Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Bérletárusítás egy csiga száguldásával

Talán a tavaszi fáradtság vagy az ebéd utáni szieszta okozhatta azt, hogy Attilának jó félórája ment el azzal, hogy kerékpárbérletet vett a HÉV-re. Más ésszerű magyarázatot nem találok. Olvasónk azonban nem elégedett meg ennyivel; az alábbi levelet juttatta el a BKV-nak. (Nem teljesen jó helyre egyébként, mert a jegyértékesítést a BKK végzi, de nyilván eljut oda is, ha máskor nem, majd most.)

A mai napon (2013. április 9.) szerettem volna a Közvágóhídon lévő bérletpénztárban kerékpáros-bérletet vásárolni 12:45 és 13:15 között. Hárman voltak előttem, közel 5 perce álltunk és mivel a sor egyáltalán nem haladt, többet zúgolódni kezdtek, ugyanis a bent dolgozó kolléga nem boldogult a nekiszegezett feladattal.

Időközben egy HÉV-szerelvény kiment az állomásról, tehát már borítékolhatóan elkéstem, de mivel nem szerettem volna 350 forintos vonaljegyet vásárolni oda-vissza a kerékpár szállításáért, ezért ragaszkodtam a bérlethez. Miután a kettővel előttem álló hölgy végzett, arra lettünk figyelmesek, hogy a pénztár ablakát bezárják, ekkor a sor már közel 8 méteres volt.

Nem sokkal később kinyílt a pénztár melletti ajtó és egy idősebb korú úr lépett ki rajta, aki nemes egyszerűséggel rágyújtott és flegmán közölte, hogy ő lesz majd a pénztárban, ha az alkalmatlan kolléga kiszállt onnan. A zúgolódóknak külön szólt, hogy lehet panaszt írni, ha valami nem tetszik.

Eközben beállt a következő HÉV is, aminek indulásáig 10 perc volt hátra körülbelül. Az előbb említett úr, miután elszívta a cigarettáját, befáradt a kasszába és totális lassúsággal megkezdte a kígyózó sor kiszolgálását. Az előttem lévő két utas jegy- és bérletvásárlása ki is merítette a 10 perces keretet, bemondták, hogy ez a HÉV is indul.

Én következtem a sorban, de bonyolult feladatot adtam, ugyanis 3 perc keresgélés során lett meg az ominózus kerékpáros-bérlet, amit annak rendje és módja szerint kifizettem. Ekkor indultam a bent álló HÉV-szerelvényhez, ami megérkezésem pillanatában, 3 perc késéssel, de nélkülem indult el.

Szeretnék magyarázatot kapni az alkalmatlan kollégák munkájára, a folyamatos (vagyis inkább mindennapos) kábellopásokra, és arra is, hogy miért nem hajlandó a BKV az utasért lenni és nem fordítva. A levelet a BKV-figyelő blognak is továbbítottam, várom megtisztelő válaszukat!

8 Tovább

Az utasok közt landolt a busz ablaka

Zoltán látta, megírta, kommentárt nem igényel. Jártatok már hasonlóan?

Nem tudom, hogy ez még hírértékkel bír-e, esetleg megírta más is, de a tegnapi nap folyamán (csütörtök, április 4.) egy 280-as Ikarus egyik oldalsó ablaka megint az utasok közt landolt.

Egy 7-es buszról beszélünk, az eset 20:58-kor történt, a Dózsa György úti megállótól pár méterre, Zugló felé tartva. A rendszámot sajnos elfelejtettem megnézni, annyira emlékszem, hogy szokatlan módon ez még egy régi, harmonikaajtós busz volt.

Gondolom, a szokásos sztori, a macskakövön rázódva elpattant az üveg. A sofőr azonnal megállt, és hátrajött megnézni, hogy mindenki rendben van-e. Szerencsére a helyzet a "szokásos", a hölgynek, aki az adott ablak alatt ült, az ijedtségen kívül nem történt baja, ezután leszállítottak minket, és a busz kiállt a forgalomból.

Nem kezdek neki hisztizni, hogy tarthatatlan a helyzet, és hogy mi lesz az a katasztrófa, ami észhez téríti a vezetőket, inkább csak tájékoztató jelleggel írtam.

A kép illusztráció; forrás: bevezetem.hu

5 Tovább

"Nekem szóltál, öcsém? Ha nem tetszik valami, le lehet szállni!"

Valószínűleg minden szülőt felháborítana, ha gyereke babakocsijára rácsuknák a troli ajtaját. Nem helyes, de érthető ilyenkor az utas feldúltsága. Az viszont semmiképp nem javít a helyzeten, ha a vezető ahelyett, hogy megmagyarázná a történteket (pláne, hogy meg is tudja), modortalanul vág vissza az utasnak.

