Tisztelt BKV!
Tájékoztatom Önöket, hogy 2008. június 6-án, pénteken 18:45-kor a 1757-es számmal Pesterzsébet felé közlekedő 23-as busznak több megállóban is utaslemaradása volt. A Közvágóhíd megállóban kb. 15 fő, Földváry utca megállóban 2 fő, és az Illatos úti megállóban 3 fő maradt.
Kérem, tájékoztassanak arról, hogy a Paraméterkönyv bevezetése után véleményük szerint hány utas marad majd a megállókban az esti időszakban.
BKV-figyelő
2008. június 09. 13:20
Utaslemaradások a paraméterkönyv után?
2008. június 04. 08:39
Tökrészeg vagy tökhülye?
Viccelődő és gyorsan vezető, hírtelen fékező buszvezetőkről is írtunk már nem is keveset. Ezeknél már csak az a jobb, amikor ezek egyesülnek, és egy buszon találkozunk vele. Az öreg Ikarusszal 120 km/h-val felhajt az Erzsébet hídra, melynek közepén a fékbe tapos, majd bemond valami vicceset. Nos, valakinek ez tetszik, valakinek nem. Alant az utóbbi olvasható.
Május 28. kb. 17:45
A 233E szokatlanul nagy sebességgel érkezett a Ferenciek terére, a Jégbüféhez. Felszálltam, és pillanatok alatt kiderült, hogy a gyors entrée nem véletlen műve volt csupán. Kisvártatva ezerrel húztunk át az Erzsébet hídon, majd a további útvonalon. Közben heves fékezések és irányváltások tették az utazást olyan élvezetessé, mintha a hullámvasutat transzponálták volna vízszintes síkba. Mások nevében nem szívesen nyilatkoznék, de kezdtem úgy érezni, mintha nem csak a kb. 36 fokos meleg miatt izzadnék (mert az kb. annyi volt a lerobbant állagú buszon), hanem konkrétan a zabszem szorongatásától folyt a verítékem. Szóval - bevallom - nem bátor férfimivoltom fitogtatására alkalmas volt a helyzet. A hangulatot csak fokozta vezetőnk humora, amely csak a nagyokhoz hasonlítható csak. Ilyeneket mondott, pl.: a következő megálló az Adria... helyett a Leányka utca. Az első ajtó nem működik, a második elromlott, a harmadik nem nyílik, a negyediket nem nyitom ki (aztán mindet kinyitotta). Majd: a Savanyú Jenő tér következik (Savoyai Jenő helyett, ha, ha, ha.). És persze közben a vén csotrogányt meghazudtoló sebesség, hirtelen vad fékezések, irányváltások. Nagy megkönnyebbülés volt, mikor végre leszállhattam, de komolyan aggódtam kedves ismerősöm testi (és szellemi) épségéért, akivel együtt utaztunk, de neki még három megállót ki kellett bírnia.
Több gondolat is járta az agyamat a sofőrt illetően, miszerint ő 1. tökrészeg 2. tökhülye 3. mindkettő
Persze a legvalószínűbb, hogy símán csak megártott neki a kora nyári (késő tavaszi) nagy meleg, ettől képzelte magát átmenetileg Humor Haroldnak. Ehhez persze joga van, csak épp pillanatnyilag kb. 80 ember és 5 tonna (?) csuklós vas volt rábízva.
Kedves BKV! Ha van rá mód, az ilyenből inkább kimaradnék, ha lehet. Talán valami tanácsadó cég segíthetne jópénzért megtalálni a megoldást. A jegyárakból, önkormányzati és állami támogatásból biztos fussa rá.
Help!
2008. máj 31. 18:10
Amiért utálok BKV-n utazni
Ma 17.20 körül utaztam a 23-as buszon a Boráros térről Pesterzsébet felé. Mikor felszálltunk a buszra az összes ablak zárva volt, nem viccelek, kb. 40-50 fok lehetett, mert a busz előzőleg a tér másik oldalán napfényes helyen parkolt.
Felszállás után a közelemben lévő összes ablakot kinyitottam, majd ülőhely hiányában a csuklóhoz álltam, nekidőlve a csuklónál lévő korlátnak, ahogy szoktam.
