BKV-figyelő

Sándor levele nem igényel sok kiegészítést... Talán csak annyit, hogy nem történt csoda; mindössze az, hogy néhány ember úgy viselkedett, ahogy mindig, mindannyiunknak kellene. Ha mindig, mindannyian így viselkednénk, no, az már felérne a csodával.

2013. február 11-én, délután fél négy körül szálltam le a metróról az Újpest-Központ végállomáson. Tíz perc múlva a villamoson döbbentem rá arra, hogy a laptopomat a metrókocsiban felejtettem.

Kétségbe esve rohantam vissza a forgalmi irodába! Akkor történt a csoda: a becsületes metróvezető, 16 óra 46 perckor leadta a laptopot, amit egy úgyszintén becsületes utas adott oda neki. A laptopot az utas az üres vagonban találta meg a metró végállomási megfordulása után.

Ezt a csodálatos történetet az állomási diszpécser és a biztonsági őr mondta el nekem, miközben visszaadták az elvesztett számítógépet.

Ezúton mondok hálás köszönetet mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy visszakapjam az elvesztett laptopot. Személyesen szerettem volna megköszönni, de azt mondták, ez nem lehetséges. Ezért azt javasolnám, hogy a becsületes BKV-dolgozókat nyilvánosan dicsérjék meg és kapjanak pénzjutalmat is.

A becsületes megtalálónak külön köszönöm és gratulálok, emberségből jelesre vizsgázott. Amíg ilyen emberek vannak közöttünk - minden probléma ellenére - bizakodva tekinthetünk a jövőbe.

Január elseje óta új trolibuszmenetrendet vezetett be a BKK – vagy legalábbis tervezte azt. Mint kiderült, az új menetrendhez egyelőre nincs elegendő jármű. A BKK kivonta a napi forgalomból a régi ZIU típusú szovjet trolikat, helyettük használtan vásárolt MAN trolik, valamint felújított Ikarusok álltak, illetve állnak majd forgalomba.A BKK és a BKV azt ígéri, tavaszra helyreáll a menetrend.

Annak jártunk utána, milyen felújításokat végeztek el a külföldről beszerzett és a hazai használt trolikon, mennyibe került ez a beruházás, továbbá milyen hatással vannak a mostani felújítások a budapesti trolibuszflottára.

A tavaly elvégzett, illetve megkezdett fejlesztés Ikarus 411-es, 412-es, 435-ös, 280-as típusokat érintett, de ennek a projektnek a keretében újították fel és honosították a Németországból beszerzett MAN NGE típusú trolikat és életre kellett kelteni egy működésképtelen Ganz Solaris trolit is.

A BKK és a BKV összesen 908,8 millió forintot költött a flotta modernizációjára. A legnagyobb tétel a használt MAN trolik honosítása, részleges felújítása és forgalomba állítása volt, erre 420 millió forintot költöttek. Közülük 8 darab már közlekedik, további hatnak jelenleg zajlik a vizsgáztatása, ezt követően helyezik majd forgalomba őket.

Ugyancsak sokat, csaknem negyedmilliárdot költöttek az Ikarus 280-asok vizsgára való felkészítésére.

A járművek állapotától függően a felújítás vázjavítással, külsőburkolat-javítással, fényezéssel és korrózióvédelemmel, az üléskárpitok és a belső burkolatok cseréjével, oldalüveg- és szélvédőcserével, ajtójavítással, a padló és a kapaszkodórendszer felújításával járt. Ahol kellett, kijavították a tükröket, a kijelzőket és a jegykezelőket, felújították a gépészeti elemeket és az elektromos rendszert, valamint eltávolították a graffitiket.

A MAN trolikon kicserélték az oldalablakokat, átalakították a vezetőfülkét, kiépítették az elektronikus utastájékoztató rendszert, egyebek mellett új műszerfalat kaptak, felújították a kormányhidraulikát, továbbá fejlesztették az elektronikus rendszereket.

A decemberben még közlekedő 16 darab régi ZIU trolik kivonását az tette lehetővé, hogy a BKK és a BKV életet lehelt olyan járművekbe is, amelyek évek óta működésképtelenül várták a sorsukat; így kerülte el az enyészetet a BKV egyetlen Ikarus 411-es trolija, 3 darab 412-es, 10 darab 280-as és egy Ganz Solaris jármű.