Andrea történetéhez annyit fűznék még hozzá: sem az utas, sem a járművezető részéről nem elfogadható a támadó fellépés. Megannyi példa bizonyítja, hogy nyugodt hozzáállással a konfliktusok többsége orvosolható.

16 hónapos a kislányom, sajnos nagyon nehéz babakocsival közlekedni. Sokszor kerülő utakon megyek inkább, ahol tudom, hogy alacsony padlós járművek közlekednek és bevárom őket a megállóban. De például, ha metrózni kell, inkább gyalog megyünk és ölbe viszem.

Sajnos a sofőrök nem túl figyelmesek a kismamákkal. Persze nehezebb és lassabb egy babakocsival le-föl szállni, és általában nem hogy nem segítenek, de rendszeresen "rácsöngetnek" az emberre. De hogy pozitív tapasztalatot is említsek, egyszer előfordult, hogy a trolivezető beleszólt a mikrofonba, hogy legyenek szívesek segítsenek a babakocsival.

De a mai eset (április 5. - a szerk.) nagyon felháborított. A 353-as számú, alacsony padlós 70-es trolira szálltunk (volna) fel, amely 12:50-kor indult a Kossuth térről. (A menetrend is megér egy külön misét, negyed óra leforgása alatt elmegy két 70-es és egy 78-as alacsony padlós jármű, utána negyven percig semmi.)

Mivel a nagy Ikarus trolikra egyszerűen nem bírom felemelni a babakocsit, így kénytelen voltam 30 percet várni az esőben a gyerekkel. Közben megérkezett a férjem is a megállóba, így már mindegy lett volna, de éppen a fenti jármű érkezett meg. Leszálltak az utasok, felszálltak az ott várakozók, majd mi is a második ajtóhoz soroltunk, erre a babakocsi orrára, az orrunk előtt a vezető becsukta az ajtót.

Hirtelen nem is tudtuk, mit tegyünk, én kopogtam az ajtón, meg kiabáltam, a férjem kezében meg a babakocsi. Nagy nehezen újra kinyílt az ajtó, felszálltunk, a férjem pedig valóban elég feldúltan és hangosan a sofőrfülke felé szólt, hogy jó lenne ha egy kicsit figyelne és nem csukná oda a babakocsit. Na erre a vezető kijött a fülkéből: "Nekem szóltál, öcsém? Ha nem tetszik valami, le lehet szállni!"

A férjem mondta, hogy igen: nem tetszik, hogy félóra várakozás után az esőben még ránk is csukják az ajtót, mire a vezető: "ja, azt én honnan lássam a fától?" Visszament a fülkébe és elindultunk. Sehol egy legalább elhaló "elnézést kérek, nem láttam magukat a fától". Vagy valami hasonló. Kicsit másként hangzana, nem?

De még nincs vége. A babakocsi-tárolóhely melletti két ülésen ült két ellenőrnő. Azért tudom, hogy ellenőrök voltak, mert a Kossuth téri megállóban ott álltak mellettem, számolgatták a papírjaikat, rendezgették a sárga csekkeket, pakolásztak a kis oldaltáskájukban - elég egyértelmű volt.

Mikor elindultunk, az egyik megjegyezte, hogy nem ilyen hangon kellene a vezetővel beszélni. Mondtam, hogy talán igaza van, de az is érthető, ha feldúltak vagyunk, amikor félóra esőben várakozás után még rá is csukják a babakocsira az ajtót. Persze, értem, a sofőr nem tehet a menetrendről, azért nem is rá haragszom, de azért igen, mert figyelmetlen volt.

De hogy én nem tudom, hogy a sofőröknek milyen nehéz munkájuk van, stb.,stb. Mondtam, értem én, hogy védi a mundér becsületét BKV-dolgozóként, de ha kifogásolja az én stílusomat, akkor miért nem szólt ő oda a sofőrnek, hogy nyissa ki az ajtót, mert lemaradt egy babakocsis anyuka? Mire a hölgy: "honnét veszem én azt, hogy ő BKV-dolgozó?" Mire mondtam, hogy láttam a megállóban őket, és tudom, hogy ellenőrök, de tényleg mindegy és nem is számít.

Erre szó nélkül mindketten leszálltak a következő megállónál, és elmentek hátrafelé a Thália színház irányába, nem álltak meg a megállóban. Hát elég furcsa nem? Miért tagadta le, hogy ellenőr. Szégyellték? Vagy esetleg azt, hogy ahelyett, hogy dolgoztak volna, ültek a meleg troliban (mellesleg megjegyzem a kisgyerekeseknek fenntartott ülőhelyeken)?

Mi tagadás, eléggé felzaklatott az eset, de nagyon különösnek tartottam a két ellenőr hölgy viselkedését.

