Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Fagyoskodnak az emberek a buszon

Beköszöntött a tél, az éjszakai hőmérséklet 0 fok közelében jár. Aki rendszeresen BKV-val utazik, az tudja, hogy a fűtetlen buszokon ennél még hidegebb is lehet a levegő, így az utazás nem éppen a nap legjobb élménye.

Tisztelt BKV figyelő!

Szeretném megosztani élményeimet az éjszakai 914-es járat kapcsán.

A menetrend szerinti első járat 23:07-kor áll meg a Vörösmarty Mihály utcánál. Én pár perccel ez előtt szoktam odaérni, de a múltkor ez nem volt elég, még épp láttam ahogy 23:02-kor elhagyja a busz a megállót. Ez az induló állomástól 3-4 állomásnyira van, tehát nem lehet "Budapest közlekedési sajátosságai"-ra fogni (tudom, inkább örülnék hogy nem késett a busz). Sajnos ott nem áll meg más járat, így kénytelen voltam 35 percet várakozni. November közepe lévén nem volt túlzottan meleg, de sebaj, legalább hozzászoktam, ugyanis a következő busz belsejében sem volt jobb az idő. Nem tudom a fűtést milyen szempontok alapján kapcsolják be, illetve ki (persze, költségkímélés), de jobban hibernáltak mint Han Solo-t a Csillagok Háborújában.

Azt tanácsolom mindenkinek hogy ha kevésbé frekventált helyen ragadnak, mindenképpen érjenek oda 10 perccel a menetrend szerinti indulás előtt a megállóba, és öltözzenek jó melegen.

F

70 Tovább

A buszokra nem vonatkozik a KRESZ?

November 20-án, csütörtökön 13 óra körül a Batthyány téren volt dolgom, ahol érdekesen parkoló Volán és BKV buszokra lettem figyelmes. Nem tudom, hogy egy jelentős csomóponton, egy buszvégállomáson miért nem lehet normális parkolót építeni a buszoknak, és azok miért állnak fel a járdára, szinte teljes szélességében elfoglalva azt. Erre vajon ki adott engedélyt a BKV-nak?

85 Tovább

Részvénytársaság - egy hatóság képében

A BKV az a cég, aki elvárja, hogy az utasnak minden helyzetben legyen jegye, (még akkor is, ha jegyvásárlásra nincs lehetőség) és az utazási szabályokat tartsa be. Vicces, hogy pont egy olyan cég kér mindent számon, aki maga is magasról tesz a szabályokra és a törvényekre. Az interneten egy ideje kering egy hosszú iromány, melyből kiderül, hogy a BKV miként tojja le magasról a Ptk-t. Bár az írás nem mai (a viteldíjak még jóval alacsonyabbak), a megfogalmazott problémák még máig valósak:

"Mi a BKV-pótdíj?" - teheti föl a kérdést a polgári jog iránt érdeklődő utazó, aki leginkább a metrón utazva szembesülhet a problémával. Ezt a kategóriát ugyanis a Polgári Törvénykönyv nem tartalmazza, ekképp az elnevezéstől függetlenül, jogi tartalmának megfelelően kell megítélni. A BKV Rt. járművein való utazás egy ráutaló magatartással, a járműre történő fölszállással - tehát nem írott formában - létrejövő, általános szerződési feltételeket tartalmazó blankettaszerződés. ( Ptk 209/C. §: Általános szerződési feltételnek minősül az a feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, előre meghatároz, és amelynek meghatározásában a másik fél nem működhetett közre.)

Az elsőre megállapítható, hogy a pótdíj egy szankciós jellegű kötelezettség.

Tekinthető-e szerződéses kártérítésnek? Célját tekintve feltétlenül, hiszen a főkötelezettség ( vagyis a viteldíj ) teljesítésének elmulasztása esetén terheli az egyik szerződő felet. Polgári jogunk azonban a teljes kártérítés elvén áll, mely itt azonban - groteszk módon - összegszerűen csekélyebb, mint a pótdíjé, hiszen a kártérítés a szerződéses kötelezettség teljesítésének elmulasztása révén okozott teljes kár megtérítését, vagyis a főkötelezettség összegét jelenti. Jelen esetben ez a viteldíjak összege, melynek a pótdíj mindig sokszorosa.

Tekinthetjük a pótdíjat kötbérnek is. A túlzott mértékű köbért a bíróság mérsékelheti. Ezen kívül megállapíthatjuk, hogy a polgári jogi szerződési gyakorlattól is jelentősen eltér a főkötelezettséget meghaladó összegű kötbér. A Ptk. 205. § (5) bekezdése értelmében külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta. A viteldíjak és pótdíjak táblázata viszont magukon a járműveken, illetve a már a legtöbb BKV-jogsértés színhelyén - metró aluljárójában van elhelyezve, tehát ott, ahol az utazó már nem visszakozhat. Ha ott tartózkodik, pótdíjat köteles fizetni. Itt említendő meg az is, hogy a vizsgált szankcióval gyakran sújtják az aluljárón csak áthaladó, nem is utazó személyeket, akik esetében nem is jön létre, illetve - a tévedés kategóriájára hivatkozva - megtámadható a szerződés.

