BKV-figyelő

Tisztelt BKV!

A mai napon (2008.06.18.-án) délelőtt 10 óra 32 perckor az V.ker Petőfi utca elején az aluljáróba levezető, a jégbüféhez közeli lépcsőn, Buda irányába haladó forgalom mellett halattam többed magammal. Érettségi vizsgára igyekeztem (nem én érettségiztem), öltönyben, nyakendőben, fehér ingben. Egy olasz párnak a metró bejáratát mutattam meg. Folyamatosan haladtak el buszok a lépcső mellett, majdnem mindig sáros vízzel betakarva a lépcsőt. Egyszer csak jött egy busz nagy sebességgel (jóval nagyobbal mint a többiek). A lépcső kb. 50 méterre van  a buszmegállótól, a busz olyan sebességgel haladt, hogy túlfutott a megállón, nem tudott pontosan megállni. Mikor nagy sebességgel elhaladt a lépcső mellett, belehajtott az úttesten lévő pocsolya közepébe és sáros vízzel teljesen beterítette a lépcsőn haladó embereket. Az olsz hölgyön fehér blúz volt, mellette egy magyar hölgy kifogástalan piros kosztümben, én öltönyben, a többiek is mind normális ruhában. A busz elhaladta után mindegyikünk úgy nézett ki, mintha sáros vízzel nyakon öntöttek volna minket. Az olasz hölgy elsírta magát, a magyar hölgy szidta a sofőrt, ahogy magyar nyelven egy embert szidni lehet. Az olasz úr képe megnyúlt, hirtelen rádöbbent, hogy a legmélyebb Balkánon van és felsejlett benne: "mit keresek én itt?". Én utána szaladtam a busznak, még éppen elértem az indulás előtt és bekiabáltam a sofőrnek, az édesanyját nem éppen kifogástalan jelzős szerkezetben említve. (Útólag elnézést kérek az édesanyjától, valószínű nem tehet róla, hogy egy ilyen bunkó, paraszt fia van). A sofőr rám nézett olyan " mi a faszt akarsz de köcsög?" szemekkel és vigyorogva tovább hajtott. A busz rendszáma: JOX 715.



Később az érettségi bizottságban egyre inkább pocsolya szag kezdett terjedni, többen rám néztek és gyanusan méregettek. Egy idő után  kénytelen voltam elmondani az igazságot. (nem volt már időm haza menni átöltözni)

Nem tudom elég negatív jelzővel (vagy ha igen, az nem tűrné a nyomda festéket) illetni ezt a bunkó embert. Kéj érzete van, hogy visszaélve a helyzetével, ahogy csak tőle telik kárt okozzon, lehetetlen helyzetbe hozza az embertársait. Az ilyen embert örökre el kellene tiltani minden olyan foglalkozástól, amely során emberekkel kerül kapcsolatba. (A BKV szintjét ismerve, valószínű ez egy többszörösen kitüntetett, a többiek felé példaképnek feltüntetett lény. Ez az ember abszolut alkalmatlan a társadolomban való élésre ).

Hány embert hagyott már ez a sofőr a megállóban, hány emberre csukta már rá az ajtót, hány embert terített már be sáros vízzel és még hány emberrel szúr még ki, ahol csak tud. Ő a mai kor példaképe.

Remélem az olasz pár elviszi a nagyvilágba az itt szerzett tapsztalatait, bemutatva a mai magyar balkán valóságát.

Nem ő az egyetlen BKV sofőr, aki élvezi, hogy sáros vízzel betakarhatja a többieket az utcán. A mai napon az emberek a Kossuth Lajos utcában bakugrásokkal közlekedtek, megpróbálva kivédeni a BKV jópofa játékát: ki tud több embert sáros vízzel beteríteni?. Valószínű a szocialista brigádmozgalom még él a BKV- nál és versenyt hírdettek: ki tud több pocsolyába behajtani úgy, hogy minél jobban, minél több embert beterítsen sáros vízzel. A BKV az eredmény alapján elnyerheti az ÉLÜZEM címet. Demszky Gábor kitüntetheti őket.

