BKV-figyelő

"Tisztelt BKV Zrt.! Lehet, hogy én vagyok a századik, aki ez ügyben ír, de..." - így vezette be levelét panaszosunk az elmúlt héten a közlekedési társaság, illetőleg szerkesztőségünk felé.

A témával már korábban is foglalkoztunk, de rendre fel-felbüffennek újabb visszásságokra okot adó tények és vélekedések, amelyek mentén utasként mindaddig nyugodalmunk nem származik, amíg egy alapos és határozott magatartási és etikai szabályozással az efféle elemek kiszűrése nem kezdődik meg. Látván a BKV alkalmazásában és a céggel szerződéses jogviszonyban álló biztonsági őrök egyes munkatársainak nem kevésszer túlbuzgásos és modortalanabbnál meghökkentőbb ínadaptáltságát (természetesen, akinek nem inge...), azt is gondolhatnánk, hogy ezek a munkájuktól megtört, kevéske fizetésből és talán nagyfokú alul-motiváltsággal is küzdő emberkék csakis öncélú, az utasokat nem megkárosítani szándékozó kompenzáló kiegészítések után keresnek. Bár a stratégiák nem egészen megfontoltak, „rámenősségük” hivalkodó párszavas kommunikációkba, reflexszerű biccentések sorozatába csap át.

A mai napon (2012. 05. 02.) két alkalommal találtak meg ugyanazon az állomáson a zöld karszalagos ellenőrök azzal a kérdéssel, hogy van-e lejárt bérletszelvényem. Mindkétszer a Puskás Ferenc stadionnál. Először délelőtt 8:30 körül egy középmagas 50 év körüli rövid őszes hajú úr (a Hungária körút oldalán az Örs vezér tere felé), majd este 18:15 körül egy alacsony középhosszú sötét hajú hölgy (szintén a Hungária körút oldalán a Déli pályaudvar felé). Előbbi csak csendben megkérdezte, hogy van-e lejárt bérletszelvényem. Utóbbi pedig megállított, hogy az igazolványszámot rá kellene írni a szelvényre, de mint később kiderült, ez csak ürügy volt -- ő is a lejárt bérletek iránt érdeklődött.

Megemlíteném továbbá, hogy ez nem az első eset volt.

Nem kívánom senki munkahelyét veszélyeztetni, de felettébb idegesítőnek tartom ezt a mára már rendszeresedni látszó jelenséget. Szíveskedjenek tájékoztatni a bejelentésemet követő intézkedésekről, illetve amennyiben már hosszabb ideje vizsgálódnak az ügyben, akkor annak részleteiről. Előre is köszönöm!

Egy másik esetből szemezgetve: Nyugati pályaudvar, metrobejárat – napjainkban.

Az ellenőr már messziről mutatta, hogy álljak meg... Megálltam, mutattam neki az érvényes bérletemet, amibe nem is kötött bele. Viszont megkérdezte, hogy van-e alatta érvénytelen bérlet. Volt, mert az összes eddigi bérletemet oda gyűjtöttem, úgy Szeptemberig visszamenően. Azt mondta, sokan hamisítják mostanság a bérleteket, és ezért neki el kell kérnie ezeket megsemmisítésre... Odaadtam neki a köteget... Csak később esett le, hogy mekkora idióta voltam... Gondoltam arra, hogy felhívom a BKV-t, vagy feljelentést teszek a Rendőrségen, de azt hiszem ehhez már késő, mellékesen a számukat sem néztem meg...

Nagyon ritkán szoktam ráírni a bérletigazolvány számomat a bérletekre, és még azt sem néztem meg, hogy rajta volt-e valamelyiken... Vissza tudnak ezzel élni?

A BKV-nak azért nem szeretnék/fogok írni... nem vagyok biztos benne, hogy a személyes
adataimat ki szeretném adni nekik.