Különösen sajátos a bérlettel rendelkező, de éppen bemutatni nem képes "szerződő felek" jogi megítélése, hiszen ők a szerződéses főkötelezettséget - vagyis a bérlet megvásárlását - már teljesítették, csak a mellékkötelezettség teljesítése - a megvásárlás meghatározott formában történő igazolása - tekintetében esnek késedelembe. Velük szemben a főkötelezettséget elérő mértékű kártérítés is indokolatlan. ( Hisz a "lényeget", a főkötelezettséget teljesítették, annak igazolásának elmulasztása nem egyenértékű a szerződéses főkötelezettség teljesítésével. ) a bérletet később bemutató személyek pótdíja 400 Ft, tehát négyszer annyi, mint a viteldíj összege. A helyszíni bírság összege ( 1500 Ft ) azokat sújtja igazából a leginkább, akiknek nem áll érdekükben bérletet vásárolni, például Budapestre alkalmilag felutazó vidékieket, akik ráadásul nem is ismerik az itteni közlekedési szokásokat, és a vonatról a metróba átszállva azonnal kellemetlen meglepetés érheti őket.

A talán gyakorlati szempontból legjelentősebb probléma a pótdíj késedelmes fizetésének kérdése. A Ptk. szerint ugyanis a késedelmi kamat összege - ha a tartozás egyébként kamatmentes is - legfeljebb évi 11 %. A 100 Ft-os jegy után tehát 111 Ft egy év elteltével! Ehelyett 30 napos késedelem esetén 8000 Ft a pótdíj összege! Tehát a BKV Rt. gyakorlata önhatalmúlag és jogsértően felfüggeszti a Ptk. alkalmazását!

58 Tovább

Hazugságokkal keres pénzt a BKV?

Vajon a BKV hogyan szerezte meg egy külföldi állampolgár adatait aki Magyarországon él? Egyáltalán honnan tud a létezéséről? Olvasónkat a BKV ügyvédje levélben kereste meg, mert állítólag bliccelt, és a személyi igazolványával igazolta magát. Bökkenő csak annyi, hogy külföldi állampolgárként nincs személyi igazolványa, ugyanis útlevéllel igazolja magát. Honnan vannak az adatok? Mit tudhat rólunk a BKV?

Kedves BKV-figyelő

November 21-én kézhez kaptam egy ügyvéd levelét, amelyben felszólít az állítólagos BKV pótdíj tartozásom megfizetésére. Nagyot csodálkozva tovább olvastam.

A pótdíj részletezőn az alábbi adatokat találtam:

Időpont: 2005.07.05, Járat: 137, Okmány: személyi igazolvány, Összeg: 13.000 Ft

A levélen nagyon meglepődtem, ugyanis a 137-es járatot végképp nem ismerem, és soha senki tudtommal nem büntetett meg, de még csak nem is igazoltatott. Az okmánynál személyi igazolványt tüntettek fel, ez nyilván azt jelenti, hogy ezzel "igazoltam" magam. A dologban az a pláne, hogy én külföldi állampolgár vagyok. Az adott időben itt tartózkodtam ugyan Magyarországon, de személyi igazolványom nem volt és a mai napig nincs. Csak útlevéllel, tartózkodási engedéllyel és lakcím kártyával rendelkezem. Soha senki, aláhúzom senki nem igazoltatott (se rendőrség, se BKV se senki), csupán a munkaadóimnak és állami szerveknek (APEH még ilyesmi) lehetnek meg az adataim.

Kérdéseim a BKV felé a következők:

Hogy kerülhettek az adataim a BKV-hoz? (nevem, címem) ha soha nem is igazoltattak? Milyen adatokat tartanak rólam nyilván a BKV-nál? Honnan tudják hogy létezem? Honnan vesznek ilyen kamu adatokat? Csak pár éve tartózkodom itt, de a 137-es járaton az életemben nem jártam!

Természetesen az ügyvédnek válaszoltam, nem vagyok hajlandó ilyen égbőlkapott pótdíjakat befizetni, hiszen engem biztos nem büntettek meg, de még csak nem is igazoltattak. Ha igazoltattak volna, csak külföldi útlevelet tudok mutatni, azokat még tudtommal addig nem engedik el, amíg nem rendezik a pótdíjat (legalábbis ezt olvastam valahol). Nagyon ritkán használom a BKV-t, inkább autóval közlekedek. De amekkora mákom van, az adott időszakra megtaláltam még a bérletemet is! :-) 2005-ben ugyanis valóban BKV-ztam valamennyit.

Az esetet jelentettem az adatvédelmi biztos felé is, mert itt valami nagyon bűzlik. Nem értem hogyan jutottak az adataimhoz.

F. Mónika

91 Tovább

Mozgásba hozzuk a várost!

46 Tovább

BKV-figyelő

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek