BKV-figyelő

Olvasónk a 196-os buszon egy mogorva, kiabálós buszvezetővel futott össze. Történt, hogy egy utastársa leszálláshoz készült, ám az ajtónál lévő leszállásjelzők közül három egyáltalán nem működött. Az utas így hiába jelezte a leszállási szándékát, az ajtók nem nyíltak ki. Előreszaladt a buszvezetőhöz, aki olvasónk elmondása szerint gusztustalan, lekezelő stílusban kezdett kiabálni. Részletek a levélben:

Tisztelt BKV-figyelő!
 
A következő történetemet szeretném megosztani:
 
2011. november 23-án 15:45-környékén történt a következő eset. A BPO-567 rendszámú 196-os busszal utaztam Újpalota irányából. Már felszállásnál feltűnt, hogy a kettes ajtóval valami gond lehet, mert a felszállók nem tudták gombnyomással kinyitni, csak a fent utazók parancsának engedelmeskedett az ajtó.
 
Majd néhány megálló múlva egy középkorú hölgy szeretett volna leszállni, de az ajtó feletti fény nem gyulladt fel. Kíváncsian vártam, hogy mi fog történni. Az történt, hogy az összes többi ajtó kinyílt, ez pedig nem. Majd a busz becsukta ajtajait és indulásra készült. A hölgy előrefutott és jelezte a hosszú hajú szőke szemüveges férfi vezetőnek, hogy hiába jelez, nem nyílt ki az ajtó.

A vezető erre kiabálással reagált, amit én a csuklóban utazva is kiválóan hallottam. A lényege az volt, milyen utasok vannak, akik nem tudják megnyomni a gombot, és különben is működik a gomb, mások is le tudtak szállni előtte. Természetesen mindezt gusztustalan, lekezelő stílusban adta elő. Felmerül bennem, mi szükség van ilyen emberre a buszvezetők között. Miért így képviseli a cég arculatát az utasközönség felé.
 
Később megfigyeltem, hogy csak az ajtó melletti oszlopon található 2 nyomógomb, illetve a külső nyomógomb nem működött, az összes többi igen.

Mechanikai törés keletkezett a kék metró egyik kocsijának szerkezeti elemén pénteken kora délután, állítja a Budapesti Metróért Egyesület.

Györök Balázs, a bírósági bejegyzésre váró egyesület alelnöke megbízható forrásokra hivatkozva közölte: a szerelvény 13.36-kor indult el utasokkal Kőbánya-Kispestről. Szolgálatban lévő metrós dolgozó észlelte a meghibásodást, és azonnal megállíttatta a szerelvényt, így személyi sérülés, baleset nem történt. A vonat visszaállt, és kiszállították az utasokat. Az alkatrész lelógott, akár komolyabb balesetet is okozhatott volna, ha leesik.

Az Index kérdésére Györök Balázs elmondta, hogy a hibás szerelvény most is Kőbánya-Kispesten, az úgynevezett kihúzó vágányon áll, az éjszakai üzemszünetben lehet mozgásképessé tenni. A BKV egyelőre nem tájékoztatott az esetről.

A 3-as vonalán gyakoriak a műszaki hibák. Legutóbb szerdán kellett pótlóbuszokat beállítani Újpest-központ és az Árpád híd között, mert a végállomáson füstölt egy szerelvény. Májusban átmenetileg negyvenhárom metrókocsit vontak ki a forgalomból, mert a gyártó orosz cég tájékoztatása szerint a harminc év feletti kocsik közlekedtetése biztonsági kockáztatot jelent.

(Index)

Olvasónk a 20E busz rendszeres utasa. November 17-én délután fél három felé is az egyik buszon utazott, amikor arra lett figyelmes, hogy egy 190 cm magas férfi egy nála jóval alacsonyabb, körülbelül 60 éves nővel ordibál, majd ütlegelni, rugdosni kezdi. Az utasok nem akartak közbe avatkozni, úgyhogy a buszvezető segítségét kérték, akinek hiába ordibáltak, hiába kopogtak be a fülke ajtaján, nem reagált semmit. Olvasónk nem panszat kíván tenni, csak választ szeretne kapni a kérdéseire, így a történetben szereplő buszvezető sem beazonosítható.

Tisztelt BKV-figyelő!
 
November 17-én a 20E autóbuszon, kb délután fél háromkor, zenehallgatás közben, nagy ordibálásra lettem figyelmes. Egy idősebb női hang káromkodott, és férfi utastársa édesanyját szidta. A történések a hátam mögött zajlottak, így nem is igazán érdekelt, hozzászoktam az ilyen történésekhez (sajnálatos módon). Nemsokkal később viszont már érdekesebb volt a műsor, a szóváltás átcsapott verekedésbe. Nem volt nyilvánvaló számomra (és mai napig sem az), hogy a kb 190 cm-es férfi, mi jogon rugdosta, ütötte, talpalta a kb. 60 éves asszony fejét.

Én személy szerint nem akartam beleavatkozni persze, ahogy többi utastársam se, de annyit mindenképp kötelességemnek éreztem, hogy jelezzek a buszvezetőnek. A vészjelző természetesen nem működött, vagy nem érdekelte a sofőrt. A busz hátuljában többi utastársammal együtt, előreordítottunk, hogy ugyan már, szóljanak a mélyen tisztelt buszvezetőnek, mire kb 2 megálló alatt, egy épp felszálló hölgy bekopogott neki, de mit sem érdekelte a szituáció. Igazából a busz nem volt megtömve, hogy a visszapillantó tükörbe ezt ne lehetett volna látni, és elég nagy hanggal is voltak. (Lehet élvezte a jelenetet?)

