A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt.
(székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
Jelen Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató célja, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. által tárolt adatok
kezelésével, felhasználásával, továbbításával, valamint a Társaság által üzemeltetett
honlapokon történő regisztrációval kapcsolatosan tájékoztassa az érintetteket.
Gyakran sírnak az emberek a nagy melegtől a légkondi nélküli járatokon, közben meg a felszerelt járműveken folyton kinyitják az összes ablakot. Vajon a tudás hiányából fakad, vagy csak simán tahók? A képek különböző járatokon készültek és mindegyiken bekapcsolt állapotban volt a légkondi (lehetett érezni).
Szerinted mikor tanulják meg, hogy a nyitott ablakon kimegy a hűvös levegő?
Amikor a metróajtó odacsapott, akkor sokan kioktattak, hogy az indulásjelző megszólalása után nem szállunk se be, se ki. Ez azért volt vicces, mert a vonat vezetője látta, hogy az utasok még nem szálltak be, mégis megnyomta a „Kéremvigyázzanak”-ot, majd rám csukta az ajtót.
Ma, 15-én, a 2-es metrón volt hasonló élményem, gondoltam a hitetlenkedők kedvéért levideózom, hogyan használják utasok sürgetésére az indulásjelzőt. Kocsi számot, pontos időpontot nem írok, nem kirúgatni szeretném a dolgozót, csak kicsit felhívni a figyelmet arra, hogy a „Ha megszólal az indulásjelző, tilos felszállni” szabály nem tartható be, így hivatkozni sem lehet rá. Egyszerűen betarthatatlan.
A videón jól látható és hallható, hogy az utasok még le sem szálltak, már szól az indulásjelző (az ajtó teljes kinyitása után 3 másodperccel). Az első kocsiban utaztam, mivel itt kevesebb az utas. Ha a többi kocsiban utazók betartják a szabályt, nem hogy felszállni, leszállni sem tudnak. Az Astoriától a Déliig minden állomáson eljátszotta ugyan ezt.
A BKV-fanoktól kérdezem, ilyenkor mi a teendő? Hogy szálljon le, fel az utas? Az én értelmezésem szerint az indulásjelzőt akkor kell megnyomni, mikor az utas cserének vége, így jelzi a vezető az indulást.
Nem elég, hogy kimaradt egy busz, a következő vezetője túlhajtott a megállón, a buszhoz igyekvő idős nénit és a két gyermekes anyát otthagyta a megállóban.
Tisztelt BKV figyelő!
Sokat gondolkodtam, hogy megírjam-e a történteket, végül győzött az árulkodós énem.
Előszóban annyi, hogy szeretem a BKV-t. Ha késik vagy kimarad egy járat, nem szoktam felháborodni, türelmes ember vagyok és lehetnek elháríthatatlan akadályok, dugók, amiről sem a BKV, sem a sofőrök. De ezen a reggelen valahogy mégis sikerült felhúznom magam.
Egy kies csütörtök reggelen (július 3.) türelmesen vártam a két kisgyerekemmel a 146-os buszra a békásmegyeri végállomáson, de az csak nem akart megjönni. Eredmény, kimaradt a 8,23-as, várhattunk a következőre. Na nem baj, van időnk. A posta úgyis csak 9-kor nyit.
Dolgunk végeztével újból vártunk a 146-osra a Juhász Gyula utcai megállóban. Az jött is kb. 9,10-kor. De minek? Saccra 30-40 méterrel a buszmegálló után állt meg padlófékkel. Ezen az utastársaimmal kissé bosszankodtunk, de ez van. Biztos azért, mert a fák eltakarják a megállótáblát és a szegény sofőr nem tudta, hogy hol kell megállnia. Elindultunk a busz után. A sofőr azonban kissé türelmetlen volt. A repülőrajttal sprintelő utazni kívánó társunkat bevárta, de egy idős nénit és engem a két gyerekkel már nem, pedig már félúton jártunk a busz felé, amikor becsukta az ajtókat és elindult. Újból várhattunk a következő buszra.
Tény hogy sem a néni, sem én a gyerekekkel nem tudtunk egy agár sebességével rohanni, de azért lehetett volna a sofőrben annyi jóérzés, hogy megvár minket.
Sok olyan buszvezetőről hallottam, akiket azért rúgtak ki, mert rendszeresen piáltak. Ezek a sofőrök jórészt most a VT-Transmannál, vagy a Nógrád Volánnál dolgoznak. Miért nem szondáztatnak sűrűbben?
Vasárnap, 2008. július 13-án este fél háromnegyed nyolc környékén Kelenföldön (igényes MÁV szerelvényről leszállva) szerettem volna BKV menetjegyet vásárolni, melyre nem volt lehetőségem. A pénztár zárva, az automata elromlott. "Itt ez van. A metró építés miatt tiszta szar az egész környék hónapok óta!" - kiáltotta utánam egy arra járó.