Úgy kel a sok hülyének, minek jár gyalog a Kossuth Lajos utcában.

A buszok egyáltalán nem a megengedett 50 km/h-ás sebességgel haladtak a busz sávban (nagyobbal), fokozva a verseny hatékonyságát.

Ha van egy fikarcnyi emberi érzés a BKV-ban (mintahogy tudom, hogy nincs), akkor közleményben minden érdekelttől elnézést kér és kitisztíttatja mindenki ruháját, amit sofőrjeik összesároztak.

Nincsenek illúzióim, tudom az ereményt és boritékolni tudom a BKV válaszát ( ha egyáltalán válaszra méltatnak), nem azért mert olyan okos vagyok, hanem azért, mert rendszeren utazom a BKV-val és tudom, hogy mire számíthatok.

Tisztelettel

Fehérvári Gyula

Tisztelt Hagyó Miklós Úr! Tisztelt BKV Zrt. Ügyfélszolgálat!

Más európai nagyvárosokhoz hasonlóan Budapesten is javasolnám az elsőajtós felszállás bevezetését az autóbuszokon. Felháborítónak tartom, hogy a BKV Zrt. tűri, hogy hajléktalanok piszkítsák be a járműveket, ahol fizető utasok próbálnak kulturáltan utazni, felháborít továbbá az is, hogy fizetni nem hajlandó utasok veszik el a helyet (ülő és állóhelyet egyaránt) azoktól, akik több ezer forintot fizetnek havonta a bérletért (vagy borsos, 270 Forintos áron vonaljegyet váltanak). A BKV jelenlegi állapotában nem nevezhető „közösségi közlekedésnek”  az olykor embertelen utazási körülmények miatt. Kérném Önöket, hogy a paraméterkönyv bevezetésével együtt vezessék be az elsőajtós rendszert is. Ehhez szeretnék építő jelleggel, külsősként tanácsokat adni, melyeket remélem, megfogadnak.

Ha bárkinek megemlítem az elsőajtós rendszert, egyből a 7-es buszt hozzák elő: véleményük szerint ezen a vonalon megvalósíthatatlan a rendszer, az első napokban megbukna. Mindig ki kell emelni, hogy az elsőajtós felszállást nem a túlzsúfolt, hanem a kihasználatlanabb járatokon célszerű bevezetni. A túlzsúfolt járatokra a rendszer bevezetése helyett kulturált biztonsági őröket kell elhelyezni. (Csuklós busz esetén kettő (kocsiszekrényenként egy) szóló autóbusz esetén egy őrt). A biztonsági őr felszállás után elkéri az utas bérletét, jegyét, és amennyiben ezekkel nem rendelkezik, kizárhatja az utazásból. A Rendőrség bevonásával elkerülhetők lennének a mindannyiunk által jól ismert verekedések, orr betörések.

Elsőajtós felszállás

A rendszer lényege, hogy a járművekre csak érvényes utazási igazolvánnyal rendelkező utasok szállhatnak fel. Felszálláskor a busz vezetőjének a bérletet meg kell mutatni, kérésre át kell adni. A jeggyel rendelkező utasok a vezetőfülke oldalára elhelyezett (a jármű belsejéből előrehozott) illetve az ajtó melletti kapaszkodón elhelyezett lyukasztón érvényesítik a kezeletlen menetjegyüket. Az utasnak felszálláskor ügyelnie kell arra, hogy a többi felszállót ne akadályozza. Felszállás után a jármű belsejébe kell menni, helyet kell hagyni a többi felszállónak is.

