BKV-figyelő

Anitának egy teljesen hétköznapi tapasztalata volt: késett a busz. A bosszankodás is a szokásos. Nem nagy ügy, csak bosszantó. Miért más mégis? Mert a később érkező busz vezetője tájékoztatta az utasokat arról, hogy mi történt, és elnézést kért. Ez már annyira nem mindennapos.

Azért írok, mert van egy jó, meg egy rossz élményem tegnapról. Tulajdonképpen elég hétköznapi eset. Április 4-én este szerettem volna hazajutni az Örs vezér teréről a 144-es busszal. A kiírás szerint 21:22-kor kellett volna indulnia az Örsről, de nem jött a busz. Innen sokan utaznak a Füredi úti lakótelepre is, nekik jó másik busz is, nekem sajnos más nem segít a hazajutásban.

Telt-múlt az idő, az utasok egy része nagy méltatlankodások közepette elszivárgott más busszal, de jópáran ottmaradtunk. Ilyenkor az a legidegesítőbb, hogy az ember nem tud semmit, jön-e egyáltalán, vagy csak a következővel (21:37-kor) tud elmenni. Nem mintha lenne más választási lehetőségem, de mégis negyed órát ott állni a hidegben...

Aki már járt így az Örsön, ismeri a helyzetet: ki lehet látni a Nagy Lajos király útjára, és ott fel is tűnt, hogy nagy sebbel-lobbal közeledik egy belül sötét busz. Egyébként nem onnan kellene érkeznie, hanem a Füredi úti lakótelep felől. Ilyenkor már reménykedik az ember, hogy hátha küldenek másikat.

A busz be is állt a megállóba, felszálltunk, direkt megnéztem az órámat, 21:28 volt, tehát nem 1-2 percet késett, bevallom nagyon ideges voltam. És láss csudát: elindult a busz, és a buszvezető a mikrofonban elnézést kért, ha jól értettem azt ecsetelte, hogy egy másik busznak kellett volna jönnie, de az elromlott, ő (ti. a mi sofőrünk) pedig nagyon messziről jött. Ilyet még nem tapasztaltam.

Utána végig mondta a megállókat, ami ezen a vonalon szintén elég ritka. A többi megállónál a felszállóknak már nem magyarázta a dolgot, csak a megállókat mondta. Nem egy nagy történet, az egésszel azt akarom csak mondani, hogy mennyire oldja a feszültséget egy ilyen bemondás, a mérgem zöme elpárolgott.

Én elhiszem, hogy ezekkel az öreg járművekkel nem lehet csodát tenni, de ami ilyenkor nagyon hiányzik, az a tájékoztatás. Még az lett volna a tökéletesebb, ha valaki szól, hogy várni kell, de ennyi és ennyi perc van hátra, amíg ideér egy másik busz. Tudom, hogy a helyzeten nem változtat, akár szólnak akár nem, mindenképpen késve indulunk, de azt az idegeskedést, bizonytalanságot oldhatná a tájékoztatás.

És szeretném azt is jelezni, hogy az Örsnek ezen a felén (a Sugárnál) azok a kijelzők, amik az indulásig hátralévő időt mutatják, általában rosszak. A 174-esnél egyáltalán nincs kijelző, a 144-esénél pedig az első számjegy mindig egy 8-as, tehát nem tudni, hogy ha a második számjegy például 2-es, akkor 2, 12 vagy 22 perc van hátra az indulásig.

Talán ha megjelenik a blogban, kijavíthatnák a kijelzőket és tehetnének valamit a szervezés tökéletesítéséért.

Ami a budapestieknek rutinból megy, a vidékieknek vagy a külföldieknek korántsem. Zsolt Miskolcról utazott a fővárosba, s amellett, hogy csaknem eltévedt a Keletinél, rengeteget kellett sorban állnia a jegypénztárnál is. A kialakult tömegről fotót is küldött.

Múlt szombaton ismét Budapestre kényszerültem utazni, Miskolcról. Azt már korábban jeleztem, közöltétek is, hogy a Keleti pályaudvarnál a metró megváltozott megközelítési helye SEHOL nincs jelezve. Jelentem, azóta sem, de most már legalább én tudom, merre kell menni, gondolom, van még olyan, aki kínlódik ezzel a kérdéssel, mint én tavaly nyáron. Főleg, aki ritkán utazik fővárosunkba, netán-tán külföldi.

