BKV-figyelő

A decemberben elrendelt sebességkorlátozás ugyan csökkentette a balesetveszélyt, de nem tett jót a kerekeknek. A Metróért Egyesület szerint idén egyre gyakrabban találkoznak a karbantartók az úgynevezett nyomkarima-élesedéssel, ami a szerelvény kisiklásához vezethet. A BKK is tud a jelenségről, Tarlós István pedig az új fejlesztési minisztert ostromolja az ügyben, -írja az Index.

Minden járműnek van kritikus sebessége, ami a budapesti metrók esetében 50 és 60 km/h közé esik, a metrókocsik pedig a decemberi sebességkorlátozást követően ebben a sávban sokkal többet töltenek, mondta Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke. Bíró szerint ennek köszönhető, hogy a szokásosnál jobban kopnak a kerekek nyomkarimái, amik a sínen tartják a járművet.

A 3-as metrónál dolgozóktól az Index azt információt kapta, hogy a 81-es sorozatnál (ez egy metrókocsi típus) a kerekeket egyre gyakrabban kell vinni felújítani (esztergálni) vagy cserélni. A nyomkarima szélességét gyakorta mérik sablonnal, vékonyodásukat a szakzsargonban nyomkarima-élesedésnek hívják. Ha a karima túlságosan elvékonyodik, jelentősen megnő a kisiklás veszélye.

A karima vékonyodását a sínpálya kenésével tudják csökkenteni. A metródolgozóktól származó információik szerint a 3-as vonal pályáján már napközben, üzemidőben is járnak kenni a feszültség alatti pályán levő síneket.

A lap úgy tudja, hogy mivel a kerekek az ívekben kopnak legjobban, az egyenletesebb kopás érdekében nemrég elkezdték egyenként megforgatni a kocsikat a járműtelepen. A fordítókorong viszont a múlt héten elromlott a fokozott igénybevételtől. Azóta megjavították, viszont sokkal lassabban lehet most már forgatni a kocsikat. Bíró Endre szerint a nyomkarima-élesedést, és ezáltal a fokozott kisiklásveszélyt úgy lehetne megszüntetni, ha mielőbb felújítanák a pályát, és feloldanák a sebességkorlátozást.

Csakhogy várhatóan pont az ellenkezője történik, több metrós dolgozót már előre figyelmeztettek, hogy áprilistól 60 km/óráról 50 km/órára csökkenhet a szerelvények megengedett legnagyobb sebessége a 3-as vonalon. Ez a jelenlegi 31-32 perces menetidő 33 percesre növekedését jelentené.

A lap megkereste az ügyben a Budapesti Közlekedési Központot, ahol elmondták, hogy tudnak a nyomkarimák kopásáról, de véleményük szerint az csak kisebb részben függ össze a sebességkorlátozás bevezetésével, inkább a pályaállapotok általános romlása okozza. A pályahibákat egyelőre még tudják kezelni, a műszaki lehetőségeik egy idő után kimerülnek.

Tarlós István főpolgármester szintén tudatában van az üzemeltetési kockázatok növekedésének. Ezért a napokban levelet írt Németh Lászlónénak az új fejlesztési miniszternek, amelyben felvázolja a 3-as metró súlyos helyzetét és megemlíti, hogy a főváros már tavaly beadta a felújításra vonatkozó projektjavaslatot, de a minisztérium azóta sem reagált.

Mint írja, "amennyiben a helyzet változatlan marad, a több mint 34 éve üzemeltetett vonal felújításának elmaradásából olyan súlyos közlekedési zavarok, illetve problémák eredhetnek, amelyek hatásukat nemcsak a fővárosban, hanem az agglomerációban is éreztetni képesek."

A BKV szerint azért kellett bevezetni a decemberi sebességkorlátozást a 3-as metró vonalán, mert az elmúlt években a sínek anyaga kifáradt, a sínfejen hajszálrepedések keletkeztek, ezek mélyülésével pedig síntörések következhetnek be.

