BKV-figyelő

Elfogyott a halászlé, a bejgliből is csak néhány szelet maradt, ez azt jelenti, véget ért a karácsony. Ilyenkor „szokásos” 3 napos szünetünknek is vége, így ma szombati menetrend szerint indulunk is tovább! :)

Olvasónkat nemrég megbüntették, mert 1 napja lejárt a bérlete. Becsületes, ezért bement rendezni a tartozását a BKV székházába, ahol nem fizethette be büntetését, mert a BKV munkatársa szerint van még tartozása. Az utas ezen meglepődött, mert erről eddig nem tudott semmit, valószínű, hogy meg sem büntették:

Sziasztok!

Az alábbi kis tanulságos történetet szeretném veletek megosztani:

2008.11.03-án  kora reggel, munkába jövet megbüntettek... Az ok: előző nap, 2-án,  vasárnap  lejárt  a bérletem, (bár én úgy emlékeztem , hogy nov 3-ig érvényes) és abban a  hiszemben utaztam, hogy még érvényes. Ezzel semmi gond, elismerem, hibáztam. Node hogy ezen hibámért 3000Ftot fizessek? Ott volt nálam a bérlet, sőt a korábbiak is , mindegyik ugye a 8250Ft-os felnőtt bérlet... Egyike vagyok azoknak, akik legalább megveszik. De felháborítónak tartom, hogy egy ilyen apró hibámért az ellenőrök még csak fel sem ajánlják, hogy esetleg vegyek jegyet vagy valami, nem, ugyanúgy kezelnek, mint a többi közönséges  "bűnözőt" aki egyáltalán nem vesz jegyet.  Nem tartom korrektnek ezt a BKV részéről, hiszen triviális volt, nem direkt csaltam. Amióta nincs meg a régi rendszer, miszerint mindn hó 5-éig érvényes a  bérlet, szerintem nem csak én kerültem ilyen helyzetbe.

Node a  poén csak ezután következett. Gondoltam bemegyek az Akácfa utcába, bemutatom a  bérletem , a döbbenet azonban ekkor ért: van egy 2003. augusztusi (tehát már több mint 5 éves, azaz elévült!) tartozásom. Mondom ez hogy lehet, semmit nem kaptam  róla, a nő mutatja a  monitort felém, hogy pedig bizony van egy ilyen tartozásom 2003. aug. 22-i (a  bizonylatom most otthon van, de a 2003. aug. az biztos), kétszer is küldtek ki róla levelet. No mondom hova?

Hát kiderült, hogy a  BKV ellenőr a  lakcímkártyámról a 2001-ben lejárt ideiglenes címemet, az egyik egyetem kolijának a címét írta ki ( a koleszban már 1999 ór anem lakom.)  midnen esetre addig nem engedték a  bérletbemutatásomat rendezni, amíg azt a  tartozást, tehát egy elévült tartozást nem rendeztem. Még szerencse , hogy volt nálam annyi pénz (~10 000 Ft volt a régi tartozás), de mi lett volna ha több? Kértem egy aláírt papírt is arról, hogy oké akkor ezennel kijelentik, hogy a  BKV felé nincsen tartozásom, ezt azonban nem voltak hajlandóak adni.

A többi -bérletotthonhagyásos- tartozásom miden rendszeresen be volt fizetve. 1.5 éve is voltam benn náluk, rákérdeztem most, hogy akkor miért nem szóltak: azt mondták, most került be a rendszerbe, hogy látják az  összes korábbi tartozást

Most azon gondolkodom kikérem a jegyzőkönyvet , egyrészt mert a  BKV több helyen is hibázott (rossz címet vett fel, nem  tájékoztatott korábbi befizetéseimnél , hogy elmaradásom van, illetve hogy elévült tartozást hajtott be rajtam ) ,  bár arra a ~10000 Ft-ra szvsz már keresztet vethetek.