Egy rémisztően egyszerű elképzelés azt célozná, miszerint a metró ki -és bejáratoknál és a nagyobb utasforgalmú csomópontokon látható helyen, figyelem felhívó plakátok kihelyezésével a BKV levédethetné magát és érintett alkalmazottait, a kéretlen kellemetlenkedő üzérkedés tényének világosan tiltott megjelentetésével.

A vállalat tehetne egyéb olyan biztonsági intézkedéseket is, melyek gátat szabhatnak több visszaélés kiélesedésére, pl. átütős (alkoholbázisú) bélyegzők használata, illetőleg a szelvényt a dátumkezelő által kidomborító eszközök alkalmazása.

Hamarosan azonaban jönnek az e-ticketek, a mobiljegyek is, a papír alapú jegykezelés idejét múltan elkopik. Ígérjük, megvárjuk - addig azonban még alszunk egy jó pár napot.

Már többekben felvetődhetett az ötlet, hogy addig is tájékoztató, tényfeltáró jelleggel esetleg újra előhívhatnánk egy ehhez hasonló bizonyító erejű rémtesztet, ám valahogy sosem konkretizálódott, hogy milyen céllal és mélységig vegyük azt górcső alá. Egy pár évvel ezelőtt létre csalt esetben az Örs vezér téri gyűjtögetési ponton másnap már lehetett is vásárolni az állomás melletti hivatalosan működő fabódéban kihelyezett (ún. kutyaólas jegyeladónál) számla nélküli „megdörzsölt” bérletszelvényeket.

Elcsépeltnek is tűnhet eme próbálkozás mindazon egyéb módokon megjelenő jegyüzérkedési akciókkal szemben nap mint nap, amelyeket nem az érintett biztonsági szolgálat ellenőrei, hanem jegyárusítási engedéllyel nem rendelkező kóklerek csalárdkodnak - ezek szintén ütközési felületeket képeznek a frekventáltabb helyeken.

A BKV Zrt. tud az efféle ügyekről is. Tájékoztatásuk alapján a címhez kapcsolódó bejelentéseket minden esetben továbbítják az őröket foglalkoztató biztonsági szolgálat felé és a történtek kivizsgálását kérték. A biztonsági őrök azonban minden esetben tagadták a vádakat, így egyéb bizonyítható tény hiányában érdemi, hatósági eljárás lefolytatására a közlekedési vállalatnak a „rejtélyes ügyekben” nincs lehetősége. Nyomatékkal hangsúlyozva kérik azoktól az utasoktól, akikhez a jegyvizsgáló őr(ök) hasonló kéréssel fordulnak, hogy a történteket az érintett biztonsági őr azonosító számának megjelölésével a helyszínen azonnal jelezzék a metróállomás forgalmi ügyeletén, illetve ha a helyszínen bármilyen okból komolyabb konfrontáció alakulna ki, abban az esetben mindenképpen rendőri intézkedést kérjenek. Rejtélyes esetek tehát vannak...

Tisztelt BKV Zrt! Kedves Utazóközönség! Mindannyiunk felelőssége ezen kellemetlen ügyek megoldását elősegíteni, a rendet helyreállítani – 'nemdebár'?

Olvasóink többször fordultak már hozzánk olyan panasszal, hogy a megállóban várakozás közben ismeretlenek használt jegyeket és bérleteket kértek el tőlük, vélhetően azért, hogy az érvényességi időt eltávolítva újra értékesítsék. Mónikát, Kőbánya-Kispesten környékezte meg két alvállalkozásban dolgozómetrós biztonsági őr (számuk 906, 790), és féláron kínáltak neki jegyet és bérletet. Kicsit durva, hogy pont azok kereskednek a hamis szelvényekkel, akiknek az érvényességet kellene ellenőrizniük.