A vonalon nemcsak a sínnel van probléma, a rossz szigetelés miatt talajvíz szivárog az alagútba, ami elkorrodálta a sínt rögzítő vasbeton pályalemezeket. A vonalon dolgozóktól származó információk szerint a rossz állapotú pálya miatt néha akkora ütéseket kap a forgóváz alul, hogy az utóbbi időben sűrűn elrepednek, még a teljesen újak is.

(Index)

Kép- és hangfelvételek készítésére jogosítja fel a tömegközlekedési cégeket a ma parlament elé kerülő személyszállítási törvény az utasok, a járművek és a berendezések védelmében, -írja az FN24.

Az állomásokon, a megállókban és a járműveken is megfigyelhetik majd az utasokat a tömegközlekedési cégek, ha a parlament jelenlegi formájában megszavazza a személyszállítási törvényt.

A nemzeti fejlesztési miniszter által benyújtott jogszabálytervezet alapvetően a vasúti, vízi és közúti tömegközlekedés feladatait és új szabályait taglalja, ám egy paragrafusa alapján a vállalatok megfigyelhetik majd a bliccelőket, zsebtolvajokat és a vandálokat – és persze az ártatlan utazókat is.

A tervezet szerint a cégek ugyanis jogosultak lesznek elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül megfigyelést folytatni, felvételt készíteni és kezelni, valamint tárolni 16 napon keresztül.

A vállalatok kötelesek lesznek jelezni, ha egy megállóban vagy járművön megfigyelik az embereket, s külön megtiltja a tervezet a mosdók és illemhelyek megfigyelését.

A törvény indoklása szerint erre a paragrafusra azért volt szükség, mert „a közlekedési szolgáltatók a járművek épségének és az utasok életének, testi épségének, poggyászainak és értékeinek védelme érdekében kamerákkal kívánják megfigyelni a járművek belsejét, amely gyakorlat Európában már régen meghonosodott”.

(FN24)

A Deák tér hétvégén és hétköznapokon is Budapest egyik legforgalmasabb csomópontja. Itt futnak össze a metrók, itt van két villamos végállomása, és számos busz találkozik a téren. Ennek ellenére sokszor lehetetlen jegyhez jutni, és az utasok bármennyire is szeretnének fizetni az igénybe vett szolgáltatásért, esélyük sincs erre. Azt már majdnem megszoktuk, hogy a külső kerületekben lehetetlen jegyhez és bérlethez jutni, de az, hogy a belvárosban sem árulnak jegyet, elfogadhatatlan. Tényleg csak azokat sajnálom, akik rákényszerülnek a bliccelésre.

Olvasónk, Szansájnbarbi vasárnap este a Deákról akart eljutni Kőbánya-Kispestre, de nem tudott jegyet venni, ugyanis a pénztár már zárva volt, az automaták pedig nem működtek. Mint írja, rettentően zavarta a helyzet, hiszen nem akart bliccelni, az igénybe vett szolgáltatást ki akarta fizetni, de erre nem volt lehetősége. Az volt a szerencséje, hogy találnak a táskában még egy használható jegyet. Sztori alant:

Kedves BKV-figyelő!

Eddig csak olvastam a blogot, de most kénytelen voltam "tollat" ragadni, mivel tegnap olyan élményben volt részem, amit nem kívánnék szó nélkül hagyni. Alapvetően autós vagyok, de az emelkedő benzinárak mellett elkezdtem békávézni, illetve a belvárosba egy-egy rövidebb programért érdemesebb tömegközlekedni, szerintem.

Történt, hogy 2012. február 26-án, este 21:40 magasságában feleségemmel és négy ismerőssel színházból tartottunk hazafelé a Deák téren és az a hátsó szándékunk támadt, hogy ezt az utat metróval tesszük meg. Mivel úgy jött ki, hogy feleségemnek még jutott volna jegy, nekem nem, gondoltam, majd veszek a bejáratnál, vagy legfeljebb az automatából.