Nem értem, illetve nem tudom, a sofőrnek ilyenkor hogy kell viselkedni. Végül a műsort élesben végignéző két roma férfi fenyegette meg az urat, hogyha nem hagyja abba tevékenységét, előveszik a krumplihámozót. Azért azt hozzáteszem, az öreg néni is kitett magáért, nem igazán akarta abbahagyni az anyázást. Lehet stokholm szindrómás volt, nem tudom, mindenesetre úgy gondoltam érdemes lenne ezt a történetet megosztani az olvasókkal, a külvilággal, az országgal, jobban mondva az adófizetőkkel.

Ugyan a "pilóta" miért nem cselekedett ebben az ügyben? És egyes járatokon, melyeken csak elöl lehet felszállni, bérletet illetve jegyet felmutatva, ott miért érzi úgy a vezető, hogy teljhatalma van a nyugodt, fizető utasokkal szemben? Egyszerűen nem értem. Valaki, ha esetleg olvassa majd ezt, és tudna nekem válaszolni, azt megköszönném. :)

Nagyon kevés idő maradt arra, hogy a BKV teljes összeomlását megakadályozzuk, – áll abban a levélben, amelyet Orbán Viktor miniszterelnökhöz írt Tarlós István főpolgármester, és amelyet ma tettek közzé a Budapest Portálon. Kérdés, hogy ha a BKV valóban ennyire rossz anyagi helyzetben van, miért kapnak több százezres és milliós prémiumokat a BKV és a BKK vezetői.

A levélben Tarlós István emlékeztet arra, hogy a BKV, „a minden szempontból eladósodott, gyakorlatilag teljesen tönkrement óriási cég” soha nem tudott állami segítség nélkül létezni. A BKV olyan grandiózus probléma, amelyet nagyságrendje miatt az új városvezetés nem oldhat meg egyedül.

2010 októbere óta átalakítottuk a működési struktúrát, megszüntettük a kártékony és szabálytalan szerződéskötési gyakorlatot, az elszámoltatást mi kezdtük meg először, épp a BKV-nál, még 2009-ben – emlékeztet a főpolgármester. Hozzátette, hogy törvénymódosítási javaslatot készítettek, pályázataikat lelkiismeretesen és idejében elkészítették, „a sírból hozták vissza” az Alstom-szerződést, megmentve ezzel 180 milliárdnyi uniós támogatást.

„Csak annak van értelme, ha az alábbi összefoglaló pontjait tárgyilagosan végiggondoljuk, és racionálisan értelmezzük” – írja a főpolgármester, 12 pontban összefoglalva a főváros észrevételeit. Ezek között szerepel, hogy a metrókocsik zöme, a HÉV szerelvények és sok villamos is elmúlt 30-45 éves. A BKV-t tavaly októberben 78 milliárd forint közvetlen banki adósságállománnyal vették át, a bankok állami garancia híján nem adnak hitelt a BKV-nak, az állam pedig nem tudja sem konszolidálni, sem mérsékelni a cég adósságállományát. A BKV-nak december végén 6,2, jövő január végén 9, 2012 áprilisában pedig 30 milliárd forint hitele jár le, további pénzügyi mozgástér nincs.

Több milliárdra becsülhető az az összeg, amelyet 2005 és 2010 között fiktívnek mutatkozó szerződésekre és példátlan mértékű végkielégítésekre kifizettek, ezek a pénzek sajnos nem visszaszerezhetők. Halmozottan jelentkezik az a hiány, amely abból adódik, hogy a főváros hosszú éveken keresztül nem adott pénzt a közlekedési vállalat működési költséginek fedezésére. Az agglomeráció folyamatosan igénybe veszi a fővárosi közösségi közlekedést, de a kiegészítő normatívákhoz egyetlen fillérrel sem járul hozzá. A helyi adókat – még a parkolási díjakat is – a kerületek szedik be, a fővárosnak a szó szoros értelmében nincs adóbeszedési lehetősége. A Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) nem tud hozzájárulni a budapesti közösségi közlekedés fenntartásához.

Tarlós István kiemelte, hogy kezdeményezéseik sora elakadt az Országgyűlésben vagy már korábban. Az állam a főváros számára sem engedélyez a közlekedésre fordítható új forrásteremtési lehetőséget. A BKV kollektív szerződésének felülvizsgálatával további 7 milliárd forintot takaríthatnak meg, de a főpolgármester szerint ez sem elegendő.

A fővárosi önkormányzat saját működése biztosítható, de a város már 2010-ig is kimerítette hitelképességét. A tételek nagyságrendje miatt elméletileg kizárt, hogy a BKV forráshiányát és adósságállományát a fővárosi önkormányzat egyedül kezelni tudja. „Kérjük, hogy a BKV helyzetének kiegyensúlyozásához a rendkívüli sürgősségű segítséget megkaphassuk. Ennek hiányában a BKV egészen rövid időn belül működés- és fizetésképtelenné válik – zárul a levél.

(Budapest Portál)

A fenti képet olvasónk, Csilla találta az Urbanista blogon. Mint az a felvételen tökéletesen látható, a BKV térképésze Budapest új tömegközlekedési térképéről lefelejtette a Szentendrei HÉV Tímár utcai megállóját. Bár az elírások, hazugságok és megállócserék rendszeresek, a Budapesti Közlekedési Központ hónapokkal ezelőtt ígéretet tett arra, hogy a minőségbiztosítási rendszert felülvizsgálják, hogy többé hasonló hibák ne fordulhassanak elő. Elnézve az új térképet, melynek darabja több, mint 10 ezer forintba került, ez nem igen sikerült.

Ezek után kíváncsian várjuk a BKK ingyenes tömegközlekedési zsebtérképét, mellyel nyilvánvalóan a BKV-figyelő ingyenes kiadványát szeretnék megtorpedózni.