Mindenkit arra kérünk, hogy soha, semmilyen körülmények között ne vegyen olcsó, hamis, vagy hamisnak látszó bérletet. Ezek a szelvények vagy másolva vannak, vagy az érvényességi idejük újra lett írva, még akkor is, ha egy laikus számára ez nem látható. Ha a BKV ellenőrei valakit hamisított bérlettel vagy jeggyel elkapnak, akkor nem csak a bliccelés miatt kap csekket, hanem okirat-hamisítás miatt fel is jelentik. Ha valaki a valós árnál olcsóbban kínál jegyet vagy bérletet, minden esetben értesítsétek a hatóságokat!

Tisztelt BKV!

Teljesen felháborítónak tartom, hogy a biztonsági őreik féláron árulják az utasoknak a jegyet és a bérletet.

2012. 04. 22.-én Kőbánya-kispesten utaztam, mikor egy biztonsági őr odalépet hozzám és jegyet bérletet kért. Természetesen én nyúltam a táskámba majd keresni kezdtem a bérletemet. Egy kis idő elteltével eszembe jutott hogy az iróasztalon hagytam a munka helyemen,majd a pénztár felé fordultam és jegyet szeretem volna vásárolni.

Az úr utánam szólt, hogy "Mi a baj hölgyem?", majd közöltem vele hogy jegyet szeretnék vásárolni mert nincs nálam a bérletem.Ekkor oda jött egy másik őr, és érdeklődni kezdett, hogy miben tud segíteni. Mikor közölte vele a társa, hogy mit szeretnék akkor viccesen azt mondta: "Ó hölgyem, minek ez a nagy hűhó semmiért, van itt takarékosabb megoldás is. Ha gondolja, jegy és bérlet van félárban", majd kivette óvatosan a zsebéböl és meg mutatta.

Gondoltam hogy ez nem teljesen legális dolog, így azt mondtam inkább a pénztárból vennék. Én megvásároltam a jegyemet a pénztárba majd kezeltem és haladtam lefelé a lépcsőn. A lépcsőnél hárman álltak majd a negyedik odajött hozzám egy kis idő múlva. Személy leírást csak kettőről tudok adni akikkel beszéltem: az egyik idős alacsony őszhajú, a másik középkorú vékony magas sötét hajú. Sajnos a kis kártyán ami lógott a nyakukba olyan hosszú szám volt hogy képtelen lettem volna megjegyezni, így az utolsó három számot próbáltam eszembe tartani míg leértem a metróhoz és leírtam egy kis cetlire. Az egyik kártyán lévő szám utolsó három számjegye: 906 a másik kártyáé pedig: 790 volt.
 
Lehet hogy ezek az emberek dupla annyi bért keresnek mint maguk?

Az LMP a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésére előterjesztést nyújt be a mobil-jegyről, és egy 5-30-as új jegyfajtáról, melyet közlekedési munkacsoport dolgozott ki. A párt néhány szakblog és városi közlekedéssel gyakrabban foglalkozó blognak és honlapnak előzetesen elküldte az előterjesztést, ezt alább olvashatjátok. Az ezzel kapcsolatos szakmai észrevételeiteket szívesen vesszük!

Tisztelt Közgyűlés!

A Lehet Más a Politika már 2011 decemberében részletesen kidolgozott és előterjesztett egy olyan tömegközlekedési tarifareformot, mely az alkalmi utasok problémáira megoldást jelentett volna. Akkor a fővárosi vezetés az elektronikus jegyrendszer gyors bevezetésében reménykedve a javaslatot elvetette.

A budapesti tömegközlekedés nem rendszeres használatát biztosítani hivatott jegystruktúra végletesen elavult, egész Európában egyedülállóan igazságtalan. A jelenlegi alapjegy, a vonaljegy nem korrekt ajánlat a tömegközlekedés alkalmi használói számára, nem mobilitás-, hanem fel-leszállásorientált. Szintén hiányzik egy olyan jegyforma, mely a napijegy és a havibérlet között áll, a nem egybefüggő időtartamú, „félig rendszeres” használatot tenné lehetővé.