A Budapesten közlekedő trolibuszok átlagéletkora a tavalyi év utolsó napján 18,2 év volt. A ZIU-k kivonásával és a felújított járművek forgalomba állításával a flotta átlagéletkora 15,6 évre csökkent, ami azt mutatja, hogy a troliállomány még ma sem fiatal. Igaz, a most forgalomba állított trolibuszok többsége lényegesen korszerűbb, mint a szovjet járművek voltak.

A felújított trolik egy része már közlekedik a városban, elektromos kijelző azonban – a használtan beszerzett Volvo és Mercedes buszokhoz hasonlóan – még nincs rajtuk. A BKK ugyanis a FUTÁR (Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer) kiépítését várja, akkor kerülnek majd a járművekbe az új, immár a központból irányítható, az ígéretek szerint folyamatosan naprakész információkat adó kijelzők.

"Az IK 412T és IK 435T típusú járművek a FUTÁR projekt részeként kapnak kijelzőket, az MAN NGE trolibuszok viszont, mivel a projektszerződés megkötésekor még nem voltak állományban, külön beszerzés keretében" – írta a BKV-figyelőnek a BKK. Közölték: az Ikarus típusok külső és belső utastájékoztató egységei a projekt járműszerelési ütemtervével összhangban kerülnek beépítésre a járművekbe.

"Szándékaink szerint a felújításra kerülő járművek - még ideiglenes vezérléssel - azonnal megkapnák új kijelzőiket, majd vezérlésüket fokozatosan vennék át a FUTÁR által szállított, érintőképernyős járművezetői kezelőfelülettel rendelkező fedélzeti egységek" – tájékoztatott a BKK. A FUTÁR várhatóan 2013 nyarának elejére fejezheti be a járművek új egységekkel történő felszerelését.

(Fotók forrása: Ik 435 - MTI, MAN - BKK, Ik 412 - olvasónk, Banovec Zoltán)

Az Index információi szerint a VT-Transmann nyerte a budapesti buszüzemeltetési tender első szakaszát. Ez azt jelenti, hogy ideális esetben jövő márciusban 75 darab új csuklós és 75 darab új szóló autóbusz áll forgalomba Budapesten. A cég Mercedes Citarókat vásárol, a választásban szerepet játszhat a Mercedes gyár Kecskeméten tervezett bővítési szándéka is.

Az előminősítésen nyertes három magyar buszos cég, a Color Tours, az Orangeways és a VT-Transmann közül egyedül az utóbbi adott be ajánlatot, így ő nyerte a 75+75 busz 8 évig tartó üzemeltetésére a BKK által kiírt pályázatot. A cég Mercedes Citaro típussal indult, így márciustól 150 új Mercedes busz özönli el a főváros utcáit.

A témáról a Facebookon beszélgetünk.

Mint arról tegnap már beszámoltunk, a Budapesti Közlekedési Központ ma vágányfelújításba kezdett az 50-es villamos vonalán. Bár a BKK a felújítást jó előre beharangozta és minden csatornánk meghirdette, ma a BKV-figyelő szerkesztői és olvasói hatalmas fejetlenséget tapasztaltak a helyszínen.

A terelések és az átjárók feltúrása miatt a Kispest Kossuth tér és a Lajosmizsei sorompó között 2 kilométeres dugó alakult ki. Az Üllői úton közlekedő buszok és villamospótló járatok menetideje a többszörösére nőtt. Olvasóink a BKV-figyelő élő forgalomfigyelőjén arra panaszkodtak, hogy a Havanna lakótelep és a Kőbánya-Kispest távot 45-50 perc alatt tudták csak megtenni a 136E busszal, de volt olyan utas, aki több, mint fél órát ült a villamospótlón a dugóban.

Abban biztos vagyok, hogy a BKK szakemberei elméreteztek valamit, és az íróasztal mögött a terelés és a pótlás is máshogy nézett ki. Bízunk benne, hogy nagyon hamar lépnek valamit.

Várjuk az észrevételeiteket és a beszámolóitokat, ha Ti is ezen az útvonalon közlekedtek!

