BKV-figyelő

Az éjszakai reptéri közlekedés nehézségeit firtattunk csütörtöki bejegyzésünkben. A BKK reagált írásunkra; mint írták dolgoznak a megoldáson.

A Budapesti Közlekedési Központ az alábbiakról tájékoztatja a BKV Figyelőn április 11-én megjelent, "Inkább megyek taxival" című bejegyzésével kapcsolatban.

A BKK előtt ismert a blogbejegyzésben említett kérdés, így szakembereink már korábban elkezdték az ezzel kapcsolatos munkát és jelenleg is dolgoznak a megoldáson. Ettől függetlenül Társaságunk számára fontosak az építő jellegű észrevételek, amit ezúton Önnek is köszönünk, s természetesen a jövőben is számítunk azokra.

A reptérre jelenleg vagy az M3-as metró - 200E busz átszállással, vagy pedig éjszaka a 950-es busz - 900-as busz átszállással lehet eljutni. Ezeken túl, a Budapest-Nyugati pályaudvarról hajnali 4 óra körül induló vonathoz, a 900-as autóbusz 4 óra 30 perckor Ferihegy vasútállomástól szintén csatlakozást biztosít a Liszt Ferenc Repülőtér 2-es terminálja felé. Így a belvárosból könnyen elérhetőek a reggel 6 óra körül induló repülőjáratok is.

Ezek a lehetőségek együtt, folyamatos kapcsolatot biztosítanak a belváros és a repülőtér között. Május 1-jétől sűrített menetrendet kívánunk bevezetni a 200E jelzésű autóbuszok vonalán. Ennek érdekében indítottunk társadalmi egyeztetést a 200E autóbusz turistaszezonhoz igazított nyári menetrendjéről.

A tervezett változtatással jelentős kapacitásbővítést fogunk elérni, járataink a nap nagy részében 10 perc helyett 7-8 perces követéssel fognak közlekedni. Terveink között szerepel az is, hogy hajnalban egy többlet 200E járatot indítunk Kispestről. A busz hajnali fél 5 körül indulna, még az első metró beérkezése előtt, de már a nappali útvonalon közlekedne. Az autóbuszra lehetőség lenne (Kőbánya-Kispesten, Gyömrői úton) már a külvárosokból érkező első nappali járatokról is átszállni.

Dolgozunk azon is, hogy este 23 óra és 23 óra 30 környékén a repülőtérről még egy vagy két 200E menetet indítsunk, ugyancsak Kőbánya-Kispesten át a Határ útig. A belváros felé, vagy onnan érkezve ezekben az esetekben is a 950-es éjszakai járathoz biztosítunk csatlakozást, ami komfortosabb megoldás, mint a pestszentlőrinci átszállás.

Ezeken a változtatásokon dolgozunk, amiket néhány napon belül véglegesíteni fogunk. Az egész éjszakára kiterjedő esetleges fejlesztésre (azaz a pestszentlőrinci átszállás kiküszöbölésére) viszont csak később lesz módunk.

A BKK elkötelezett a reptéri közlekedés fejlesztésében. Ennek értelmében a jövőben is arra törekszünk, hogy a Liszt Ferenc Repülőtérre utazó ügyfeleink számára a legpraktikusabb közlekedést biztosítsuk.

Fotó: BKK

Detti esete a reptéri busszal. (A stíluson itt-ott finomítottam.)

Csak azt szeretném leírni, miért húztam fel magam a mi BKV-nk új és érthetetlen módosításán. Az eddigi hajnali, vagy késő éjszakai repterezés sem volt probléma, ugyanis a reptéri busz Kőbánya-Kispestről indult, az éjszakai verziója pedig eggyel tovább ment, a kispesti piacig, ahonnan még a külföldiek is könnyedén megtalálták a 950-es, belvárosba vezető buszt.

Na mostan. A BKV úgy gondolta, hogy ez így túl jó, ezért gyorsan csinált valamit, hogy ne legyen az. Az új menetrendjüket úgy hirdetik, hogy hajnal 4:00 és 23:00 között a reptéri busz funkcionál, előtte, és utána viszont - és most jön a lényeg - Kőbánya-Kispesthez a busznak köze nincs, van viszont a dél-pesti garázshoz, ahol át lehet szállni.

Még nekem, magyarként is kihívás az a garázs, nemhogy a külföldieknek. Ja, és a reptéri busz menetrendjében az első induló busz 5:05-kor van, így esélytelen, hogy a vasárnap hajnalban felszálló 6:30-as járatomhoz kiérjek tömegközlekedéssel.

Nem mellesleg a fene se tudja lekövetni, hol, mire kell átszállni, de az biztos, hogy ekkora hülyeséget is csak jó magyar csinálhat. Kíváncsian várom, kinek az ötlete volt ez a módosítás, és miért. Én meg inkább megyek taxival.

A XVII. kerületi Kucorgó tér átszállási nehézségeiről írt levelet nekünk olvasónk, Ágnes.

Régóta készülök, hogy valamely hivatalos szerv felé megírjam észrevételemet, de eddig mindig halogattam, mondván: az én bajom, én vagyok a peches. Illetve, hogy majdcsak feltűnik másnak is, ha más nem: a buszvezetők megunják, hogy korán reggel a komplett családfájukat emlegetik a tisztelt utasok. De nem.

Hogy mi is a probléma? Budapest, XVII. kerület, Kucorgó tér. A városba befelé átszállási csomópont, itt találkozik a 161-es, a 201E és a 97E jelzésű autóbusz, valamint a Volán jó néhány, Örs vezér teréig közlekedő, BKSZ-szolgáltatást nyújtó járata. Ezért a mezei honpolgár azt gondolná, hogy át tud szállni egyik járatról a másikra kényelmesen. Álom, álom...

Ugyanis a megálló tábláján csak egy darab "M" betű szerepel, ezért 2 busz egyszerre nem nyitja ki az ajtaját. Mármint két BKV busz. Olyan még csak-csak előfordul, hogy ha BKV-busz áll be előbb a megállóba, akkor a mögé érkező Volán is kinyitja az ajtót, biztosítva az átszállást. Fordítva azonban nem működik a dolog (vagy legalábbis sofőrfüggő).

Az Ecser felől érkező és nagyívben kanyarodó (97E, Volán) buszokat a Csaba vezér tér felől jövő és kis ívben befoduló járatok (161, 201E) mindig előre engedik a kereszteződésben, mert egyszerre kapnak zöldet. Ennek következtében "páholyból" nézhetjük, ahogyan a gyorsjáratok elhagyják a megállót.

Pedig a reggeli csúcsforgalomban nem mindegy, hogy a jászberényi úton haladó(?), minden fánál megálló buszon megy-e az ember, vagy az E(xpressz) busszal. Véleményem szerint csak néhány méteren és egy kis rugalmasságon múlna, hogy a megállót előrébb helyezzék, így biztosítva lehetőséget két csuklósbusz egyidejű ajtónyitásának.

És nem, nem elég, hogy Rákoskeresztúr városközpontban át lehet szállni, mert addigra rég lemaradnak egymástól ezek a járatok.

Nem tudom, megfelelő helyre írtam-e, de legalább kiírtam magamból. Valamint a reakciókból esetleg felmérhető lesz, csak az én problémám-e ez a dolog, vagy mást is idegesít. Gyanítom, hogy az utóbbi...

- Hogyan érvényesítheti az utas a menetrend szerinti közlekedéshez való jogát? Vagy legalább csak annyit, hogy ne történjen ennyi kimaradás? - ezeket a kérdéseket tette fel névtelenséget kérő olvasónk. A kérdés nem egyedi, a téma nem új.

Olvasónk az alábbi panaszlevelet juttatta el a BKV-hoz, amelyet a cég remélhetően továbbított a BKK-nak, figyelembe véve, hogy a menetrend összeállítása ma már a Budapesti Közlekedési Központ hatásköre.

Tisztelt BKV!

Megértem én, hogy az Önök menetrendje csak ajánlás, de az már nonszensz, hogy reggelente az 5-ös busz rendszeresen pontatlanul közlekedik a rákospalotai szakaszon. Nem tudom, mi van a belvárosban ilyenkor, csak azt tudom, hogy aminek 8:06-kor kéne a Szent Korona úti megállóban lennie, az rendszeresen nincs ott, és vagy azért nincs ott, mert hamarabb elmegy, vagy azért, mert egyáltalán nem is jön, vagy már a következő érkezési időponthoz képest is késik.

Higgyék el, nem jó kedvemből írok, drága a bérlet, és mi mindig megvesszük családilag. Nekem augusztus elejétől van egy munkahelyem, de nem állandó szerződéssel, ingázok minden nap Budapestről Fótra (és vissza - nem városi rész, más közlekedési mód nem megoldott). Céges buszt kell időben elérni, és igyekszem mindig sokkal korábban odaérni, de néha - Önök miatt - előfordul, hogy éppenhogy sikerül.

Egy-két alkalommal viszont már ők vártak rám, és nekem ez azért is kellemetlen, mert néhány ilyen malőr az Önök részéről nekem akár az állásomba kerülhet; és ne mondják, hogy induljak el korábban, mert hiába vagyok ott sokkal hamarabb, ma legalább két busz maradt ki ezen a vonalon. A 25-ös busz is késett, és ami még csatlakozásban jó lett volna, a 296-os/96-os buszok valamelyike, az se jött, amikor a menetrend szerint a Rákos úti SZTK megállóhoz ki volt írva.

Autóval nem tudok menni, mert nincs se autóm, se jogosítványom. Vagy írjanak ki olyan menetrendet, amit a sofőreik be tudnak tartani, vagy tartsák be, ami most van!

Nem érdekel, hogy nehéz a helyzetük és időnként sztrájkolnak, nekem is nehéz, de ha én sztrájkolok, engem kicsapnak, és másnap már nem kell befáradnom a munkába, aztán kezdhetem előlről az évek óta tartó kálváriát... Önök mások idejével játszadoznak, és nem azokéval, akikkel bajuk van, mert azok nem szorulnak rá az Önök szolgáltatására.