Nem csak az alkalmi használókkal szembeni igazságos bánásmód indokolja az alkalmi jegyek fejlesztését. A tömegközlekedést használók aránya Budapesten folyamatosan csökken, ezért szükség van olyan jegyfajtákra, amelyek a bérletes törzsutasok és a tömegközlekedést nem használók között, a nem rendszeres használók mezsgyéjén vonzást gyakorolnak az utazási módok közt alkalomszerűen döntő utasokra. Míg ma az a helyzet, hogy a rendszeres, bérletes utazásból kilépő utasokat a használhatatlan alkalmi jegyfajták szinte rögtön a tömegközlekedés elhagyására kényszerítik, és onnan új utasokat nem is vonzanak, addig a jövőben olyan jegyfajtákra lenne szükség, amelyek az alkalmi utasokat vonzzák a tömegközlekedés felé.

A fenti problémakör kezelésére egy új jegyfajtát, az 5/30-as tömb-napijegyet javasoljuk bevezetésre, illetve az alkalmi jegyfajták gyors, olcsó és mégis színvonalas átfogó reformjának előkészítéséül az sms-ben történő jegyváltás bevezetését.

I. Sms-jegy bevezetése

Sokkal szélesebb kört érint a korábban biztonsági okokra hivatkozva elvetett sms-alapú jegyek kérdése. Nézetünk szerint az sms-jegyek biztonsággal bevezethetőek, és egy csapásra, kis beruházási igénnyel megoldják a mai, vonaljegyes rendszer reformját – jóval a bevezetni tervezett teljes körű elektronikus jegykezelés előtt.

Az sms-jegyek megváltása a következőképpen zajlana: az utas egy nála levő, tetszőleges, személyazonosításra alkalmas fényképes igazolványnak a számát, illetve a kért jegy típusát elküldi az sms-jegyszerver telefonszámára, és a továbbiakban jegyellenőrzéskor a megerősítő válasz-sms, illetve a megjelölt igazolvány felmutatásával igazolja a jegy megvásárlását. A használható igazolványok körét a következőkben célszerű megjelölni: hatóság által kibocsátott fényképes személyazonosító igazolvány, útlevél vagy jogosítvány, más államok útlevelei, illetve a BKV (vagy a jövőben a budapesti tömegközlekedés díjait beszedő szerv) pénztáraiban továbbra is megvásárolható fényképes bérletigazolvány (ebben az esetben természetesen az adott utazásra érvényes bérletszelvény nélkül). Az sms-jegy hamisításának visszaszorítása végett a jegyellenőrök szúrópróbaszerűen rögzíthetik az utas sms-jegyét (legegyszerűbben fényképen), és ha a szerver adataival való utólagos összevetés visszaélésre derít fényt, a személyazonosító adatok birtokában a csaló utassal szemben jó eséllyel kezdeményezhető eredményes hatósági eljárás. Vizsgálandó továbbá az sms-jegyen szereplő igazolványszámon alapuló helyszíni ellenőrzés hatékonysága is (az adott igazolványszám pillanatnyilag érvényes jegyeinek lekérése az sms-jegyszerverről az ellenőr mobiltelefonja vagy más készüléke segítségével).

Az sms-jegyek piaci sikerességének fontos feltétele, hogy nem szabad luxustermékként tekinteni rájuk – mint a már kodifikált, de soha meg nem valósított mobiljegyek esetében –, tehát az sms-jegyek árai nem haladhatják meg a velük összevethető hagyományos jegyek árát (pl. az sms-napijegy nem lehet drágább a papíralapú napijegynél). Ez azért lehetséges, mert a papíralapú jegyek előállítási, forgalmazási költségei magasak, tehát ezen a költségszinten vagy akár alacsonyabb költséggel lebonyolítható egy sms-jegy megváltása. Az sms-jegyek előállítási költségeinek leszorítása végett a rendszer működtetésére kiírt tenderen a nyertes mobilszolgáltató számára elő kell írni, hogy a saját hálózatában nem szedhet külön díjat az sms-jegyekért, más hálózatból érkező igények esetén pedig az adott sms-t ingyen végződtesse, a válasz-sms-eket ingyen indítsa. Ez a rendszer alkalmas arra, hogy a mobilszolgáltatók közötti piaci verseny eredményeként végeredményben egyetlen hazai szolgáltató se kérjen felárat az sms-jegy kezeléséért.