Sajnos nem volt budapesti buszjegyem, lementem az aluljáróba, és az EGYETLEN üzemelő jegyértékesítő ablak előtti sor a mozgólépcsőkig ért. Nem mértem, de 20-30 perces sorban állás után juthattam jegyhez, miközben a mozgólépcső bejáratánál 4 unatkozó ellenőr beszélgetett. Ha abból 2 esetleg jegyet is árul, a másik kettő kényelmesen tudta volna ellenőrizni a gyér forgalmat (mivel mindenki sorban állt).

Volt egy működésképtelen jegykiadó automata is, felirat nem volt rajta, hogy nem működik, így folyamatosan próbálkozott rajta valamelyik türelmetlen utas. Nem érdeke a BKK-nak a jegyeladás? Nagyon úgy tűnik…

Egyébként nagyon tetszenek a fehér metrók! Hazafelé a Deák térnél mentem le a metró aluljáróba, a 3-as metró nagyon sok helyen ki volt táblázva, az 1-es is egy helyen, a 2-es metróra semmiféle utalás nincs, hogy merre kell venni az irányt. Tudom, ez Nektek teljesen egyértelmű, valami nekem is rémlett, de inkább megkérdeztem. Nem lehetne azt is kitáblázni?

Ötven százalékos esélye volt a BKV hajnali utasainak a napokban arraa, hogy a megfelelő villamosra szálljanak fel a Móricz Zsigmond körtéren. Megfelelő tájékoztatás hiányában több tucat utas maradt a megállóban, miközben egy Combino üresen idult el. Olvasónk, Álmos osztotta meg velünk az alábbi történetet.

2012. november 9-én, pénteken hajnalban utaztam a Móricz Zsigmond körtéren keresztül, a 6-ossal szerettem volna a Corvin-negyedig menni. Reggel 4:45-kor értem oda a villamos peronjához, ahol mindkét vágányon állt bent szerelvény.

Az egyiken (a 7-es buszok felől nézve a bal oldalin) a lámpák le voltak kapcsolva, az ajtók zárva voltak és a kijelzőn is csak a jármű sorozatszáma volt látható, míg a jobboldali szemmel láthatóan indulásra készen volt. A peron elején lévő kijelző - mely a következő induló villamost és indulásának idejét jelzi - ekkor még nem mutatott semmit.

Mint a többi 40-60 utastársam, én is felültem a jobb oldali villamosra, amikor többen is láttuk, hogy a másik szerelvényen is felkapcsolták a lámpákat. Ránézve újra a visszaszámolós kijelzőre, a másik villamos felé mutatott a nyíl. A peronon volt néhány biztonsági őr (akik vélhetően az éjszaka folyamán utaztak a villamosokon), így néhányan tőlük próbáltak érdeklődni, hogy akkor most melyik fog elindulni? De ők csak a sokszor hallott "nem tudom" válaszra méltattak.

Érdekesség, hogy 1-2 perc múlva ők már a másik, bezárt ajtós villamoson ültek (a vezető mögötti ajtón kérezkedtek fel). Eljött az utolsó perc (4:52), a sok utas a peronon állt, próbálták kinyitni a nyíl által jelölt villamos ajtajait is, illetve néhányan a másik villamos kinyitott ajtajait "őriztük", hogy ha az indulna, még gyorsan felszállhassunk...

Sok változás nem történt egészen addig, amíg a 00:00 villogni nem kezdett a kijelzőn, majd ekkor - a nyíl igazat nyerve - a bezárt ajtós villamos elindult, rajta a két biztonsági őr (akik 2-3 perce még "nem tudták", melyik villamos fog indulni). Így egész egyszerűen a munkába, vonathoz, időpontra siető emberek ott maradtak a peronon (én személy szerint a repülőtérre tartottam, így nekem az érvényes bérletem mellé taxit kellett fizetni), és újabb 10 perces várakozásra kényszerültek a következő, 5:03-as villamosig.

Két lehetőség jutott eszembe: vagy az elindult villamos vezetőjének hanyagsága/önfejűsége miatt történt az eset, vagy pedig egyéb, például műszaki okból az a villamos nem szállíthatott utasokat. De ez esetben egyrészt a villamos kijelzőjén nem a szokásos '6 Széll Kálmán tér' feliratot kellett volna megjeleníteni, másrészt adhattak volna valami tájékoztatást vagy az őrök, vagy a villamosok vezetői, harmadrészt akár a másik villamossal lehetett volna pótolni a kimaradt járatot.

