BKV-figyelő

Szürreális élményben volt része Nikolettának a közelmúltban. Érvényes bérlettel utazott, érvényes igazolvánnyal, mégis megbüntették, mert már másképp néz ki, mint évekkel korábbi fényképén. Sőt, még az is lehet, hogy feljelentés lesz az ügyből.

Egy kérdésem lenne a bérletigazolvánnyal kapcsolatban! Létezik e a BKV/BKK-nál olyan üzletszabályzat, miszerint ha megváltozik az ember külseje (arca), akkor új bérletigazolványt kell csináltatni vagy fényképet kell cseréltetni?

A mai nap ugyanis megbüntettek 10 óra magasságában a Keletinél a 7-es buszon, és lefoglalták a bérletigazolványomat a bérletemmel együtt! Mindig érvényes bérlettel utaztam-utazom. A bérletigazolványt 3 éve csináltattam, mikor Budapestre költöztem. Akkor még 30 kilóval súlyosabb voltam, így arcom is elég püffedt volt, hosszú barna hajam volt és szemüvegem.

Azóta teljesen megváltoztam. Az arcom beesett lett a fogyókúra következtében, két hónapja levágattam rövidre a hajam és befestettem szőkére, a szemüveget meg kontaktlencsére cseréltem. Gyakorlatilag teljesen átalakult a külsőm és így a fejformám is, de eddig ebből semmi problémám nem volt. Kb. egy hónapja igazoltattak egy szórakozóhelyen és minden rendben volt. A rendőr véletlenül sem említette, hogy esetlegesen cserélnem kéne az igazolványt.

A jegyellenőr azzal az indokkal foglalta le a bérletemet, hogy vagy hamis, vagy loptam, mivel nem én vagyok a képen. Sajnos a személyes adataimat is megszerezte, mivel a személyimmel próbáltam bizonyítani hogy a bérletigazolvány az enyém. Az ellenőr közölte, hogy feljelent okirattal való visszaélés vétségével. Mi ilyenkor a teendő? Még nem volt ilyesmiben soha részem.

Frissítés

Bejegyzésünkkel kapcsolatban a BKK az alábbi tájékoztatást adta:

A 2012. május 1-jétől érvényben lévő és folyamatosan frissülő, Budapest Főváros Önkormányzata és a BKK Zrt. közötti feladatellátásról és közszolgáltatásról szóló keretmegállapodás 1. sz. mellékletének 5.4. pontja alapján „A BKK által ellenőrzésre feljogosított személyek jogosultak a bérletigazolvány, díjmentes utazásra jogosultak kerékpárbérletéhez kiadott füzet és/vagy az értékszelvény, illetve a jegy elismervény ellenében történő bevonására, ha

– az hamisítvány, illetve átírással vagy egyéb módon azt meghamisították,

– a bérlet értékszelvényre ráírt bérletigazolvány- vagy diákigazolvány-sorszám, illetve a díjmentes utazásra jogosító okmánynak a kerékpárbérlethez kiadott füzetre írt sorszáma javított, nem egyezik meg, illetve nem a 3.3. pont előírásai szerinti,

– az arcképet kicserélték, illetőleg megmásították,

– az arcképről a tulajdonos kétségtelenül nem ismerhető fel,

– a bérlet oly mértékben megrongálódott, hogy érvényességét és a használat jogosságát megállapítani nem lehet,

– ha azzal nem a tulajdonosa utazik,

– jogosulatlan használat vagy egyéb visszaélés gyanúja merül fel.”

Ugyanezen keretmegállapodás 5.5. pontja alapján „pótdíjat köteles fizetni az, aki jegy nélkül, érvénytelen vagy kezeletlen jeggyel, érvénytelen bérlettel, utazási igazolvánnyal utazik, illetve valamilyen kedvezményt jogosulatlanul vesz igénybe” A 2012. május 1-jétől érvényben lévő BKK-üzletszabályzat V.2.3. pontja szerint „A bérletigazolványt ki kell cserélni, ha

– az arcképről a tulajdonos kétségtelenül nem ismerhető fel,

– a bérletigazolvány oly mértékben megrongálódott, hogy érvényességét és a használat jogosságát megállapítani nem lehet,

– érvényessége lejárt.”