Az sms-jegyváltás rugalmasságát kihasználva javaslatot teszünk egy időalapú jegytermék bevezetésére, mely – az ismert adottságok miatt – csak sms-ben lenne megváltható, 90 percnyi utazást tartalmazna korlátlan átszállással, és nem kerülne többe, mint a jelenlegi papíralapú átszállójegy. Szintén megfontolható egy rövidebb érvényességű, de olcsóbb jegy bevezetése, illetve a „price capping”, az azonos telefonszámról, azonos igazolványszámmal igényelt sms-jegyek összevonása az utas számára kedvezőbb, hosszabb érvényességű jeggyé – természetesen csak a hosszabb jegyhez hiányzó ártöbblet kiszámlázásával. Már első körben is javasoljuk, hogy legalább a napijegy szintjéig lehessen sms-jegyet vásárolni – és a jegyösszevonást alkalmazni.

A fenti sms-jegy mint jegyváltási lehetőség bevezetése a jelenlegi állapotok szerint 2012. szeptemberétől lehetséges, és kívánatos is.

Az sms-jegyet a BKV és a BKK illetékesei eddig jellemzően biztonsági okokra hivatkozva vetették el, azonban nézetünk szerint a biztonsági kockázat kicsi, a hivatkozott okok elháríthatóak. Tetszőleges igazolvánnyal (személyi, jogosítvány, útlevél, bérletigazolvány) együtt az sms-jegy közel sem vet fel annyi problémát, mint például a mai papíralapú bérletek. A megadott jegy kizárólag az adott igazolvánnyal használható fel, az sms lemásolása így nem jelent csalási lehetőséget.

A kapott sms feladójának meghamisítása, avagy teljesen hamis sms kreálása persze elvileg így is lehetőséget ad a csalásra, ez azonban már jelentős technikai felkészültséget igényel, ráadásul a csalás ilyenkor is könnyen bizonyítható (a mobilszolgáltató sms-szerverét illetve a BKV szerverét feltörni egy jegy kedvéért lényegében senki nem fogja, tehát az itt tárolt adatok alapján a valóság ellenőrizhető). Így a szúrópróbaszerű ellenőrzés elegendő lehet: az ellenőr minden ilyen esetben egy fényképet csinál az sms-ről (vagy amennyiben nem kap minden ellenőr azonnal fényképezőgépet, felírja az sms-jegy adatait), majd utólagosan akár központilag lehet az ellenőrzéseket lefolytatni. Ez alapján a csaló úgy érzi majd, hogy személyazonosító adatait kiszolgáltatva, a számítógépes csalás bűntettét és egyéb súlyos tényállásokat könnyen bizonyítható módon megkockáztatva akármikor lebukhat, így a csalás vélhetően minimálisra szorítható.

Egy másik, szintén megfontolható ellenőrzési lehetőség, ha az ellenőr a saját telefonja vagy egyéb mobilkészüléke, -terminálja segítségével az sms-jegyszerverről lekéri az utas megadott igazolványszámához igényelt, pillanatnyilag érvényes jegyek listáját (amennyiben kezdetben problémát okoz a betűket is tartalmazó igazolványszámok hosszadalmas begépelése, ez kiváltható a telefonszám-alapú lekérdezéssel és a telefonszám párhuzamos megcsörgetésével). Ez a megoldás az sms-jegyek hamisítását gyakorlatilag kizárja. Amennyiben ez a folyamat hosszadalmas lenne, és technológiailag lehetséges, megfontolható az ellenőri mobiltelefonok számára olyan hálózati prioritás biztosítása, mellyel az ellenőrzésnek ez a módja gyorsabbá válik.