Naiv voltam, mert pénztár ilyenkor már nincs, de egy laza mozdulattal elővettem az aprót, hogy akkor megetetem a gépet egy vonaljegyért. Ez nem jött össze, ugyanis bármilyen pénzérmét, bármilyen szögben igyekeztem volna bedobni, belökni, becsúsztatni óvatosan, akadás nélkül kijött alul. Oké, nem adjuk fel, mellette a másik, majd ott menni fog... tévedtem, a szituáció ugyanaz. Felszívtam magam és a 320 forint apróval elindultam lefele a jegykezelő gépek és a marcona kinézetű ellenőrök felé. "Tessék, uram, itt a jegy ára. Megkérném, hogy menjen már fel és vegyen jegyet nekem, mert valahogy nem sikerült, biztos bennem van a hiba."

Az ellenőr szemei kikerekedtek először, de utána meglepően nyugodt hangnemben közölte, valószínű, hogy elromlott az automata, menjek át a templom irányából megközelíthető lejárathoz és ott próbálkozzak, vagy beenged a 2-es metró lejáratánál található géphez, nézzem meg azon. Megjegyzem, ezzel párhuzamosan két külföldi is megjelent, akikkel nem igazán tudtak kommunikálni az ellenőrök nyelvismeret hiányában, pedig nekik is ugyanaz volt a gondjuk, mint nekem. Ők csak moziztak, mit bohóckodok.

Megcéloztam a gépet, de ott viszont nem működött az érzékelő panel, bármennyire is próbálkoztam. Visszamentem és megkérdeztem egy másik ellenőrt, hogy ilyenkor hogyan tudok élni azzal a lehetőséggel, hogy nem szeretnék bliccelni, tisztességesen fizetni akarok egy jegyért, de nem teszik lehetővé számomra.

A válasz egyszerű volt, felmehetek a 4. automatából jegyet nyerni - már ha működik, de inkább rossz az is -,vagy felőle elmehetek, de rá ne hivatkozzak, ha a metrókijáratnál - esetünkben Köki - elkapnak és megbüntetnek. "Oké, de hadd ne menjek körbe, belülről elmehetek?" "Igen." - hangzott a válasz. "De ha ott sem működik, akkor nem fogják visszaengedni, vagy megbüntetik 8 ezer forintra, úgy viszont már utazhatok kényelmesen, de megvárhatom a forgalmi ügyeletet, ami 10 órakor nyit és ott panaszt tehetek." "Nem szívesen várnék tovább, szeretnék hazajutni. Maximum abban az esetben várnék, ha a forgalmi ügyelet igazolni tudja az utazásom során, hogy nem tudtam élni a jegyfizetés lehetőségével a jegyautomata műszaki hibája miatt." - érdeklődtem a lehetőségeimről.

"Erre sajnos nincs lehetőség, csak panaszt tehet." - hangzott a rideg válasz. Eléggé szürreális helyzet kellős közepén találtam hirtelen magam. Egyrészt nem értettem, hogy egy forgalmas csomóponton miért nem működnek az automaták. Nem egy, hanem az összes rossz egyszerre és szerintem, nem épp akkor hibásodtak meg, hanem úgy állhatnak egy ideje, de gondolom, sokan inkább az újságosnál vettek jegyet, vagy fent a pénztárban. Ha így van, miért nem oldják meg ideiglenesen a jegykiadást, amíg nem javítják meg a gépeket?

Tényleg kockáztassam meg azt, hogy megúszom ellenőr és büntetés nélkül azt néhány megállót, amit a végállomásig szeretnék megtenni csak azért, mert a BKV területén üzemelő jegyautomaták nem megfelelő felügyelete miatt épp nem működtek, pedig teljesen természetes módon fizetni szerettem volna a szolgáltatásért, ahogy kell és nem bliccelni?

A másik, hogy milyen lehetősége van egy utasnak egy ilyen patthelyzetben? Tényleg elérhet-e bármit is, ha panaszt tesz a forgalmi ügyeleten? A külföldieket pedig sajnáltam, mert nekik még inkább fogalmuk sem volt, mit is tudnának tenni pláne úgy, hogy egy szavukat sem értették az ellenőrök. Tudom, én vagyok hülye, szarjak sünt és társai, de engem zavar ez az egész eset. Nem mentség számomra, hogy szegény BKV milyen rossz helyzetben van. Az sem érdekel, hogy a rengeteg bliccelő sok-sok pénzzel megkárosította a céget. Nekem az számít, hogyha tömegközlekedéssel szeretnék eljutni bárhova, amiért még fizetni is akarok, akkor elvárom azokat a feltételeket, amivel a legalapvetőbb kelléket megvehetem: a jegyet. Ne kényszerüljek bliccelésre, vagy olyan kiskapukra, amit nem akarok megtenni.