A fenti szabályozások évek óta érvényben vannak, a már hatályon kívül helyezett, Budapest Főváros Közgyűlése által hozott 74/2009. (XII. 10.) számú önkormányzati rendelet és az Utazási feltételek is változatlan formában tartalmazták azokat.

Sajnálatos módon az utasok jelentős része a bérletigazolványban a nevét nem tünteti fel, így elvesztés vagy eltulajdonítás esetén az igazolványt más is felhasználhatja a saját nevére kitöltve azt, éppen ezért a névazonosság nem bizonyíték arra, hogy valóban az a személy utazik vele, aki a fényképen is szerepel.

Mivel a blogban megjelentek szerint sem az utas, sem a jegyellenőr személye nem azonosítható be, így nem bizonyítható, hogy a személyi igazolvány bemutatása megtörtént-e. Mivel nem áll rendelkezésünkre elegendő adat, hogy az esetet beazonosítsuk, ezért a jegyellenőr személyét sem tudtuk megállapítani, így meghallgatására sem volt lehetőségünk.

Amennyiben az utas közvetlenül felkeresi Társaságunkat, és pontos tájékoztatást nyújt az eset körülményeiről, ezáltal lehetővé téve az intézkedő jegyellenőr kilétének megállapítását, a fenti állításokat megvizsgáljuk. A blog nem okirat-hamisítást, hanem „okirattal való visszaélést” említ. Ha valóban elhangzott a jegyellenőr részéről, hogy emiatt feljelentés kezdeményez, úgy az túlkapásnak minősül, és munkáltatói szankciót von maga után.

Mivel nem áll rendelkezésünkre elegendő információ az utas beazonosításához, ezért az ügy állásáról érdemben nyilatkozni nem tudunk. Hasonló esetekben örömmel vennénk, ha az utas nem a sajtó különböző orgánumait keresné fel problémájával, hanem egyenesen a szolgáltatóhoz fordulna a gyorsabb és szakszerű ügyintézés, kivizsgálás érdekében.

Keresetlen szavakkal írta le Márton azt az esetet, amely a barátnőjével történt meg a minap a 2-es villamoson. Ezt a vonalat a közelmúltban a világ hetedik legszebb vonalának választották. A levél tartalma azonban azt mutatja: a modortalanság versenyében ennél is előkelőbb helyezést érne el.

A barátnőm kilenc óra előtt kb. 10 perccel szállt fel a Kossuth téren a 2-es villamosra november elsején. Volt jegye, de elmulasztotta kilyukasztani, ez idáig az ő felelőssége. A következő megállónál csatlakozott a történethez két ellenőr "kolléga".

Barátnőm felállt és a lyukasztóhoz lépett, mire az egyikük, alacsony, széles, köpcös, csíkosra borotvált szakállú, nagyjából öt ujjából négyen gyűrűt viselő baromállat, odaugrott, és "udvariasan" megkérdezte, hogy mi a francot képzelsz? Erre a sajátjánál kulturáltabb választ kapott, miszerint a dolog az, aminek látszik, és hát bizony lyukasztana egy jegyet, vagy ha ez nem lehetséges, szeretne leszállni.

Aláírom, hogy ezt az ellenőrnek van joga nehezményezni, azt viszont már nem, hogy a kolléga megpróbálja elszedni a barátnőmtől a lyukasztatlan jegyét, majd mikor az érthető okokból felzaklatva a történtek miatt, megpróbál leszállni, könyökkel izomból oldalba veri, majd utánamegy, nekilöki a villamos oldalának, és közli, hogy a f*szát belerakja a szájába, egyébként meg "egy ribanc vagy".

Nemigen hatotta meg az urat az sem, hogy szegény lány zokogógörcsben tör ki emiatt a bánásmód miatt, és végül, miután még a tisztelt ellenőr rántott egyet-kettőt a kabátján, ki tudja, miben reménykedve, elszaladt, majd végül biztos távolból hívott egy taxit (ami egyébként nagyjából egy vonaljegy árából el is vitte a munkahelyére).