Hátrányok:

• fényképkészítésre alkalmas eszköz kell az ellenőröknek, vagy a szúrópróba lassú;
• az ellenőrzés a legegyszerűbb esetben is valamivel tovább tart, mint a papírjegyek ellenőrzése (az igazolványszámot is ellenőrizni kell);
• minimális csalási lehetőség (de ez jóval kisebb, mint pl. ma a tintás érvényesítésű bérletek esetén!);
• a metró-beléptetőkapus megoldással nem kompatibilis, hosszú távon a plasztikkártyára át kell állni (azonban ekkor hasonló sms-ekkel intézhető a plasztikkártya feltöltése).

Előnyök:

• azonnal az összes tervezett jegytípus bevezethető (időalapú jegyek, zónás jegyek, stb.), elvileg még a jegyösszevonás is működhet (a kért jegytípus – pl. az adott számról, ugyanazzal az azonosítóval aznap igényelt harmadik másfél órás – helyett napijegy jön vissza a válasz sms-ben);

• nem csak hagyományos sms-ben működhet a rendszer, egy okostelefon-applikáció kényelmesebben megoldja ugyanezt, közös rendszert használhat az sms-rendszerrel;

• az indulásnál nem kell hozzá még ellenőri készülék sem, hagyományos módon ellenőrizhető;

• a hamisítás ellenőrzése, a tettes azonosítása lényegesen könnyebb, mint a hagyományos bérleteknél, ezáltal a rendszer bérletekre való kiterjesztése révén a hamisítás visszaszorítható, milliárdos megtakarítás érhető el;

• elterjedése esetén megoldja a bérletvásárlási problémákat, a pénztári fejlesztések, jegyautomata- beszerzések nagyrészt szükségtelenné válnak, ami szintén milliárdos megtakarítást jelenthet;

• a teljesen elektronikus jegyrendszer bevezetése előtt már évekkel lényegében megvalósít egy hasonló rendszert (ne feledjük, hogy az elektronikus jegyrendszer bevezetése ma sincs közelebb, mint egy vagy két éve!), az sms-rendszer később az elektronikus jegykártyák feltöltésére is használható.

II. 5/30-as tömb-napijegy bevezetése

Jelenleg lényegében nincs megfelelő köztes jegytípus a havibérlet és a vonaljegy között az alkalmi utasok számára, ami az alkalmanként felmerülő, időben nem egybefüggő 1-2 napos igényeket (pl. rossz időjárás, előre látható dugók) ki tudná szolgálni. A havibérleti-jegy túlságosan hosszú egybefüggő időszakot fed le, a napijegy rugalmatlan és fajlagosan nagyon drága, a hetijegy fajlagosan drága is és rugalmatlan is. Ebben a dilemmában az utas leggyakoribb döntése az, hogy fizető utasként egyáltalán nem használja a tömegközlekedést, inkább autózik, vagy bliccel.

Az általában autóval vagy kerékpárral közlekedő, de alkalomszerűen, havonta legfeljebb 5–10 napon tömegközlekedést használók gondjainak megoldására a sípályákon már bevált „X in Y” (pl. 3 in 7) típusú jegyekhez hasonlóan javaslom a BKV-nál a „30-ból 5” jegytípus bevezetését. Az 5/30-as jegy az előre kiszámíthatóan havi párnapos, nem egybefüggő használatot igénylő utasok részéről biztos bevételt jelent a szolgáltatónak, és ösztönöz a tömegközlekedés legalább részben történő használatára. Ez a típus lényegében a havibérlet és a napijegy ötvözete: 30 napos érvényesség mellett 5 szelvényt tartalmaz, amelyek az utas által jelzett napon korlátlan utazást biztosítanak. A limitált érvényesség megszünteti a veszélyt, hogy ezt a jegytípust bliccelésre használnák, ami a napijegy önérvényesítése ellen rendszeresen felhozott érv volt. A jegytípus fajlagosan lényegesen drágább kell, hogy legyen a havibérletnél, de lényegesen olcsóbbnak kell lennie a napijegynél, és egy napra vetítve nem szabad lényegesen meghaladnia 2 db menetjegy árát. Ez 3500-4000 Ft körüli árat jelent.