Üdvözlettel: tildy

Néhány buszon a BKV még mindig nem állította át az órákat a téli időszámításra, így amikor az utasok lyukasztanak, jegyük még érvénytelen volt, mert a jövőben utaztak. Olvasónk édesanyját éppen ezért büntették meg a 86-os buszon, ami azért különös, mert a jegyes időkorlátozás egyelőre csak a metróra érvényes, így a buszon elvileg 1 óra elteltével is érvényes a jegy. De akkor miért büntettek?

Tisztelt BKV Zrt.!

 

Ma (2008. december 10-én) délelőtt 9 óra környékén a 86os járaton a Kiscelli utcai megállónál megbüntették Édesanyámat. (389-es sz. ellenőr,pótdíjelismervény száma: 051676).

 

A dolog különlegessége, hogy édesanyám ritkán használja az Önök járműveit, ám ha mégis, van egy gyűjtőjegye, és lyukaszt is jegyet. Így történt ez ma is,ám mivel a busz órái még a nyári időszámítás szerint járnak,így az ellenőrzés idején a jegy már lejárt időpontot mutatott,és megbüntették. Az ellenőr szerint az Ügyfélszolgálaton tehetne panaszt az eset miatt,ám mivel az ellenőr bevonta az "lejárt" vonaljegyet, így állítását igazolni semmivel sem tudja,ráadásul a 6000 Ft-os büntetést a helyszínen befizette.

 

Kérem az ügy kivizsgálását, és a buszokon lévő jegykezelő automaták óráinak beállítását, bár tudom, hogy erre (s)nincs önöknek pénze " A viszonylatjelző táblák javíttatását (FOK-GYEM) a gazdálkodási keretek szűkössége miatt ideiglenesen felfüggesztettük. Budapest, 2008. november 21. Üdvözlettel: Szüts Katalin, ügyfélszolgálat-vezető", de talán mégsem így kéne a BKV szűkös költségvetését kipótolni.

 

Jelen levelet másolatként elküldöm a bkvfigyelo.blog.hu-nak is.

 

Üdvözlettel: Damokos Áron

Gondoltál már arra, hogy a kamu BKV büntetéseidet eladd egy közeli, külföldi rokonodnak? Olvasónk gondolt rá, és meg is tette. Egy jelképes összegért cserébe olasz nővérére hagyta az összes tartozását, akin a BKV valószínűleg nem fogja behajtani, az egyébként fiktív büntetéseket:

Kedves BKV-figyelő!

Barátaimmal kocsmázni voltam a hét elején, ahol a szokásos témák mellett (pia, nők, foci) a net, és azon belül a BKV-figyelő is előkerült. A 7 fős asztaltársaságból 6 ember ismerte a blogot (a 7. is hallott már róla, csak nem követi), így mindenki ismerte a fontosabb postokat, és a menő témákat. Így jutottunk el a BKV ügyvédjéig, és a kamu büntetésekig, amibe Zoli barátom is belekóstolt. (Nem Zoli, de az egyszerűség kedvéért hívjuk így)

A BKV ügyvédje küldött neki ugyanis egy csekket, amiben 15 napon belül közel fél millió forint befizetését kéri, sárga csekken (nem vicc). Valamikor 2005-ben ugyanis az ügyvéd szerint ennyit bliccelt össze a pesti metróvonalakon. A levél szerint a büntetések egy részében az adatait bediktálta, de többször mutatott fel személyi igazolványt is.

A probléma ezzel annyi, hogy Zolinak az összes bérlete megvan 2003-tól napjainkig, mert mindet eltette, épp az ilyen esetekre. Szép, kitöltött bérletek a hozzájuk tartozó bérletigazolvánnyal. De akkor mi ez a büntetés?