Szeretném közölni, hogy ha legközelebb együtt utazom a barátnőmmel, és találkozunk ezzel az úrral valamilyen járaton, vélhetőleg a földdel teszem egyenlővé, de legalábbis megpróbálom, magam sem vagyok kicsi, és ha neki néhány foggal kevesebb lesz, már boldogabban fekszem le éjjel.

De esetleg, hogy ezt megelőzzük, kérem, vizsgálják ki, ki volt akkor "szolgálatban", és ha sikerült lokalizálin a parasztját, barátnőm örömmel vállalja a szembesítést.

A napokban elterjedt egy fotó (forrás: VEKE) a neten a BKK ellenőreinek új karszalagjáról. A rajta lévő angol nyelvű felirat szerint nem a jegyeket és a bérleteket ellenőrzik majd, hanem a jövedelmet, el is indult a vita róla, jó-e így vagy sem. Majd kiderül.

Az mindenesetre biztos, hogy - ha nem is az angol nyelvű felirat miatt - a jelenlegi helyzet félreértésekre ad okot; ez itt, a blogon is téma volt. Az ellenőröket mindenki BKV-ellenőrnek nevezi, ma még a karszalagjukon is ez áll, noha hónapok óta a BKK alkalmazásában állnak. És akkor még nem említettük a külsős cégek által említett biztonsági őröket.

A fenti ellentmondásra hívta fel a figyelmet egy olvasónk, aki állítása szerint a BKV munkavállalója.

Ismeretes, hogy 2012 májusától a jegyellenőrök, jegyvizsgálók BKK-s munkavállalók lettek. Megkérdezném a kedves olvasókat, hogy senkinek nem tűnt fel, hogy mind a mai napig a jegyellenőrök, jegyvizsgálók BKV-s, fényképes igazolvánnyal és BKV-s karszalaggal végzik munkájukat? PR hülyeségekre, autómatricákra van pénz, igazolványcserére nincs?

Úgy tudom, hogy jegyellenőri, jegyvizsgáló munkát csak fényképes igazolvánnyal és karszalaggal lehet végezni, és egy BKK-s munkavállalónak (akinek már nincs semmilyen jogviszonya a BKV-val) nem lehet BKV-s igazolványa és karszalagja.

Felmerül bennem tehát, hogy egy ekkora szolgáltató cég, mint a BKK, már régen rendezte volna ezt a problémát, tehát logikus következtetés, hogy ha egy BKV-s jegyellenőrt látok munkát végezni, az valamilyen kamu ellenőrzés lehet, aki alkalmasint saját zsebre dolgozik, hiszen BKV-s jegyellenőr már nincs.

Ajánlom mindenkinek a figyelmébe ezt az anomáliát, valamint igyekszem mindenkit figyelmeztetni, hogy egy BKK-s szabadjegy (egyfajta utazási igazolvány) nem minősül fényképes jegyellenőri igazolványnak.

Amennyiben ezen kis levelem, figyelemfelhívásom nyilvánosságra kerül a figyelőben, kíváncsi leszek, mennyi idő kell elteljen ahhoz, hogy egy ekkora cég végre BKK-s ellenőri igazolvánnyal lássa el a munkavállalókat...

Mitől veszteséges a közösségi közlekedés? Veszteséges-e egyáltalán? Kinek a dolga finanszírozni? Ki profitál abból, ha az állam támogatja a tömegközlekedést? Ezeket a kérdéseket feszegeti levelében Gergely nevű olvasónk.

Hogy egy államnak mennyire kell/szabad belefolynia a gazdaság működésébe, politikai kérdés. Mást gondol e kérdésről a konzervatív, a szocialista, és mást a liberális. Hogy kinek van igaza, azt évtizedek alatt sem sikerült egyértelműen eldönteni. Demokráciában élünk, így mindenkinek meglehet a saját véleménye.

De akad egy közös pont. Ha valahol a piac nem működik hatékonyan, akkor be kell avatkozni. A legjobb tankönyvi példák között van az a helyzet, amikor a szolgáltatás haszonélvezői közvetlenül nem járulnak hozzá a költségekhez. Miért? Például azért, mert nem azonosíthatóak. Vagy mert nem lehet a nem fizető embereket kizárni a haszonélvezők közül. Vagy mert a haszonélvezők jelentős részén nehéz lenne behajtani a költségeket.