De hogy hepiend is legyen: az volt a szerencsénk, hogy az egyik ismerősünk talált véletlenül egy plusz jegyet a táskájában - női táskák rejtélye -, amivel végül is korrekten hazautazhattunk kissé mérgelődve a fentieken.

Anyukám, köszönöm, jól van, roppant jó egészségnek örvend. :)

Üdvözlök minden posztolót!

Szansájnbarbi

A tegnapi napon a BKV sajtóosztálya ismét átgondolatlan, indulatos és személyeskedő sajtóreakcióval sokkolta a BKV-figyelő szerkesztőit. A cég illetékesei ismételten olyan mondatokat és állításokat kértek számon a főszerkesztőn, amit ő le se írt, majd megfenyegették, hogy ha nem teszi közzé egy az egyben a blogon, jogi útra terelik az ügyet. Ezután már meg sem lepődtünk a levél harmadik, személyeskedő bekezdésén, ami minden szakmaiságot nélkülöz. A BKV levele ismételten forditva sült el, a blog helyett magukat járatták le az illetékesek. (A levelet ide kattintva olvashatod el!)

Mivel ez nem az első eset, nem tudunk mást tenni, megkérjük a BKV kommunikációs igazgatóját, hogy ne rombolja tovább a cég hírnevét, hanem távozzon. Gondokkodjon el a visszajelzéseken és a kommenteken, és fogja fel végre, hogy egy valamire való cég ilyet nem engedhet meg magának.

A tegnapi levélre ezt a terjedelmes választ küldtük:

Tisztelt BKV Zrt!

A tegnapi levelükre kicsit terjedelmesebben reagálnék. Megértem, hogy utasításba van adva Önöknél, hogy a blogomat, és engem, ahol lehet, meg kell próbálni lejáratni. Nem lehet egyszerű feldolgozni, hogy már az ötödik éve sikeresen működik, és napról napra népszerűbb a BKV-figyelő. Azzal a tudattal sem lehet könnyű együtt élni, hogy akárhogy is próbálkoznak, egyre több utas keresi meg a blogon keresztül a nyilvánosságot a panaszával, és a bejelentésével, és egyre több dolgozójuk támogat minket. De jobban teszik, ha megbarátkoznak annak a gondolatával, hogy a BKV-figyelő a legnagyobb BKV-s közösség, és az is marad!

Megértem az Önök helyzetét, de ha egy tanácsot elfogadnak, a lejáratásba ne úgy kezdjenek bele, hogy olyan mondatokat válaszolnak meg, amit én le se írtam, mert így saját magukat járatják le, méghozzá nagy nyilvánosság előtt. Bárhogy is fenyegetőznek, nem fogok egy olyan levelet közzétenni a blogon, amiben olyannal vádolnak, amit el se követtem, amit le se írtam.

Tisztában vagyok azzal, hogy a levél itt a harmadik bekezdésről szól, az eleje csak "rizsa", ezért nem szól semmiről. Örültek volna annak, ha az utasok az én pótdíjtartozásomon csámcsognak, ha arról megy a vita, hogy én biztos jegy és bérlet nélkül utazom, és így kritizálom a BKV-t. Holott Önök is tudják, hogy a pótdíjat nem emiatt, hanem az elveszített bérletigazolványom miatt kell fizetnem, bérletem akkor is volt, most is van, és a későbbiekben is lesz, amikor kénytelen vagyok igénybe venni a szolgáltatásukat.

Visszatérve a levélre: tény, hogy kommunikáció szempontjából jó fogás lett volna, ha az emberek a büntetésemen csámcsognak, bár elég etikátlan, és nem fedi a valóságot. Ismételten megpróbáltak lejáratni, de ez megint visszafelé sült el, ugyanis sikeresen lejáratták saját magukat a több, mint 7300 tagot számláló BKV-s közösségünk előtt.

