BKV-figyelő

Ha valaki fizetett a szolgáltatásért (megveszi a Budapest-bérletet) akkor nem mindegy, hogy ki használja a bérletet? Egyszerre úgyis csak egy ember utazhat vele, -mondja olvasónk a levelében:

Tisztelt BKV figyelő!

Már régóta gondolkozom rajta, hogy miért ilyen drága Budapesten a tömegközlekedés, arról nem is beszélve, hogy a normális 'mezei' bérlet nem átruházható.

Sokkal jobb lenne, ha a bérlet nem lenne névre szóló, mert egyszerre úgy is csak egy ember tudja használni. Például Svájcban a havi bérlet nem szól névre, nincs is fényképes bérlettok náluk, bárkinek legálisan kölcsön adhatod a bérleted és a svájciak nem érzik úgy, hogy ezzel ők bliccelnek, mert ez nem bliccelés, sőt volt olyan, hogy nekem rákérdezés nélkül felajánlották, hogy használjam csak, mert épp nincs rá szükségük. Pedig aztán a svájciak nagyon pedánsak és becsületesek, ebben sokat tanulhatnánk tőlük. Szerintem, ha valaki egyszer már kifizette a bérlet teljes ellenértékét, akkor miért ne használná illetve használnák ki maximálisan, hiszen - mint már írtam - egyszerre csak egy ember utazhat vele. Az autópálya matricát is autónként és nem személyenként veszi meg az ember. Visszatérve Svájcra, ott egy havibérlet ára másodosztályra 150 CHF (25.500 HUF), a minimál bér náluk törvényileg nem meghatározott, de legtöbbször 3000 svájci frank (510 ezer forint, ha 170 forintos árfolyamon számolunk).

A máltai közlekedési cégről példát vehetne a BKV. Akárhányszor előkerül egy hivatalos beszélgetésen, hogy az Ikarusok milyen rossz állapotban vannak, a BKV mindig a járművek magas átlagéletkorával indokolja a rendszeres műszaki meghibásodásokat. Olvasónk Máltáról hozott képeket nekünk, hogy megmutassa a BKV-nak: Az öreg busz is jó busz, ha költenek a karbantartásra és a takarításra!

Kedves Figyelő!

Nem igaz, hogy a budapesti buszállomány elöregedett! Máltán sokkal öregebb buszok járnak. A kedvező időjárás és a kis távolságok miatt - na meg a szeretetteljes karbantartásnak köszönhetően - gyönyörű állapotú régi járművek közlekednek. Itt egy pár kép mutatóba, ha akarod tedd ki a blogra, hogy mások is mosolyogjanak egyet.

Üdv: Kis Ember

Magam ritkán járok külföldön, így a személyes tapasztalatom is kevés arról, hogy más nagyvárosokban milyen a tömegközlekedés. Kommentek között sűrűn olvashatók külföldön élő magyarok észrevételei, tapasztalatai, amiknek én nagyon örülök. Rékuc, a blog másik szerkesztője jelenleg Stockholmban él, és írt egy szép kis beszámolót nektek.

Mint újdonsült stockholmi lakos, érdeklődve figyelem a tömegközlekedést és folyamatosan párhuzamokat vonok a BKV-val. Ez nem mindig lehetséges, mert bár Stockholmban is kb. 2 millióan élnek, egészen más a város felépítése: egy része kemény sziklára, másik része apró szigetekre épült, ezáltal a kiterjedése is nagy és egészen különleges kihívásokkal kellett megküzdenie a közlekedési vállalatnak, amikor a múlt század során kiépítették a tömegközlekedési rendszert.

A közlekedés két nagy tengelyen folyik: metró és autóbusz. Ezen kívül megemlítendő még a helyi vasút, amelyből többfajta is van, és a hajózás azokra a szigetekre, ahova nem vezet híd. De a legtöbben metróval és/vagy autóbusszal utaznak nap mint nap.

A metró

Három fő metróvonal van: a piros, a zöld és a kék. Mindhárom vonal több ágra bomlik a külvárosokban, ami nagyon praktikus megoldás, hiszen ha csak a belső részeken mozgunk, akkor bármelyik zöld (vagy kék vagy piros) szerelvényre felülhetünk csak a külső állomásokon kell ügyelni, hogy melyik zöld vonalon utazunk.

Metrószerelvény az Universitetet állomáson

A metróban beléptetőkapu üzemel, jegyet és bérletet automatákban, trafikokban és az ügyfélközpontban lehet vásárolni. Nagy pozitívum, hogy sem az állomásokat, sem a szerelvényeket nem pakolták tele óriásplakátokkal és egyéb reklámmal az elviselhetetlenség határáig. A padló is reklámmentes.


A buszokról

Sokféle busz közlekedik a hatalmas kiterjedésű városban: piros 'normál' és kék expressz buszok. Eddig Volvo, MAN és Scania gyártmányút láttam. Nagyon kényelmes, komfortos szekerek, az ülések rendesen párnázottak. Gyönyörű tisztaság uralkodik, a nap ellen védő függönyöket sem tépték le, nem koszolták össze. Annak ellenére, hogy a buszok nem járnak gyakran (csúcsidőben 10 perc a követési ideje a leggyakoribb járatoknak), soha nincs tömeg a buszjáratokon. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a vonalakat a budapesti 7es buszcsaládhoz hasonlóan osztották be: egy-egy területre sok járat megy, csak az utolsó néhány megálló és a végállomás van eltérő helyen. Ezzel a legyezőszerű hálózattal sikeresen megszüntették a tülekedést. Még csúcsidőben sem látni álló embert a buszon. Ami érdekes, hogy a svéd közbiztonság nem a legfantasztikusabb: nagyon magas a fiatalok körében elkövetett bűnözés: vandalizmus, kisebb rablások, verekedés. Ezért minden buszon dómkamerák figyelnek a rendre, és a sofőr kis LCD képernyőn figyelheti, hogy mi történik a buszon. Az SL teljes területén videofelvétel készül az utasokról, pardon nincs. De nem is tüntetnek ellene; az utasok belátják, hogy saját védelmük érdekében történik mindez.

SL Volvo busz

Jegyek, bérletek

A metróhálózat egészére érvényes 1 órás jegy 30 korona (720 forint). Ez a városhatáron belül a buszokra és helyi vasutakra is érvényes. Bérletből 1 napos (2700ft), 3, 7 és 30 napos létezik, utóbbi 18.630 forintba kerül* és az egész városra érvényes. A bérlet egy kis kartonfecni, hátán mágnescsíkkal, ezt a beléptetőkapuban nyíló kis résen kell lehúzni és nyílik is. A bérlet elejére a lejárati dátumot nyomtatják, ezt felszálláskor a buszsofőrnek kell felmutatni. Érvényes jegy és bérlet nélkül tehát sehol nem lehet utazni. A buszokra ezért csak elsőajtós felszállás van, ismétlem: kb. a budapestivel azonos lakossszám mellett ez nagyon jól működik. Minden állomáson van egy peronőr, akitől lehet jegyet vásárolni, valamint ha sok poggyásszal érkezel, megsérült a bérleted stb, segít kézzel kinyitni a kaput és beenged.