Az 5/30-as tömb-napijegy egy lehetséges megoldása fűzött tömb, vagy perforált leporelló formájában tartalmaz öt, a mai vonaljegyeknél nem sokkal nagyobb jegyszelvényt, melyeknek az oldalán félkörívben perforált fülecskéket lehet kitépni, négyet a használati nap első számjegyének (0–3) és tízet (0–9) a második számjegyének jelzésére. Egy másik megoldás a mai havibérlet méretét meghaladó, de egyszelvényes elrendezés, amely 1-től 31-ig tartalmaz letéphető fülecskéket. További lehetőség az időpecsétet nyomó jegykezelő készülékkel való érvényesítés, de ez a BKV eszközparkjának ismeretében problematikus. Vizsgálat tárgyai lehetnek más önérvényesítési eljárások is, azonban ezek ellen könnyen felhozható a bliccelés elősegítésének vádja.

Előnyök:

• a nem rendszeres, egy-egy napra tömegközlekedést használni akaró utasoknak tökéletes megoldás;

• nem kell hozzá semmilyen többletberuházás;

• a bliccelést akár jelentősen is visszaszoríthatja – a több átszállás miatt bliccelő alkalmi utasok probjól tervezhető bevételt jelent: egy megvásárolt szelvény hónap végén lejár, szemben a ma az alkalmi utasok által jellemzően használt tömbjeggyel.

Hátrányok:

• 5 napnyi „elköteleződést” vár az utastól, az esetleg megmaradó szelvények bosszantóak lehetnek, a tömbjegyhez visszatérést okozhatják (de a tömbjeggyel lógást – csak metrón lyukasztást – árban úgysem lehet, és nem is cél alulmúlni);

• a ma cafeteria-elemként kapott bérletet olcsósága miatt olyanok is választják, akiknek lényegében egy ilyen 5/30-as megoldás fedné le legjobban az igényüket – ők esetleg havibérletről váltanak, ez bevételkiesés lenne (ezek száma azonban feltehetőleg elenyésző).

Olvasónk, Yoda, törvénytisztelő állampolgárként jegyvásárlás és lyukasztás után szállt fel a 3-as metróra a Gyöngyösi utcánál. Egészen a Corvin negyedig utazott, ahol kimeneti ellenőrzés volt. Jegye volt, nem volt mitől félnie, felmutatta, majd halad volna tovább, amikoris az egyik ellenőr megállapította, hogy a jegy, amit az utas pár perccel azelőtt vett, egy buszon már érvényesítve lett. Így kezdődött az alábbi sztori:

Kedves BKV-figyelő blog!

Pont a tegnapi nap eseményeit szeretném veletek megosztani, hátha le tudjátok vonni a tanulságot az esetből.

Tegnap, azaz: 2012-04-21-én történt, hogy reggel 9-kor felkeltem és már késéssel indultam el otthonomból, mivel segédkeztem egy ismerősömnek építkezésénél, ahova 10:00 ra kellett volna kiérnem.

A kapkodás közepette, már csak a buszon vettem észre, hogy otthon maradt az !érvényes! bérletszelvényem, amiért már nem tudtam hazamenni idő híján. Ezért a gyöngyösinél a jegypénztárnál váltottam 2 natúr vonaljegyet (320Ft) amit lekezelés után még szemügyre is vett a bejáratnál álló egyik ellenőr (karszalagban stb). Jött a metró, felszálltam és a Corvin-negyednél szálltam le, ahol a mozgólépcső tetején ellenőrök végezték a „feladatukat”.