Fotó: delpestibusz.hu

37 Tovább

Tájékoztat a buszvezető, párolog a méreg

Anitának egy teljesen hétköznapi tapasztalata volt: késett a busz. A bosszankodás is a szokásos. Nem nagy ügy, csak bosszantó. Miért más mégis? Mert a később érkező busz vezetője tájékoztatta az utasokat arról, hogy mi történt, és elnézést kért. Ez már annyira nem mindennapos.

Azért írok, mert van egy jó, meg egy rossz élményem tegnapról. Tulajdonképpen elég hétköznapi eset. Április 4-én este szerettem volna hazajutni az Örs vezér teréről a 144-es busszal. A kiírás szerint 21:22-kor kellett volna indulnia az Örsről, de nem jött a busz. Innen sokan utaznak a Füredi úti lakótelepre is, nekik jó másik busz is, nekem sajnos más nem segít a hazajutásban.

Telt-múlt az idő, az utasok egy része nagy méltatlankodások közepette elszivárgott más busszal, de jópáran ottmaradtunk. Ilyenkor az a legidegesítőbb, hogy az ember nem tud semmit, jön-e egyáltalán, vagy csak a következővel (21:37-kor) tud elmenni. Nem mintha lenne más választási lehetőségem, de mégis negyed órát ott állni a hidegben...

Aki már járt így az Örsön, ismeri a helyzetet: ki lehet látni a Nagy Lajos király útjára, és ott fel is tűnt, hogy nagy sebbel-lobbal közeledik egy belül sötét busz. Egyébként nem onnan kellene érkeznie, hanem a Füredi úti lakótelep felől. Ilyenkor már reménykedik az ember, hogy hátha küldenek másikat.

A busz be is állt a megállóba, felszálltunk, direkt megnéztem az órámat, 21:28 volt, tehát nem 1-2 percet késett, bevallom nagyon ideges voltam. És láss csudát: elindult a busz, és a buszvezető a mikrofonban elnézést kért, ha jól értettem azt ecsetelte, hogy egy másik busznak kellett volna jönnie, de az elromlott, ő (ti. a mi sofőrünk) pedig nagyon messziről jött. Ilyet még nem tapasztaltam.

Utána végig mondta a megállókat, ami ezen a vonalon szintén elég ritka. A többi megállónál a felszállóknak már nem magyarázta a dolgot, csak a megállókat mondta. Nem egy nagy történet, az egésszel azt akarom csak mondani, hogy mennyire oldja a feszültséget egy ilyen bemondás, a mérgem zöme elpárolgott.

Én elhiszem, hogy ezekkel az öreg járművekkel nem lehet csodát tenni, de ami ilyenkor nagyon hiányzik, az a tájékoztatás. Még az lett volna a tökéletesebb, ha valaki szól, hogy várni kell, de ennyi és ennyi perc van hátra, amíg ideér egy másik busz. Tudom, hogy a helyzeten nem változtat, akár szólnak akár nem, mindenképpen késve indulunk, de azt az idegeskedést, bizonytalanságot oldhatná a tájékoztatás.

És szeretném azt is jelezni, hogy az Örsnek ezen a felén (a Sugárnál) azok a kijelzők, amik az indulásig hátralévő időt mutatják, általában rosszak. A 174-esnél egyáltalán nincs kijelző, a 144-esénél pedig az első számjegy mindig egy 8-as, tehát nem tudni, hogy ha a második számjegy például 2-es, akkor 2, 12 vagy 22 perc van hátra az indulásig.

Talán ha megjelenik a blogban, kijavíthatnák a kijelzőket és tehetnének valamit a szervezés tökéletesítéséért.

12 Tovább

Beázik a Fővám tér új aluljárója

A helyzetre egyik rendszeres olvasónk hívta fel a figyelmet. Egészen pontosan a BKK figyelmét. A nekik küldött levelét nekünk is eljuttatta.

Szeretném felhívni egy szomorú tapasztalatra a figyelmüket, hátha tenni lehet még valamit. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy a három éve átadott Fővám téri aluljáró olyan mértékben beázik, hogy folyamatosan csorog a víz a boltozatról a villamos vágányaira.

A napokban épp a négyes metró kijáratát alakítják ki, ha jól láttam és a munkától 2-3 méterre folyik folyamatosan a víz. Nem tudom, hány év garancia érvényes a beruházás kivitelezésére, de remélem, hogy lehet tenni valamit, hogy ne romoljon jelentősen a szép új megálló és a vágányok állapota.

Várom válaszukat, hogy milyen intézkedés lehetséges a beázás megszűnése érdekében, továbbá, hogy meddig érvényes a garancia! Előre is köszönöm! Levelemet a BKV-figyelő blognak is elküldöm.

Fotó: indafoto

1 Tovább

BKV-figyelő

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek