BKV-figyelő

Több, mint egy hónapja írtam nektek arról, hogy a BKV és a BKK új, úgynevezett "pókhálós" jegyellenőrzési rendszere szabályellenes. A BKV ellenőrei mellé a BKK biztonsági őröket, közterület-felügyelőket és rendőröket vezényelt, akik pár nap leforgása alatt több száz szabályellenes pótdíj kiosztásában segédkeztek a végállomásokon.

Elég kínos baki, már csak azért is, mert ez sem a BKV, sem a BKK nagy tudású szakembereinek nem szúrt szemet, még a hangos civilből lett pulikutyának vezérigazgatónak sem, aki megrendelte a rendőröket és a közterület-felügyelőket. Kínos, mert hivatalos személyek is segítettek a szabályellenes pótdíjak kiosztásában, elkérték az utasok iratait, és felvették az adataikat is.

A BKV-figyelő 2011. december 15-én rákérdezett a BKV ügyfélszolgálatán, illetve a BKK sajtóosztályán, hogy akkor hogy is van ez.

Meglepetésemre a BKV-nál nem tudtak semmiről, ők is előző nap olvastak erről a blogon, más információjuk nem volt. Tehát a BKV és a BKK között kitűnő a kommunikáció, ez már biztos. Beírtam a vásárlók könyvébe, de választ még mindig nem kaptam, csak egy halasztásról szóló levelet. Azért érdekes ez, mert a vásárlók könyvében tett panasza a vásárlónak írásbeli panasznak minősül, amelyet a vállalkozás 30 napon belül írásban köteles megválaszolni.

A BKV ügyfélszolgálatán felhívtam a BKK sajtóosztályát, ahol a telefonon feltett kérdéseimre nem voltak hajlandóak válaszolni, és az illetékes nagy tudásúval sem beszélhettem. Kérték, hogy írjam meg a kérdéseket e-mailben, de mivel több levelemre sem érkezett válasz, kértem, hogy kapcsoljanak valakit. A sajtóosztályon dolgozó hölgy megnyugtatott, megígérte, hogy válaszolni fognak, és szerinte eddig minden levelemre válaszoltak, tehát nyilván akkor hazudok.

Átküldtem a kérdéseket és a bejegyzést e-mailben, de választ a mai napig nem kaptam. Eddig négy alkalommal telefonáltam a BKK sajtóosztályának, de minden alkalommal mellémagyaráztak, és megnyugtattak, hogy hamarosan jön a válasz. Csak győzzem kivárni.

Azért is fontos erről beszélni, mert a BKV és a BKK sajtóosztálya rendre nekitámad a sajtónak, és kijelentik, hogy ha kérdeztek volna a cikk megírása előtt, készséggel válaszoltak volna a kérdésekre. Nem írok neveket, de nehéz olyan tömegközlekedéssel foglalkozó újságírót vagy bloggert mutatni, akinek nincs hasonló ügye a BKV-val. Ha kínos kérdéseket tesz fel az ember, akkor vagy húzzák az időt hetekig, amíg a téma körül elül az érdeklődés, vagy nem válaszolnak soha.

Több mint 20 ezer BKV-s jármű külső reklámhelyére, mintegy 2100 belső reklámfelületére, továbbá 603 óriásplakátra szerezhet majd hirdetőt az a cég, amelyik megnyeri a közlekedési vállalat pályázatát. A tender feltételei piaci szereplők szerint olyanok, hogy azon csak a fideszes gazdasági háttérember, Simicska Lajos egyik érdekeltsége indulhat el. Érdekesség, hogy a BKV még saját társaságát is elgáncsolná. A pályázati anyagot átolvasó, gazdasági ügyekre szakosodott jogászok szerint is aggályos a kiírás, -írja a HVG.

Mint azt a lap írja, a Magyar Posta Zrt., a Magyar Turizmus Zrt. és a Szerencsejáték Zrt. után újabb nagyobb falatot szakíthat Simicska Lajos cégcsoportja: a BKV reklámfelületeinek hasznosítására kiírt pályázat egyetlen lehetséges nyertesének tartják szakmai körökben az üzletember érdekeltségeit.

Arról, hogy koncepciót kell kidolgozni a reklámfelületek hasznosításáról, idén április 30-án döntött Fővárosi Közgyűlés. A BKV kasszájába eddig ugyanis évi mintegy 500 millió forint folyt be a reklámhelyek hasznosításából. A közlekedési társaságnak erre a feladatra jelenleg három céggel – a BBO Kft.-vel, a Promix Zrt.-vel, illetve a BKV és Esma Zrt. által közösen tulajdonolt Peron Reklám Kft.-vel – van szerződése, de ezek lejárta után az a társaság veheti át a helyüket, amelyik az október 27-én meghirdetett pályázatot megnyeri.

A tender a BKV szerint azért nem közbeszerzés, mert "nem szolgáltatás megrendelésről" van szó, hanem a társaság reklámhelyeinek hasznosítására vonatkozó bérleti szerződés megkötésére szól. Erre a feladatra – a hvg.hu birtokában lévő pályázati tervezet alapján – egy nonprofit kft.-t hoznának létre. A nyertessel öt plusz három évre szerződnek, a hosszabbítás akkor lép életbe, ha a bérlő rendesen, a számla beérkezését követően hatvan napon belül fizet, illetve ha nem tesz ki olyan hirdetést, amely ellenes a közösségi közlekedéssel. A tervek szerint a reklámértékesítés és kihelyezés nyilvántartására kiépítenének egy informatikai rendszert, ami a bérlő tulajdona lenne. Továbbá a győztesnek egy "olyan új, korszerű technológiájú cserepaneles rendszert kell kialakítania, amely a közösségi közlekedésben részt vevő járművek külső felületein található". A reklámfelületek tíz százalékát azonban a bérbeadó visszatartaná magának, hogy itt hirdethessen a cég és leányvállalatai, illetve hogy a Fővárosi Önkormányzat információkat helyezhessen el.

Szokatlan feltételek a kiírásban

A pályázat feltétele többek között az, hogy a résztvevőnek két magyar önkormányzattal vagy azok kizárólagos tulajdonában lévő cégekkel kötött reklám-rendszergazdai szerződéssel kell rendelkeznie, amelyek kontraktusonként legalább ötvenmillió forint értékűek. Amennyiben konzorcium pályázik, akkor annak minden tagjának teljesítenie kell ezt a feltételt. A hvg.hu-nak erről azt mondták, hogy a magyar önkormányzatok egyike sem áll ilyen szerződésben külföldi tulajdonú céggel, így a külföldi indulókat alapból kizárja a versenyből. Ez azért lehet aggályos, mert a BKV megsérti az Európai Unió diszkriminációmentességre vonatkozó normáit. Továbbá a szerződés teljesítése szempontjából a rendszergazdai referencia nincs kapcsolatban a pályázat tárgyát képező tevékenységgel, a köztéri reklámlehetőségek hasznosításával.

Szokatlan feltétel az is – tették hozzá a hvg.hu-t a tender részleteiről tájékoztatók –, hogy a résztvevőknek a BKV területén, illetve járművein lévő hirdetőeszközeit fel kell ajánlania megvásárlásra a tender győztesének, legfeljebb a hirdetőeszközök könyv szerinti értékén. „Vad ötlet, ami jogsértő és ellentmond az EU-elveknek” – hangsúlyozták. E feltétel alapján ugyanis a pályázóknak olyan lemondó nyilatkozatot kell tenniük az anyag beadásakor, amely alapján a győztes lényegében ingyen jut hozzá a szóban forgó hirdetőeszközökhöz. Holott ezek piaci értéke több százmillió forint is lehet.

A gazdasági racionalitással szembeállónak tartják azt is, hogy a pályázati kiírásban az szerepel, nem indulhat olyan társaság a tenderen, amely ellen, vagy amelynek jogelődje ellen felszámolási vagy csődeljárást rendelt el a bíróság a pályázat megjelenése előtt 12 hónapon belül. Sőt, ilyen cég a résztvevő vállalatcsoportjában sem lehet. Csakhogy könnyen lehet, hogy az elrendelt felszámolást végül megszüntették, például arra hivatkozva, hogy a vállalkozás nem fizetésképtelen. Ilyen adminisztrációs hiba történt az Epamedia egyik cégénél, amit a cégbíróság végül orvosolt, de a kiírás szempontjai miatt a pályázaton való részvétele kérdéses lehet. A kitétel – mint megfogalmazták – túlzott korlátozást tartalmaz.

Különös kitétel a Simicska-cég kedvéért?

Érdekesnek találták a pályázat ismerői, hogy a résztvevőknek számot kell adniuk arról, hogy lakott területen belül nincs olyan hirdetőeszközük, amely sérti a közúti közlekedésről szóló törvényt. A tendert kritizálók megjegyezték azt is, hogy a jogszabály a lakott területen kívüli hirdetőeszközökre is vonatkozik. Ezt a feltételt ki lehet használni az egyik potenciális versenytárs, az Esma Zrt. ellen – aki nem tudja a kért nyilatkozatot megadni, mivel a fővárosban kandeláber hirdetőeszközökkel, vagyis villanyoszlopra szerelhető reklámtáblákal rendelkezik –, és meg lehet akadályozni, hogy nyertes legyen.

Végül teljesen szokatlan, a gyakorlattól eltérő és teljesen kifogásolható módon a pályázatok felbontása az ajánlattevők távollétében történne. Pedig „az átláthatóság ilyenfajta hiánya egyértelműen ellenkezik az általános gyakorlattal és az átláthatóság elvével" – hangsúlyozták lapunknak. Nagy tenderek esetében bevett gyakorlat, hogy az ajánlatok felbontására valamennyi résztvevő és ajánlattevő jelenlétében kerül sor azért, hogy ezzel is biztosítsák az eljárás tisztességes és átlátható voltát.

A teljes cikk a HVG-n olvasható el. A folytatásért kattints ide!

Mi értelmük van az este 9 óra után szinte üresen járó gyorsbuszoknak? Két-három E-jelű busz is elszáguld a megálló mellett, mire jön egy "sima" busz is, ami megáll:

Kedves BKV-figyelő!

Naponta olvasom a blogodat RSS-en és nagyon hasznosnak találom, bár nem nagyon veszem észre, hogy a BKV illetékesei megszívlelnék vagy figyelembe vennék az itt felmerült problémákat.

Nekem csak egy kérdésem lenne: Este 21:00 után miért kell piros buszoknak járniuk? Rendszeresen közlekedem a Dózsa György út és a Kerepesi út kereszteződésénél. És igen érdekes, de inkább bosszantó azt látni, hogy két, három gyors (csuklós) busz is elmegy szinte üresen mire érkezik egy sima busz.

„Szerencse, hogy nem történt sérülés” –mondja olvasónk, aki vasárnap már másodszor találkozott leszakadt és emberéletekre törő troli felsővezetékkel. Az első egy lehúzott redőnybe csapódott be, a vasárnap leszakadt kábel pedig egy 109-es busz ablakát törte be:

Helló BKV-figyelő!

Nem tudom más is találkozott-e a trolik egy olyan negatív velejárójával, hogy az áramvezető kábel hajlamos elpattanni. Lévén a belvárosban lakom, már másodszor voltam szemtanúja ennek, és mondhatom elég ijesztő. Első alkalommal a Nagymező utcában kb. egy éve, ahogy a kábel elszakadt egy lehúzott redőnybe csapódott bele óriási csattanással. A mai napon (09. 06.) pedig a Bajcsyn, és a mögötte lévő 109-es busz egyik ablakát teljes egészében kiverte az elszabadult kábel (VOLTAK utasok a buszon! Szerencse, hogy nem lett sérülés).

Az meg már a BKV arroganciáját mutatja csak, hogy a kábel pótlását jelen percekben végzi két kb. egyenként 100 éves kosaras szerelőkocsi (=HANGOS, es hajnali 1 óra van) holott MA EGESZ NAP LE VOLTAK ZARVA a Bajcsy Deák felé tartó savjai (ergo nem akadályozta volna a forgalmat)....

Szóval no komment.

Üdv: R

A neten napok óta kering egy levél, aminek írója összehasonlította, hogy mennyit keresnek a különböző állami vállalatok vezetői, és a nemzeti bankok elnökei nálunk és az államokban. Ebből kiderül, hogy a magyar, rosszabbul dolgozó vezetők többet kapnak, mint amerikai kollégáik, és azt is megtudhatjuk, hogy Obama alig 40 százalékkal keres többet, mint egyes vezetők a közlekedési vállalatnál. (Ha összehasonlítjuk a két munkát, azt is mondhatnánk, hogy kevesebbet keres).

Az, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke háromszor többet keres, mint a Federal Reserve elnöke, az Magyarországon teljesen normális dolognak számit. De, hogy a BKV menedzsmentjének egyik tagja 100 millió Ft végkielégitést kapjon, az azért már túlzás. Nem kicsit, nagyon! Egyébként a kalkuláció alapja az a havi 4 azaz négy millió forintos jövedelem volt, ami a fizetésből és más juttatásokból jött össze.

Gondoltam egy merészet és utána néztem, vajon Amerikában mennyit keresnek az állami vállalatok menedzserei, ezen belül is a személyzeti osztály (Human Resources) vezetői, különös tekintettel a közlekedési vállalatokra.( Public Transportation). Itt most mindenki vegyen egy mély levegőt, mert később nem fog kapni, az biztos!