A decemberben elrendelt sebességkorlátozás ugyan csökkentette a balesetveszélyt, de nem tett jót a kerekeknek. A Metróért Egyesület szerint idén egyre gyakrabban találkoznak a karbantartók az úgynevezett nyomkarima-élesedéssel, ami a szerelvény kisiklásához vezethet. A BKK is tud a jelenségről, Tarlós István pedig az új fejlesztési minisztert ostromolja az ügyben, -írja az Index.

Minden járműnek van kritikus sebessége, ami a budapesti metrók esetében 50 és 60 km/h közé esik, a metrókocsik pedig a decemberi sebességkorlátozást követően ebben a sávban sokkal többet töltenek, mondta Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke. Bíró szerint ennek köszönhető, hogy a szokásosnál jobban kopnak a kerekek nyomkarimái, amik a sínen tartják a járművet.

A 3-as metrónál dolgozóktól az Index azt információt kapta, hogy a 81-es sorozatnál (ez egy metrókocsi típus) a kerekeket egyre gyakrabban kell vinni felújítani (esztergálni) vagy cserélni. A nyomkarima szélességét gyakorta mérik sablonnal, vékonyodásukat a szakzsargonban nyomkarima-élesedésnek hívják. Ha a karima túlságosan elvékonyodik, jelentősen megnő a kisiklás veszélye.

A karima vékonyodását a sínpálya kenésével tudják csökkenteni. A metródolgozóktól származó információik szerint a 3-as vonal pályáján már napközben, üzemidőben is járnak kenni a feszültség alatti pályán levő síneket.

A lap úgy tudja, hogy mivel a kerekek az ívekben kopnak legjobban, az egyenletesebb kopás érdekében nemrég elkezdték egyenként megforgatni a kocsikat a járműtelepen. A fordítókorong viszont a múlt héten elromlott a fokozott igénybevételtől. Azóta megjavították, viszont sokkal lassabban lehet most már forgatni a kocsikat. Bíró Endre szerint a nyomkarima-élesedést, és ezáltal a fokozott kisiklásveszélyt úgy lehetne megszüntetni, ha mielőbb felújítanák a pályát, és feloldanák a sebességkorlátozást.

Csakhogy várhatóan pont az ellenkezője történik, több metrós dolgozót már előre figyelmeztettek, hogy áprilistól 60 km/óráról 50 km/órára csökkenhet a szerelvények megengedett legnagyobb sebessége a 3-as vonalon. Ez a jelenlegi 31-32 perces menetidő 33 percesre növekedését jelentené.

A lap megkereste az ügyben a Budapesti Közlekedési Központot, ahol elmondták, hogy tudnak a nyomkarimák kopásáról, de véleményük szerint az csak kisebb részben függ össze a sebességkorlátozás bevezetésével, inkább a pályaállapotok általános romlása okozza. A pályahibákat egyelőre még tudják kezelni, a műszaki lehetőségeik egy idő után kimerülnek.

Tarlós István főpolgármester szintén tudatában van az üzemeltetési kockázatok növekedésének. Ezért a napokban levelet írt Németh Lászlónénak az új fejlesztési miniszternek, amelyben felvázolja a 3-as metró súlyos helyzetét és megemlíti, hogy a főváros már tavaly beadta a felújításra vonatkozó projektjavaslatot, de a minisztérium azóta sem reagált.

Mint írja, "amennyiben a helyzet változatlan marad, a több mint 34 éve üzemeltetett vonal felújításának elmaradásából olyan súlyos közlekedési zavarok, illetve problémák eredhetnek, amelyek hatásukat nemcsak a fővárosban, hanem az agglomerációban is éreztetni képesek."

A BKV szerint azért kellett bevezetni a decemberi sebességkorlátozást a 3-as metró vonalán, mert az elmúlt években a sínek anyaga kifáradt, a sínfejen hajszálrepedések keletkeztek, ezek mélyülésével pedig síntörések következhetnek be.

A vonalon nemcsak a sínnel van probléma, a rossz szigetelés miatt talajvíz szivárog az alagútba, ami elkorrodálta a sínt rögzítő vasbeton pályalemezeket. A vonalon dolgozóktól származó információk szerint a rossz állapotú pálya miatt néha akkora ütéseket kap a forgóváz alul, hogy az utóbbi időben sűrűn elrepednek, még a teljesen újak is.

(Index)