Legyen szó MÁV-ról, BKV-ról, fővárosi vidámparkról, s sok más dologról, nagyon sokszor halljuk, hogy egyik-másik állami/önkormányzati cég vesztességes. Sokszor halljuk, és a politika többnyire abban is egyetért, hogy rengeteget költünk ezek mindegyikére. Csakhogy van egy apró baj. Látott már valaki mondjuk nyereséges tűzoltóságot? Mert én még nem.

A közösségi közlekedés pedig pontosan ugyanúgy közfeladat mint a tűzoltóság. Egy közfeladatot ellátó szervezet nem lehet vesztességes csak alulfinanszírozott. Esetleg ezek mellett pazarló. Vagy felesleges. Vagy az adott feladat ellátására alkalmazott szolgáltató versenyképtelen, és ezért szükségtelenül drága.

De mitől is közfeladat a tömegközlekedés, miért kell állami beavatkozás, állami finanszírozás akkor, ha a világban van rá profitorientált megoldás. Miben más a Budapesti HÉV mint egy profitorientált magánvasút által kiszolgált vasútvonalon folyó elővárosi közlekedés? Mert a tömegközlekedés haszonélvezői között olyanok is szerepelnek, mint a plázák (jó a közlekedés), vagy az autósok (kisebb a dugó, kevesebb üzemanyagot égetnek el), vagy a cégek, befektetők, alkalmazottak. Vagy éppen az önkormányzat, az állam.

Ha nem lenne tömegközlekedés, több iskola kellene, vagy azokat drágább lenne üzemeltetni (iskolabusz). Ha nem lenne tömegközlekedés, drágán autóznánk a dugóban, akkor bizony drága lenne munkába jutni. Sokan nem is mennének dolgozni. A strukturális munkanélküliség, a romló volumenhatékonyság csődhullámot indítana el.

Az Audiban ülő manager is elveszthetné a munkáját, lakását, stb. Vajon ő vesz bérletet? Vagy a saját hasznával arányosan vesz bérletet a Mammut, a Westend? Nem csak a BKV kapcsán merül fel az, hogy a felhasználó nem fizet. Vajon melyik Budapesti szállásadó fizetett a vidámparknak, hogy valaki a bécsi Práter helyett Budapestet választotta, és nála szállt meg?

Hogy fizetne az egészségügyért az, akit azért nem ér el és öl meg egy járvány, mert az első betegeket kezelik (ezért a kötelező egészségbiztosítás). Azt, hogy aki profitál az adott szolgáltatás létéből, az a költségeihez is hozzájáruljon jelenleg csak az adórendszeren keresztül lehet megvalósítani. Ez klasszikus állami feladat, és ez lenne az adózás célja. Erről az újraelosztásról kell beszélnünk.

Ugye nem lep meg, ha ez után azt mondom: elvárás az, hogy a BKV működése az adóbevételekből az államnak, a fővárosnak és a kerületeknek pénzbe kerüljön. Hiszen a tömegközlekedés haszonélvezőitől a szolgáltatóig az ő feladatuk eljuttatni a pénzt. Első körben a BKV vesztességéből rögtön felejtsük el a kamatokat. Ha a finanszírozás rendben lenne, ezeket a BKV nem fizetné. A finanszírozó (az állam) esetleg igen.

Második körben: Az árkiegészítés nem a BKV-nak, a MÁV-nak adott pénz, hanem az ingyen/kedvezménnyel utazóknak adott juttatás. Csakhogy itt az állam nem fizeti ki annak a teljes piaci értékét. Azaz tulajdonképpen itt elvonás is jelentkezik. Felejtsük el az infrastuktúra fejlesztésre való nagyberuházásokat, stb., csak az üzemeltetésre figyeljünk. És olyan évet figyeljünk meg, amikor éppen nem több év vesztességét fizetik ki, hanem azokat az éveket, amikor összegyűlik a hiány, mert nincs rendkívüli támogatás.

Tudom, még mindig van normatív támogatás az államtól, akad pár kerületi és agglomerációs megrendelés, stb., de látszik, hogy a főváros már problémás. De van más is. A BKV önkormányzattól bérel ingatlanokat, sőt a kapott támogatásból ki kell gazdálkodni a BKV és az alkalmazottai által befizetett adókat is. Igen, tranzakciós adóstól, mindenestől.