Elő is vettem a lekezelt jegyet és felmutattam, amit azonban elkért a kedves ellenőr és azt állította, hogy ez a jegy már le volt kezelve hagyományos lyukasztóval, ami eléggé nevetséges, mert a jegy megvétele után még csak más jármű közelében sem voltam, ezért természetesen fel is kaptam a vizet, hogy egy ilyen ürüggyel akarnak megbüntetni. Mivel ismerjük a metró aluljáró fényviszonyait, aki menet közben kiszúr a jegyen egy hibát, miközben neki azt 1 méterről mutatják, az bizony mesterlövésznek menjen, ne ellenőrnek.

Kis huzavona után kiállították a csekket, ami megint csak annak köszönhető, hogy úrnak születni kell, paraszt meg nő, mint a gomba.. Pedig megtehettem volna, hogy ezek után letagadom a kilétemet, ha már szégyenszemre egy ilyen „lopáshoz/átveréshez” folyamodnak kínjukban.

Mellesleg undorítónak tartom azt is, hogy nekem, mint fizető utasnak nap mint nap azt kell átélnem a tömegközlekedésen, hogy a hajléktalanok odaürítenek az ülésekre (és nem a táskáikat), és a kisebbség torkaszakadtából üvöltve utazik és mikor felszáll az ellenőr a járműre, őket nagy ívben kikerüli és azokat az utasokat molesztálja, aki becsületesen megvásárolja a jegyeket, bérleteket. Talán jobban is fel lehetne használni a közterület felügyelőknek az „újonnani” előjogait, mintsem a dolgozó népet b****gassák még ők is.

És kívánom, hogy azt a 2000Ft ot, amit be fogok fizetni hétfőn, azt költse a BKV valami hasznos dologra, mint pl.: Sósavra, vagy legalábbis vízre, mielőtt az utasai meghalnak a gépjárműiken pestisben!

Ui: ha jegyet vesztek, akkor mostantól figyeljétek meg azt is, mintha Rodolfo ülne a pénztárnál… Én szerintem ráborítom a fülkét, ha még egyszer egy ilyet adnak a kezembe. Mert szerencsére nem azon a -2000Ft-n múlik a megélhetésem, hanem az elv!

Valószínűleg hamisítás céljából lejárt bérleteket gyűjt egy BKV-ellenőr a Ferenciek terén a metrólejáratnál. Az esetre olvasónk, Gábor hívta fel a figyelmünket akit meglepett, hogy a bérlethamisítók már ilyen nyíltan csinálják a dolgot. Sajnos az utas hiába tesz panaszt a BKV-nál vagy a rendőrségen, a bérletgyűjtés nem ütközik szabályokba.

Kedves BKV-figyelő,

Múlt hét szombaton a Ferenciek terénél szerettünk volna lemenni a metróba. A mozgólépcsőnél két BKV ellenőr és két biztonsági ember állt. Ahogy odaértünk, mindketten bemutattuk a bérletünket (egymás mögött haladva), majd haladtunk volna tovább. Barátnőmet az ellenőr azonban nem engedte, hanem felszólította, hogy mutassa be még egyszer a bérletét. Ennek ő eleget is tett (hiszen érvényes bérlet volt nála). Ekkor az ellenőr halkan odasúgta neki, hogy nincs véletlenül régebbi bérlete? Nagyot néztünk, és egy nemlegesen válasszal leráztuk. Ahogy mentünk le a mozgólépcsőn, akkor vettük észre, hogy a bérletre nem volt ráírva a bérletigazolvány azonosítója. Valószínűleg az ellenőrnek ez szúrt szemet, és azért szerette volna elkérni a régebbieket, hogy az azokon szereplő dátumokat meghamisítva eladja őket.

Meglepett, hogy ezt ennyire nyíltan csinálta az ellenőr!

Üdv, Gábor