16 perc utazás után leszálláshoz készültem (17.36 Szabadkai út). Elindultam az ajtó felé, majd a pólónál fogva a korlát visszahúzott. Reménykedtem benne, hogy csak valami matrica, amit nem vettem észre de nem. Hazaértem, és egy ilyen csíkot láttam a pólómon:
Hát amire a korlátnak nekidőléskor nem gondoltam, hogy az Ikarus belsejében a korlátra tett fekete festék így megolvad és a ruhámnak ragad. Minden másnak utazok erre, és szinte mindig így állok, mert leülni nem szeretek. Sosem jártam még így.
Hétfőn begaloppozok az Akácfa utcába a pólóm nyugtájával együtt. Azért mégsem hagyhatom, hogy a közel 5 ezer forintos pólónak ilyen könnyen vége legyen. Lehet, hogy ki fognak röhögni, de ez szerintem már nincs benne a bérletem árában.
Mindenki vigyázzon, mit fog meg, mert már nem csak a kosz, hanem az olvadó festék is fenyeget.
2008. máj 30. 17:05
Lerobbant, a másik kettő otthagyott
Alig néhány perce, 16:00 magasságában ismét lerobbant egy busz amin utaztam. Ez nem lenne nagy szám, minden közlekedési társaságnál megesik az ilyen, de ez már nem az első. Sajnos a BKV ott spórol, ahol nem kellene. A karbantartók szerint nincsenek alkatrészek, nincsenek olyan körülmények, ahol a karbantartók normálisan elvégezhetnék feladataikat. Sajnos az ilyen „lerobbanások” már rendszeresek. Az elmúlt néhány hónapban szinte heti rendszerességgel történt hasonló eset, más-más vonalakon.*Javította a szerk.
Az utasok is megszokták már –és ez a videón is látható- nem szóltak semmit, nem anyáztak, még csak nem is hőbörögtek. Amikor a buszvezető megállt, a Földváry utca előtt, kinyitotta az ajtókat, majd felszólítás nélkül leszálltak az utasok. Valószínű, már ők is megszokták.
Ami a legszebb az egészben, hogy a gyors 23-as busznak ezen a helyen nincs megállója, így az utasok egy része a következő 23-as buszra volt kénytelen felszállni. Mivel én a János utcához mentem, ahol a 23-asnak nincs, csak a gyors 23-asnak volt megállója, kicsit bizakodva tovább vártam, hogy majd a következő busz felvesz (a 23-as megállójában*), a többi várakozó utassal együtt.
16:14 magasságában fel is bukkant a következő gyors 23-as busz, melynek intettem, majd tovább ment, pontosan úgy, mint a 8 perccel utána érkező kollégája, aki még a fejét is elfordította. Nem tehettem mást, fel kellett szállnom a sima 23-asra és gyalogolni.
Hát, így húz el a BKV :)
2008. máj 19. 14:58
Igénytelen utasok
Sok féle utasról írtunk már. Bemutattuk nektek a villamoson dohányzó és a szemtelen bliccelő utast is. Itt a nyár, jön a meleg, és sajnos ezzel együtt jönnek a büdös nyári utazások is, ebbe tekinthettem bele tegnap, azaz vasárnap a 7-es buszon és a 23-as busz Szabadkai úti megállójában. A gyengébb gyomrú olvasók figyelmét felhívom, hogy gusztustalan képek, gusztustalan magyarázatok találhatók ebben a postban.
Történt ugyanis, hogy Albertfalváról a Móriczra vitt az utam. Villamos helyett a 7-es buszt választottam, mert gyorsabb, és siettem. Az első ajtónál szálltam fel, ahol az első egyes ülésben már egy kedves utas aszalódott a melegben, a napon. Szaga egészen a csuklóig elért, menekültem a szag elől, ezért a hátsó 4-es ülésbe ültem le. Miután leültem megpróbáltam kinézni az ablakon, és az alábbi (már lassan megszokott) kép fogadott:
Történt ugyanis, hogy Albertfalváról a Móriczra vitt az utam. Villamos helyett a 7-es buszt választottam, mert gyorsabb, és siettem. Az első ajtónál szálltam fel, ahol az első egyes ülésben már egy kedves utas aszalódott a melegben, a napon. Szaga egészen a csuklóig elért, menekültem a szag elől, ezért a hátsó 4-es ülésbe ültem le. Miután leültem megpróbáltam kinézni az ablakon, és az alábbi (már lassan megszokott) kép fogadott:
Utolsó kommentek