Két hete egy olvasónk arról írt, hogy a 70-es troliról leszállva rendszeresen "lecsúszik" az 1-es villamosról, mert átszálláskor a gyalogosoknak pirosat mutat a lámpa, és a várakozási idő pont elég ahhoz, hogy elmenjen a villamos. András néhány javaslatot is megfogalmazott; ezekre reagál most - általánosságban - egy autóbuszvezető.

Buszvezető vagyok, de utas is, nincs kocsim, tömegközlekedéssel járok magam is. A közelmúltban megjelent átszállós-megvárásos levél kapcsán írok. Pár napja jelent meg pont ehhez a témához kapcsolódva egy másik levél is, de már sok hasonló lejött már a BKV-figyelőn.

Itt egy örök, kibékíthetetlen ellentét feszül. Vannak utasok, akik már a buszon (villamoson, trolin) ülnek, és folyamatos haladást várnak, nem akarnak minden megállóban átszállókra várni, vannak pedig, akik nem a megállóban vannak, de elvárják, hogy megvárja őket a jármű.

Abban a pillanatban azonban, amikor egy utas eléri a buszt (villamost stb.), már ő is haladni akar, a következő megállónál már nem nagyon érdekli, hogy lemarad-e valaki. És hát ott a konkrét szituációban nem szereplő, de a történet szempontjából el nem hanyagolható többség, akik még nem szálltak fel, a vonal hátralévő megállóiban várják a járművet, és alighanem ők sem arra szavaznának, hogy minden megállóban ácsorogjon egy kicsit a busz, hogy bevárja a később érkezőket.

Ezt azért hívják tömegközlekedésnek, mert nem nagyon van mód arra, hogy egyéni igényeket kiszolgáljon, hogy egy-egy átszálló utas kedvéért megvárasson száz másikat. Az a sport, ahol erre lehetőség van, az az egyéni közlekedés: a saját autó, a taxi, a kerékpár stb.

Ezeket annak ellenére írom le, hogy értelmes körülmények és határok között megvárós típus vagyok, ha látom, hogy fut valaki a buszhoz, mindig megvárom, akkor is, ha távolról szalad (civilben nekem is jólesik, ha megvárnak). De ha nem fut, csak sétál, vagy álldogál a piros lámpánál, vagy más akadály miatt nem tud odaérni hamar, magam is úgy döntök, hogy a már fent lévő, és a következő megállókban várakozó utasok érdekeit tartom szem előtt, és indulok.

(Megérne egy külön posztot, itt csak röviden, zárójelesen említem, hogy a járművezető sokszor nem is tudja, hogy a piros lámpánál álló mondjuk kéttucat emberből egyáltalán van-e valaki, aki hozzá akar felszállni, mi több: a forgalomból kiálló, a megállóba beálló, manőverező, a járdaszegélyre, utasokra, visszapillantó tükörbe, műszerfalra néző, a figyelmét egészen mással lekötő vezető gyakorta észre sem veszi, hogy a megállón kívül kik mit csinálnak vagy akarnak.)

Észrevettem, hogy az időérzék is megzavarodik, mindig annak kedvez, aki akar valamit. Ha valaki az 1-es villamost akarja elérni az Erzsébet királyné úti megállóban, akkor számára a troliról leszállás, az úttesten áthaladás, a piros lámpa kivárása, a Hungária körúton való átkelés, a villamosra felszállás mind belefér 10 másodpercbe (legalábbis a levélíró ennyit említett).

Ha fönt ül a villamoson és sietne, akkor mindez a feleslegesnek és idegtépőnek tűnő várakozás percekig tartónak tűnik. A valóság a kettő között van, cirka egy perc lehet ennek a műveletnek a végrehajtása, de biztosat persze nem lehet mondani, hiszen a 70 éves nyugdíjas is el szeretné érni a villamost, a babakocsit toló, másik kezével gyereket vezető kismama is, és nekik bizony nem 10 másodperc, de nem is egy perc a várakozás, átkelés, felszállás kombó.

A BKV sem szab meg ilyen részidőket a forgalmi utasításban, tehát nincs leírva, hogy ha a vezetőfülkéből kitekintve látható, hogy 10 másodpercen belül felszállnak az utasok, akkor várni kell, ám ha 10 másodpercnél több idő kell, akkor ott kell őket hagyni. Ez a járművezetőre van bízva, aki mérlegel a pillanatnyi késése, sietése, az út hátralévő részén várható forgalmi helyzet, az adott időszakra meghirdetett járatsűrűség és még pár szempont alapján.

Ezzel a levéllel sem a megvárás ellen, sem mellette nem akarok állást foglalni. Van, amikor megoldható, van, amikor nem. Azt akarom mondani, hogy amikor egy ilyen szituáció felbosszant valakit, mindig gondoljon arra, hogy rajta kívül még van a járművön pár tucat (pár száz) utas, valamint az útvonalon további jónéhány, akiknek az érdekeik messze nem egyeznek az övével.