötelezettség.

Tekinthető-e szerződéses kártérítésnek? Célját tekintve feltétlenül, hiszen a főkötelezettség ( vagyis a viteldíj ) teljesítésének elmulasztása esetén terheli az egyik szerződő felet. Polgári jogunk azonban a teljes kártérítés elvén áll, mely itt azonban - groteszk módon - összegszerűen csekélyebb, mint a pótdíjé, hiszen a kártérítés a szerződéses kötelezettség teljesítésének elmulasztása révén okozott teljes kár megtérítését, vagyis a főkötelezettség összegét jelenti. Jelen esetben ez a viteldíjak összege, melynek a pótdíj mindig sokszorosa.

Tekinthetjük a pótdíjat kötbérnek is. A túlzott mértékű köbért a bíróság mérsékelheti. Ezen kívül megállapíthatjuk, hogy a polgári jogi szerződési gyakorlattól is jelentősen eltér a főkötelezettséget meghaladó összegű kötbér. A Ptk. 205. § (5) bekezdése értelmében külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta. A viteldíjak és pótdíjak táblázata viszont magukon a járműveken, illetve a már a legtöbb BKV-jogsértés színhelyén - metró aluljárójában van elhelyezve, tehát ott, ahol az utazó már nem visszakozhat. Ha ott tartózkodik, pótdíjat köteles fizetni. Itt említendő meg az is, hogy a vizsgált szankcióval gyakran sújtják az aluljárón csak áthaladó, nem is utazó személyeket, akik esetében nem is jön létre, illetve - a tévedés kategóriájára hivatkozva - megtámadható a szerződés.

Különösen sajátos a bérlettel rendelkező, de éppen bemutatni nem képes "szerződő felek" jogi megítélése, hiszen ők a szerződéses főkötelezettséget - vagyis a bérlet megvásárlását - már teljesítették, csak a mellékkötelezettség teljesítése - a megvásárlás meghatározott formában történő igazolása - tekintetében esnek késedelembe. Velük szemben a főkötelezettséget elérő mértékű kártérítés is indokolatlan. ( Hisz a "lényeget", a főkötelezettséget teljesítették, annak igazolásának elmulasztása nem egyenértékű a szerződéses főkötelezettség teljesítésével. ) a bérletet később bemutató személyek pótdíja 400 Ft, tehát négyszer annyi, mint a viteldíj összege. A helyszíni bírság összege ( 1500 Ft ) azokat sújtja igazából a leginkább, akiknek nem áll érdekükben bérletet vásárolni, például Budapestre alkalmilag felutazó vidékieket, akik ráadásul nem is ismerik az itteni közlekedési szokásokat, és a vonatról a metróba átszállva azonnal kellemetlen meglepetés érheti őket.

A talán gyakorlati szempontból legjelentősebb probléma a pótdíj késedelmes fizetésének kérdése. A Ptk. szerint ugyanis a késedelmi kamat összege - ha a tartozás egyébként kamatmentes is - legfeljebb évi 11 %. A 100 Ft-os jegy után tehát 111 Ft egy év elteltével! Ehelyett 30 napos késedelem esetén 8000 Ft a pótdíj összege! Tehát a BKV Rt. gyakorlata önhatalmúlag és jogsértően felfüggeszti a Ptk. alkalmazását!