A bemondásos büntetéseket a magyar jogszabályokat figyelve, nem is kell komolyan venni, nagyot kell röhögni rajtuk és kidobni. Semmit nem bizonyít azon semmit, így ilyenekkel a BKV és annak ügyvédje hiába is szaladgál a bíróságra, sokra nem megy vele. Főleg ha kamu, és van bérlete az utasnak…

A személyis büntetés kicsit nehezebb eset. Ott már van a BKV-nál olyan személyes adat, amit nehezen szerez meg (kivétel, ha eddig nem voltál benne a rendszerbe, onnantól indul a sorozatgyártás), bár mint a mellékelt ábra mutatja, már a személyi felmutatása sem biztosíték semmire, ugyanis Zolinak nem hogy bérlete volt, és meg sem büntették, még az alapszabályt is ismeri: Személyes iratot csak rendőrnek mutatunk. Így lehetetlen, hogy az Ő személyiét felmutatta az ellenőröknek, ezzel kiadva a személyes adatait. De akkor hogy került oda? Hogy került bele a rendszerbe? Ezek a kérdések.

A csattanó ez után következett. Zoli testvére Olaszországban él, már vagy 5 éve. Zoli kitalálta, hogy ha a BKV a büntetését továbbadta egy ügyvédnek, az összes személyes adatával együtt, akkor ő a tartozását adja el a nővérének egy jelképes összegért, amiről átvételi elismervényt is írnak, így a testvére írásba adja, hogy a tartozásokat átvállalja. Kíváncsi leszek, hogy a Kováts és a behajtók kimennek-e ennyi pénzért az olaszokhoz :)

Az ötlet egyébként nem saját volt, valamelyik reggeli rádiós műsorban hallotta még évekkel ezelőtt, innen jött az ötlet.

Amikor Zsuzsa levelét elolvastam, rendkívül ideges lettem. Bérlettel rendelkező, 14 éves kislányát azért büntették meg, mert az iskolától meg nem kapott diákigazolványának száma nem volt feltüntetve a bérletén (jelzem, 18 éves koráig a gyerek tanköteles). Vajon ezek az ellenőrök hol vannak akkor, amikor a csöveseket, és a hangoskodó, nem fizető romákat kellene megbüntetni? Mellettük miért sétálnak el csendben?

Tisztelt BKV-figyelő és olvasói!
 
Tanácsot kérek az oldal olvasóitól, illetve azoktól, akik kerültek már hasonló helyzetbe.
 
14 éves lányomat szeptember első hetében leparancsolta a 7-es buszról az ellenőr, mert a bérletszelvényére nem volt ráírva az akkor még nem létező új diákigazolványa száma (új iskolában kezdte a tanévet, a régi igazolványa számát – amit egyébként az előző iskolája ötödikes kora óta nem érvényesíttetett újra –  az én naiv gyerekem etikai megfontolások miatt nem írt rá a bérletszelvényére, mint később megtudtam). Az ellenőr fölírta a nevét és a címét, majd közölte: „mivel van bérleted, úgysem lesz belőle semmi”.

Most mégis lett, egy 24 ezer forintos csekk, a gyerek nevére kiállítva.

Mit lépjek most, Kedves Olvasók?
 
Köszönettel: Zsuzsa

A BKV az a cég, aki elvárja, hogy az utasnak minden helyzetben legyen jegye, (még akkor is, ha jegyvásárlásra nincs lehetőség) és az utazási szabályokat tartsa be. Vicces, hogy pont egy olyan cég kér mindent számon, aki maga is magasról tesz a szabályokra és a törvényekre. Az interneten egy ideje kering egy hosszú iromány, melyből kiderül, hogy a BKV miként tojja le magasról a Ptk-t. Bár az írás nem mai (a viteldíjak még jóval alacsonyabbak), a megfogalmazott problémák még máig valósak:

"Mi a BKV-pótdíj?" - teheti föl a kérdést a polgári jog iránt érdeklődő utazó, aki leginkább a metrón utazva szembesülhet a problémával. Ezt a kategóriát ugyanis a Polgári Törvénykönyv nem tartalmazza, ekképp az elnevezéstől függetlenül, jogi tartalmának megfelelően kell megítélni. A BKV Rt. járművein való utazás egy ráutaló magatartással, a járműre történő fölszállással - tehát nem írott formában - létrejövő, általános szerződési feltételeket tartalmazó blankettaszerződés. ( Ptk 209/C. §: Általános szerződési feltételnek minősül az a feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, előre meghatároz, és amelynek meghatározásában a másik fél nem működhetett közre.)