Ha gondolják, nagyon szívesen adok ingyen és bérmentve kommunikációval kapcsolatos tanácsokat, ötleteket. Mint a mellékelt ábra is mutatja, hiába foglalkoztatnak havi sokszázezer forintért kommunikációs igazgatót, 22 évesen valahogy mindig sikerül a lejárató közleményeiket és reakcióikat visszapattintani. Ha már így takarékoskodnak, talán a kommunikációs igazgatónak feleslegesen kifizetett súlyos százezreket is meg lehetne spórolni.

Arra kérem Önöket, hogy a reakciókat és a tapasztalatokat összegyűjtve, gondolkodjanak el azon, hogy vajon megéri-e minden egyes alkalommal lejáratni saját magukat. Egy valamire való versenyhelyzetben lévő cégnél hasonló még csak elő sem fordulhatna. Egy normálisan működő cég nem engedné meg, hogy olyan szinten nevetség tárgyává váljon, mint Önök.

Figyelmüket megköszönve, maradok tisztelettel:

Gál Mihály, a BKV-figyelő szerkesztője, és a legnagyobb BKV-s közösség vezetője.

Közel 30 ezer olvasói levelet kaptam az elmúlt 5 évben tőletek. Elég sok hihetetlen történetet olvastam és tettem közzé, és a számottevő részükről minden esetben bebizonyosodott, hogy valóban megtörténtek, talán 1-2 olyan eset volt, amikor kiderült, hogy az olvasó elferdítette a valóságot, vagy hazudott. Sok mindent láttam már, mégis vannak olyan panaszok amiket fenntartással kezelek. A következő is ilyen, úgyhogy ennek tudatában olvassátok el a levelet, és írjatok kommentet.

Olvasónkat, Ádámot, állítólag annak ellenére bántalmazták az alvállalkozó biztonsági őrei Kőbánya-Kispesten, hogy érvényes jeggyel rendelkezett. Mint írja, alig, hogy elengedték, és lejutott a metróhoz, az egyik kékruhás utána ment, belökte a liftbe, majd ágyékon rúgta. Részletek alant:

Kedves BKV-figyelő!

A mai napon (02. 19.) próbáltam utazni a 3-as metróval Kőbánya-kispestről, érvényes jeggyel. Amikor próbáltam lemenni a lépcsőn átnyújtottam a jegyemet az őrnek, erre ő szó nélkül könyökkel visszalökött. Erre szóváltásba kerültünk, amibe a biztonsági is becsatlakozott. Ők rögtön az anyámat kezdték szidni, amire ment is a hasonló felelet. De mivel megállapított az ellenőr, hogy érvényes a jegy leengedett a metróhoz.

Már a peronon álltam amikor láttam, hogy a biztonsági közelít felém. Mikor odaért megragadta a kabátom és elkezdett rángatni, hogy el kell hagynom az állomást. Ezután testi fölényét kihasználva többször a falnak lökött/vágott, majd betuszkolt a liftbe, ahol többször ágyéktájékon rúgott.

Rögtön az eset után kihívtam a rendőrséget. Akiknek a biztonsági azt hazudta, hogy én rájuk támadtam és majdnem fellöktem egy idős hölgyet. A kezelt jegyre pedig azt mondta, hogy az eset után kezeltem.

Mivel maradandó sérülésem nem történt feljelentést nem tettem. Az ellenőröknek pedig kijött a helyi főnökük aki szerint nem történ semmi ezért. Tehát ez ma a BKV-nál a biztonsági őröknél bevett munkamódszer. Azóta írtam egy panaszlevelet a BKV-nak amit valószínűleg olvasatlanul törölnek. Ezért kérlek titeket, hogy közöljétek a levelem a blogotokon.

A biztonsági egy kb. 175-180cm, kb 130 kg-os, 45 körüli szakállas férfi. Munka közben természetesen kapucnival és sállal próbálja az arcát takarni.