Egy sofőrnek látszó ember éppen a melegedő/pihenő épületből rontott ki, egy nyitott Soproni (nem alkoholmentes) sörrel a kezében. Kedvesen érdeklődtem, hol tudok jegyet venni, fel kell szállnom a 173-as buszra! Valamit odadörmögött és már szállt is be a buszba (!), ő volt a sofőr. (én meg azt hittem végzett, hiszen sör....)
Csepereg az eső, rohanok a megállóba ott a buszom, meg a sörös sofőrőm. Még egyszer megyek, ostromlom a sofőrt - mert ismerem és félem a BKV ellenőröket - hogy utazzak jegy nélkül? "Már az előbb is engem kérdezgetett, nincs jegy, hát nem érti meg?!" - hangzott ideges válasza. "Elnézést kérek, de az ellenőr is ezt fogja tőlem kérdezni..." - mondtam.
Nincs jegyem, sebaj utazunk. Hergelem magam, már készülök, mit mondok majd, ha jön az ellenőr. Az egész jegy történetet a nyakába varrom, nincs igazuk, nem fizetek, stb. Közben a megállókban fogy a sör, busz-sofőr bácsi rendületlen fogyasztja.
Meleg van, iszonyat páratartalom, csepereg az eső, nyilván őt nem szondáztatja meg a járőr kollega. Megy a busz, siet nagyon, nincs mese, meleg van. Átmegyünk már piroson, még sárgán, dudálunk, fékezünk nagyot, ha kell.
Vasárnap este félig-telt busz a 173-as járat, és szerintem veszélyes volt. Nyolc óra körül szálltam le a Bosnyákon. Féltem. Sört nem ihatok ha vezetek, én sem.
(Most olvasom, hogy vasárnap éjjel a 173-as busz az Etele téren összeütközött egy Neoplan típusú magánbusszal. Csak remélem, hogy az én alkoholos busz-sofőröm akkor már otthon kortyolgatta)
Sajnos semmi nem bizonyítja, hogy amit István nevű olvasónk állít, az igaz, és arra sincs bizonyítékunk, hogy a hangfelvétel, amit küldött eredeti, mi mégis kénytelenek vagyunk hinni neki. Sajnos tényleg sok, telefonáló buszvezető van, olyan is akad szép számmal, akinek ha szólunk, durván visszaszól.
Tisztelt BKV-figyelő!
Az alábbi párbeszédet folytattam az egyik buszsofőrrel (hangfelvétel csatolva.)
- És ahhoz mit szól, hogy megkértem, hogy kézben ne tartsa a telefont, miközben vezet? - (...) Ki maga, mondja már meg (...)? Elmúlt az, hogy bemegyünk és leszopjuk a főnököt! Ez elmúlt!
Két kérdésem lenne: - Először is, segítséget kérnék az elhangzottak értelmezéséhez. - Másodszor, hasonló esetben mi (lenne/lett volna) az utas teendője?
A levelet egyelőre csak ide (bkvfigyelo.eu) továbbítottam, mivel nem igazán tudom megítélni a történtek jelentőségét (gondolom nem kivételes esetről van szó).
Információk: 91-es busz, 2008.07.07. 19:36 perckor indultunk a Nyugati pu.-tól. Rendszám: BPO-715.
További részletek: 91-es busz, kanyargós emelkedő. A sofőr menet közben egy darabig kézben tartva babrálta a telefonját, majd több megállón keresztül mobiltelefonált, miközben egy kézzel vezetett. Ez utóbbi tényt a kanyarok nagy számára tekintettel igen rosszul viseltem, ráadásul a sofőr minden megálláskor/elinduláskor az index kezelését úgy végezte, hogy elengedte a kormányt, és jobb kézzel a kormány felett átnyúlt a kormány bal oldalán lévő indexkapcsolóért. :(
Az hagyján, hogy rossz volt nézni, de mindezt érezni is lehetett a jármű haladásának bizonytalanságából. Ezt egy ideig tűrtem, majd odaszóltam az első ülésből, hogy "Jobban menne a vezetés, ha két kézzel fogná a kormányt." Nem tudom, hogy megfelelően reagáltam-e, de a buszvezető egyből olyan dolgokkal jött, hogy van-e jogosítványom, buszt vezetek-e, ki vagyok én, meg hogy ki van írva, hogy ne zavarjam vezetés közben, illetve hogy tegyek panaszt, ha akarok.
A végállomáson még egyszer rákérdeztem, hogy tényleg így gondolta-e, erre kaptam a fenn idézett választ.
Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.
Utolsó kommentek