Az elsőre megállapítható, hogy a pótdíj egy szankciós jellegű kötelezettség.

Tekinthető-e szerződéses kártérítésnek? Célját tekintve feltétlenül, hiszen a főkötelezettség ( vagyis a viteldíj ) teljesítésének elmulasztása esetén terheli az egyik szerződő felet. Polgári jogunk azonban a teljes kártérítés elvén áll, mely itt azonban - groteszk módon - összegszerűen csekélyebb, mint a pótdíjé, hiszen a kártérítés a szerződéses kötelezettség teljesítésének elmulasztása révén okozott teljes kár megtérítését, vagyis a főkötelezettség összegét jelenti. Jelen esetben ez a viteldíjak összege, melynek a pótdíj mindig sokszorosa.

Tekinthetjük a pótdíjat kötbérnek is. A túlzott mértékű köbért a bíróság mérsékelheti. Ezen kívül megállapíthatjuk, hogy a polgári jogi szerződési gyakorlattól is jelentősen eltér a főkötelezettséget meghaladó összegű kötbér. A Ptk. 205. § (5) bekezdése értelmében külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta. A viteldíjak és pótdíjak táblázata viszont magukon a járműveken, illetve a már a legtöbb BKV-jogsértés színhelyén - metró aluljárójában van elhelyezve, tehát ott, ahol az utazó már nem visszakozhat. Ha ott tartózkodik, pótdíjat köteles fizetni. Itt említendő meg az is, hogy a vizsgált szankcióval gyakran sújtják az aluljárón csak áthaladó, nem is utazó személyeket, akik esetében nem is jön létre, illetve - a tévedés kategóriájára hivatkozva - megtámadható a szerződés.

Különösen sajátos a bérlettel rendelkező, de éppen bemutatni nem képes "szerződő felek" jogi megítélése, hiszen ők a szerződéses főkötelezettséget - vagyis a bérlet megvásárlását - már teljesítették, csak a mellékkötelezettség teljesítése - a megvásárlás meghatározott formában történő igazolása - tekintetében esnek késedelembe. Velük szemben a főkötelezettséget elérő mértékű kártérítés is indokolatlan. ( Hisz a "lényeget", a főkötelezettséget teljesítették, annak igazolásának elmulasztása nem egyenértékű a szerződéses főkötelezettség teljesítésével. ) a bérletet később bemutató személyek pótdíja 400 Ft, tehát négyszer annyi, mint a viteldíj összege. A helyszíni bírság összege ( 1500 Ft ) azokat sújtja igazából a leginkább, akiknek nem áll érdekükben bérletet vásárolni, például Budapestre alkalmilag felutazó vidékieket, akik ráadásul nem is ismerik az itteni közlekedési szokásokat, és a vonatról a metróba átszállva azonnal kellemetlen meglepetés érheti őket.

A talán gyakorlati szempontból legjelentősebb probléma a pótdíj késedelmes fizetésének kérdése. A Ptk. szerint ugyanis a késedelmi kamat összege - ha a tartozás egyébként kamatmentes is - legfeljebb évi 11 %. A 100 Ft-os jegy után tehát 111 Ft egy év elteltével! Ehelyett 30 napos késedelem esetén 8000 Ft a pótdíj összege! Tehát a BKV Rt. gyakorlata önhatalmúlag és jogsértően felfüggeszti a Ptk. alkalmazását!