Az autóbusz többi – csak leszálláshoz használt - ajtaján nagy matricákkal fel kell tűntetni: „Leszállás. Felszálláshoz kérjük, fáradjon az első ajtóhoz.” Amennyiben a járművezető látja, hogy az egy, kettő vagy három leszálláshoz használt ajtó valamelyikén utas szállt fel, hangos utastájékoztató rendszeren keresztül meg kell kérni, hogy fáradjon előre, mutassa meg jegyét vagy bérletét. Amennyiben ennek nem tesz eleget, leszállásra kell felszólítani, és fel kell hívni a figyelmét, hogy a jármű addig nem megy tovább, míg le nem száll. Az első hónapokban kellemetlen lesz, de biztos vagyok benne, hogy a fizető utasok a járművezető mellé fognak állni, és segíteni fognak neki a szabályok érvényesítésében. Budapest lakosai pár hónap, maximum fél év alatt megszoknák a rendszert, és bizonyára megértenék, hogy ez közös érdekünk. A bliccelők kiszűrésével a cég jelentős plusz bevételre tehet szert, melyből fejleszthetik a meglévő vonalakat, járműveket, és talán tisztább körülmények között fogunk tudni utazni.

Korábban is volt kísérlet az első ajtós felszállás bevezetésére Budapesten: volt olyan időszak, amikor este 8 óra után az első ajtóhoz kellett menni. Ez a próbálkozás megbukott. A bukás oka a rendszer kiforratlansága volt, a buszvezetők hanyagsága, mely párosult az ellenőrzésük hiányával. Törekedni kell arra, hogy az elsőajtós felszállás technikai háttere biztosítva legyen. Ez alatt nem csak a fent elhelyezett tájékoztató matricákat kell érteni, de ide tartozik az is, hogy nagyobb méretű tükröket kell felszerelni, hogy a buszvezető szemmel tarthassa a hátsó ajtókat. Illetve a leszállásra kijelölt ajtók záródását automatizálni kéne. Ez persze minden buszon drága lenne, de kezdetnek elég lenne az újabb járműveken (pl. Localo, Solaris trolibuszok, stb.) megvalósítani ezt. Az elsőajtós rendszert nem szabad időponthoz kötni, ez ugyanis igazságtalanná teszi a rendszert (t.i.: az elöző megállóban még lehetett bliccelni, sőt egész nap lehetett bliccelni, 20.02 perckor meg már nem).

Amennyiben önök a „fontolva haladás” hívei, a rendszert fokozatosan is be lehet vezetni, pl. úgy, hogy eleinte csak a trolibuszokon ellenőrizné a sofőr a jegyeket. A trolibusz ugyanis az utas számára is könnyen elkülöníthető járműtípus, így könnyebb az alkalmazkodás az új szabályokhoz.

A BKV-figyelő és olvasói a rendszer bevezetéséhez további támogatást is nyújtanak, akár szakmai tanácsok, utas vélemények, akár egyszerű hírközlő formájában.

 

Köszönöm, hogy levelem elolvasták. Várom megtisztelő válaszukat!

Meg sem lepődök. Nincs egy hete, hogy bemutattunk két kis hülyegyereket, akik a 14-es villamoson az ütközőn utaznak (többek állítása szerint rendszeresen), ma jött a hír, többek kívánsága teljesült, ugyanis az egyik leeset és súlyosan megsérült. Jó szünidőt kívánunk neki! Előző cikkünkből vett kép után az Index mai cikke olvasható.

Súlyosan megsérült az a 10 éves gyerek, aki pénteken leesett a 14-es villamos ütközőjéről, írja az MTI. A gyerek a Lehel téri végállomásnál kapaszkodott fel a jármű hátsó ütközőjére, nem sokkal később, a Lőportár utcánál azonban leesett onnan. Győrfi Pál, a mentőszolgálat szóvivője azt közölte: a gyermeket súlyos koponyasérülésekkel szállították az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetbe.

A hajléktalanok és a bliccelők után a BKV másik legnagyobb ellensége a firkáló hülyegyerek. Olyan emberek, akik nem tudnak beilleszkedni a társadalomba csak úgy, hogy mindent összefirkálnák. Egyik ilyen firkálót a CBA eladói annyira felidegesítették, hogy üzenetet hagyott nekik a 85-ös busz utasterében, és idegességében még egy újságot is összetépett. (Aki hasonlót lát, nyugodtan adjon neki egy pofont helyettem is!)