De azt hiszem, az első lehetőségnek van a legnagyobb esélye! A nagyobb hangú utasok felháborodva mentek a váltónál lévő BKV-s pihenőhelyhez, ahol a - gondolom - másik villamos vezetője itta volna reggeli kávéját, mit sem sejtve kollégája utasbarát viselkedéséről, illetve a történtekről, és rajta kérték számon, hogy miért nem tudja, hogy mi történt, hiszen ő is BKV-s!

Természetesen ez nem megoldás, hiszen ő nem volt ott, ő nem vett részt ebben. Viszont a 4:53-as villamos vezetőjét és a biztonsági őröket, azt gondolom, számon kell kérni a történtekről, mert nem elfogadható viselkedést tanúsítottak. Megvárakoztattak 50-60 utast, nem tájékoztattak megfelelően és talán szándékosan nem végezték megfelelően a feladatukat (utasok elszállítása).

Tegnap a 6-os villamoson utazva feltűnt, hogy a megszokott "júkencséndzstucsepelihévszöbörbönrélvéj" szöveget egy rövidebb, könnyebben emészthető, érthető tájékoztatóra cserélték. Az is feltűnt, hogy az angol a magyarhoz képest hangosabb, szinte üvölt. Ezt nehezményezte olvasónk is az alábbi levelében, melyben arra panaszkodik, hogy az agolul beszélő "banya" szinte rákiabált. 

A fejlesztés egyébként mindenképp támogatandó. Bízunk benne, hogy minél több, turisztikailag fontos vonalra kiterjesztik majd.

Kedves BKV-figyelő!

Az alábbi eset ma (augusztus 6.) reggel történt meg velem:

Hétfő reggel, munkába menet, a 109-es számozású guruló szauna után szálltam át a 4es villamosra. Ilyenkor az ember az apró dolgoknak is örül, ilyen többek közt nekem a megállókat bemondó hölgy, számomra kellemes hangja. Elindult a villamos, a hölgy elmondta a mondanivalóját, én meg felkészítettem magam az akusztikus élmények túladagolására, mivel a Corvin negyed megálló jött. Ám ahelyett hogy élvezhettem volna a hölgy angolul nyelvű tájékoztatását is, egy angol(ul jól beszélő) banya rámkiabált:
- Connection to Metro Line 3.

Felölem akár pirézül is bemondhatják, hogy mi következik, hogy legalább egy világváros illuziója megmaradjon ezen a vonalon. De ez a hang olyan volt, mintha egy sipítozó hisztis vénlány ordított volna a járműbe, hogy márpedig itt most mindenki kiszáll, és azon-nyomban átszáll a metróra.

Igazából a kérdés nem is az, hogy ezért ki mennyi sikerdíjat kapott, hanem hogy az illetékesek vették a fáradtságot, hogy beszálljanak a villamosba, és ott hallgassák meg a stúdióban felvett produktumot, vagy csak egy félig süket delegáltat bíztak meg ezzel?
Bár ha az volt a céljuk, hogy esetleg majd a négyes metróra így tereljék a népet, akkor jelzem, sikerülni fog. Ijedtemben én is leszálltam, holott még 3 megálló erejéig szerettem volna élvezni a 4-es villamos vendégszeretetét.

Félve teszem fel a kérdés, volt erről valami tájékoztató, vagy csak engem ért ez váratlanul, most az ostorcsapás?

Üdv: Axton

Kedves BKV-figyelő!

Az alábbi képet 2010. január 24-én fotóztam a 148-as autóbuszról. Ezen a vonalon új, VanHool autóbuszok járnak, amiknek - általam észrevett - nagy problémája a helyszűkén kívül az is, hogy a digitális kijelző sötétben nehezen olvasható, főleg messziről, a buszokról jóformán csak a megállóba való beállás után lehet megállapítani, hogy valójában melyik járathoz tartoznak - gyengén látók "előnyben", ugye... Ezt a problémát próbálta kiküszöbölni valamelyik kedves utastársunk - vagy talán éppen a dolgozók közül valaki?

Szívélyes üdvözlettel: N.