4 eset lehetséges:

1. A BKV többet tesz bele a közösbe, mint amit kivesz. Ez esetben messze nem pénznyelő, hanem az állam a tolvaj, a politikusok hazudnak.

2. A BKV ugyan többet vesz ki a közösből, mint amit beletesz, de(!) ha sok BKV alkalmazottból hirtelen munkanélküli lenne a segélyezésük még rosszabb lenne. Így foglalkoztatásra költünk segélyezés helyett. Ekkor a politikusok még mindig csúsztatnak, cseppet sem pénznyelő a BKV.

3. A BKV ugyan valóban támogatást kap, de ez nem éri el az EU-ban megszokott szintet (bevételek eloszlása: 1/3 az utasoktól, 1/3 az államtól, 1/3 önkormányzatoktól). Ekkor a politikus még mindig hazudik.

4. A BKV ennél több pénzt nyel el. Ekkor mondana igazat a politikus, aki pénznyelőnek mutatja be a tömegközlekedést. Sok szerződést, stb. kellene átnézni, hogy el tudjuk dönteni, éppen egy adott évben az első vagy a második helyzet az igaz.

De jelenleg ezen a határon van a BKV. A politika itt hazudik. De ettől még tény marad: A BKV válságban van. És ezért csak részben felel az, hogy az állam, az önkormányzat nem biztosít elég forrást, s szintén csak kis részben felel ezért a bliccelők hada. Ezek a problémák, és a vezetőség körüli botrányok a jobban működő vidéki szolgáltatóknál is megvannak.

A témát folytatjuk.

Mai bejegyzésünk némileg eltér a szokásostól; ezúttal nem fogyasztóvédelmi szempontból figyeljük a BKV-t/BKK-t. Levente nevű olvasónk a 69-es villamos vonalának műszaki állapotát mutatja be levelében.

Azért írok, hogy megtudjátok, hogy milyen állapotba van a pálya, és milyen terhelések érik. (A problémákat sorrendben írom.)

1. Az Erdőkerülő utcai "gazosított pálya" és a Erdőkerülő utcai kanyar (a toronyház előtt): a pálya borzasztóan néz ki, gazos, kavicsos, süllyed, kiszélesedett és elferdült a nyomtáv, és karélyosodik. Az alap sínnek a magassága 1 cm-rel rövidebbé kopott. Ha figyelmesen nézzük, néhány szakaszon 1975-ös sínek vannak. De csak elvétve néhány kurta méterig. A sín a kavicsok miatt elrohadt, átlyukadt néhány helyen.

A kanyar állapota: a pálya alámosódott, a megengedett maximális sebesség 15km/h, de annál a sebességnél már a székben ülve is dülöngélek. A pálya mocsaras, süppedős földbe van beágyazva, mondanom sem kell tovább...

2. Kolozsvári úti szakasz: a sín elsüllyedt a földben (MÁV telep utáni részlegesen bazaltkockás rész), úgy néz ki mintha az életmentő vázon futna a villamos (azt nem kell mondanom, hogy az ott ragadt esővíz folyamatosan mossa a pályát). A villamos dülöngél, lehet hallani, érezni, ahogy a villamos nyomkarimája érintkezik a pályával (azegész szakaszon).

Most beszéljünk a terhelésről. Csúcsidőben a 69-es 10 percenként jár, a 62A szintén 10 perc körül, a 62-es elég ritkán, 20-25 percenként. A pályán halad még az 5-ös busz, rövid szakaszon a 125-ös, 124-es, 224-es, az autókról már nem is beszélve. Tehát nagy terhelés alatt áll.

3. A legnagyobb probléma, a Mexikói út: az aljzat hiányos a régi 65-ös, 67-es villamos váltójánál. A kanyarban 2,5 centit darált le a villamos. A magasság kb. 1,5 centivel rövidült. A váltómű régi, elavult, kopott, a villamos már nem törheti be a váltót, annyira katasztrofális. A kikopott váltósín képes kettészelni egy papírt.

Milyen állapot ez, kérdem én? Tenni kéne valamit.