BKV-figyelő

Tisztelt Kiss Péter kancelláriaminiszter!

Ami a BKV háza táján folyik, az több mint elszomorító. Sajnálattal vettem ma tudomásul, hogy a közlekedési cég ismét százmillió forintnál többet fizetett ki az AAM Zrt. számára, tanácsokra. Olyan tanácsokra, melyekre nem volt szükség és melyet utólag nem tudnak megmutatni. Még elszomorítóbb, hogy ezek után az államtól próbálnak meg pénzt kuncsorogni. Kérem semmilyen formában ne adjanak plusz pénzt a BKV-nak!

Arra szeretném megkérni Önt, hogy kezdjenek vizsgálatba. Vizsgálják meg, hogy a Nógrád Volán (melynek vezérigazgatója Antal Attila volt) milyen körülmények között lehetett a BKV alvállalkozója, hogyan vásárolhatott Ő több Localo t. autóbuszt az Alfabusztól, ahol, mint kiderült, akkor a fia dolgozott. Vizsgálják meg az összes alvállalkozót (többet között automatákat működtető és karbantartó Prokon Kft és az ellenőröket foglalkoztató céget is). Vizsgálják meg, hogy a BKV kivel gyártatja a jegyeket, az autóbuszok oldalán és a megállókban lévő BKV-t hirdető matricákat, mindent!

Biztos vagyok benne, hogy a vizsgálatokat követően meg fogják találni a hiányzó pénzeket.

Köszönöm, hogy levelemet elolvasta, jó egészséget kívánok Önnek!

Üdvözlettel: Horvatics László

Helló!
 
Be kell, hogy valljam nem igazán szeretem a BKV-t a sok bunkó vezető miatt, de egy kiemelkedik ezek közül. a 2-es villamos vonalán utaztam nővéremmel és beszélgetünk egy közös ismerősünkről, hogy sokszor utazik egy igen mókás vezetővel azon a vonalon. És éppen elcsíptük! Sajnos csak 3-4 megálló erejéig élvezhettük a társaságát az átépítések miatt. Minden megállónál és megálló közben hülyéskedett pl.: "Mivel ma rendesen viselkedtek elmondom a mai vízállást: a Duna egy kicsit apadt és ugyanarra folyik mint tegnap" vagy " balra a Budai Vár... várjon csak!", vagy éppenséggel egy rendes idegenvezetést hallhattunk tőle. Tudom nem ez a dolguk a vezetőknek de miből állna egy kicsit szabadabbam vezetni a síneken? :)
 
Athemil

Kedves BKV-figyelő!

Nem először tapasztalom hogy a piros 20-as buszon és a 14-es villamoson a vezetők mobiljukon telefonálnak. Egyszer nem a legjobb minőségben, de sikerült levideóznom a vezetőt ahogy telefonál (20-as busz, hétfő, 13:55). Szerintem ez sokkal nagyobb probléma, mint a karcolók, firkálók stb.; mert ezen tényleg életek is múlhatnak. Ajánlanám hogy a hibát esetleg a BKV–ban is kereshetnék, nem a népben.

Üdv. KM

Tisztelt BKV vezetőség!

Levelemmel egy igen komoly és elgondolkodtató esetre szeretném felhívni figyelmüket. Panaszlevelem egy autóbuszvezetőre vonatkozik, aki a KTK-398 rendszámú Volvo buszt (30-as járat), tegnap, 2008. április 02-án délután vezette.

Az eset tulajdonképpen két eset egyszerre. Az első incidens délután fél hat előtt nem sokkal történt a Futár u-i megállóban, ahol két gyermekemmel és egy műanyag játék motorral várakoztunk a buszra. A fent említett autóbusz begördült a megállóba, ahol összesen kb. 4-5 utas várakozott, velünk együtt. A hátsó ajtó volt előttünk, így azon szálltunk fel. Felszállásunk után az autóbuszon 10-15 utas volt velünk együtt összesen. Senki sem állt. Alig léptünk fel fél lábbal a felső lépcsőre a sofőr elindult, úgy hogy én és a gyerekek hátra estünk a hátsó üléshez. Az ott ülő fiatalok segítettek fel bennünket. Ekkor hangosan odaszóltam a vezetőnek, hogy "legalább azt várja meg, hogy rendesen felszálljunk, mielőtt elindul". Meghallotta, hogy szóltam, mert a benti visszapillantó tükörben megnézett bennünket, de különösebben nem reagált.

Három megálló múlva a Szegedi útnál akartunk kiszállni (második incidens). Időben megnyomtuk a leszállásjelző gombot. A busz megállt és én leléptem a buszról és visszanyúltam a kisfiamért, jobb kezemmel kitartva a motort a buszból, hogy látható legyen, még nem fejeztük be a leszállást. Eközben a kislányom önállóan lépdelt le a busz lépcsőjén (ezt naponta kétszer teszi meg). Már éppen leléptünk volna mindannyian, mikor a sofőr ránkcsukta az ajtót és elindult. Gyakorlatilag "megfelezett" bennünket az ajtóval. Kiabáltam én is, az utasok is, mire egy fél méter után megállt a vezető. Felháborodottan kiabáltam továbbra is, de úgy tűnt ki sem akar szállni a buszból. Végül, talán a felháborodott utasokra tekintettel, mégis kiszállt, és csak annyit kérdezett, hívjon-e mentőt? Engem csitítgatott, ahelyett, hogy minimum bocsánatot kért volna. Annyi észrevétele volt, hogy miért nem a középső ajtón szálltam fel? Nem is értettem a kérdését, hiszen egyrészt nem volt nálam babakocsi (a gyermekeim már kinőttek belőle régen), másrészt belegondolni sem merek, hogy mekkorát repültünk volna a gyerekeimmel, ha a középső ajtónál felszállva indít rögtön a sofőr, ahol még ülések sincsenek, hogy legalább azok feltartanának az eséstől. Tekintettel arra, hogy a sofőr bár látott bennünket a buszmegállóban beállásakor, mégis teljes felszállásunk előtt indított, a leszállásjelzőgomb megnyomása ellenére sem volt figyelmes leszállásunkkor (az első incidens ellenére sem), vélhetően a visszapillantótükröt sem használta, nem akart kiszállni a buszból, megnézni, hogy mi történt, személyes reakciójában a nemtörődömség volt tapasztalható, egy felháborodott utas "leköcsögözte", bocsánatot nem kért, a felelősségét nem látta a helyzetben, két dologra tudok következtetni csak. Vagy SZÁNDÉKOSAN, vagy HANYAGSÁGBÓL követett el ekkora hibát a sofőr. Bármelyik is igaz, ez az ember nem alkalmas tömegközlekedési eszköz vezetésére, feltétlen veszélyt jelent az utazókra nézve.

Megjegyzem, hogy fel- és leszállásunkkor semmilyen fennakadást nem okoztunk, a gyermekeim napi rendszerességgel közlekednek buszon és villamoson. Eddig soha, ilyesmi nem történt velünk. A sofőrök és vezetők nagyrésze egyébként is igen figyelmes a kisgyerekekkel utazó közönséggel.

A fenti esetre tekintettel kérem Önöket, hogy a legszigorúbban járjanak el az adott sofőrrel szemben, hogy ilyen eset ne fordulhasson elő többet. Belegondolni sem merek, hogy mi történt volna, ha valamelyik gyerekem kiesik a buszból, vagy egyéb fizikai vagy lelki sérülést szenved. Az eset óta a kislányom retteg és remegve-sikítva száll le a buszról.

Budapest, 2008. április 03.

Tisztelettel Kisné Cs. G.