BKV-figyelő

"Tiltsák be a fényképezést a metróállomásokon!" -Kérik a metrósok, akiket állításuk szerint sokszor megvakítanak a világosban vakuzó fotósok. Szerintük ez nem csak balesetveszélyes, hanem a metróközlekedésre is veszélyt jelent, hiszen sokszor sem a segédvezető sem a metróvezető nem lát másodpercekig a fényképezés után, és percekre csökken a látásuk hatékonysága.

Véleményem szerint ha a fényképezést nem is, a vakuzást mindenképpen be kellene tiltani, ha valóban ekkora veszélyt jelent a közlekedésre. Szerintetek? A levél hajtás után olvasható.

Olvasónk, László 38 éve lakik Budapesten, de eddig különösebben nagy problémája nem volt a BKV-val. Talán ezért is húzta fel annyira a lent olvasható. mások számára talán apróságnak tűnő eset, ami miatt panaszt írt a BKV-nak. Kérdésem: hogy lehetett volna elkerülni ezt az esetet? Utasváró híján tényleg a napon kellett volna várakozniuk?

Kedves BKV-figyelő!

Lehet, hogy mindennapos a tegnapi esetem, de talán érdemes a blogba. Bár, velem a 38 évi budapesti létem során még nem történt ilyen, talán ezért is húztam fel magam rajta.

Tegnap a fiammal libegőzni akartunk, ezért a 291-es busszal akartunk felmenni Zugligetbe.

A járat 25 percenként jár, de a menetrend szerint még volt 10 percünk, várakoztunk. Tűzött a nap, a gyereknek mondtam, hogy menjen az árnyékba, ami a megállótól max. 1,5-2 méterre volt, a vendéglő kerítésénél. Figyeltem a buszokat, a 22-es és a 222-es többször megállt volna, hogy felszálljunk, de intettem, hogy mehet.

Elküldte a francia Alstom a 2-es metróra gyártandó Metropolis szerelvények végleges típusengedély-kérelmét csütörtökön a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz (NKH). Derogációt is kér a gyártó, -értesült a Napi Gazdaság.

A francia gyártó a levélben egyben azt is kéri az NKH-tól, hogy a szerelvények fékrendszerével, illetve a vezetőfülke belső magasságával kapcsolatban adja meg a derogációt (mentességet) a hatályos Országos Vasúti Szabályzat és a Metró Jármű Szabályzat alól is. A gyártó ennek érdekében a levélhez csatolta a részletes indoklást is - derül ki az MTI birtokába került dokumentumból.

Az Alstom azt is kérte az NKH-tól, hogy a korábban megadott eltéréseket tartsa fenn. Ezek az üzemi és vészfékezéssel, az utastér belső magasságával, a vezetőfülke szellőzésével és fűtésével, valamint a jármű földelésével kapcsolatosak.

Az augusztus 10-én "Magasról tesznek a buszvezetők bejelentéseire a diszpécserek" címmel publikált bejegyzésünket a BKV kivizsgálta, a válaszuk alább olvasható.

A társaság levelének utolsó bekezdésére válaszolva elmondom, hogy ha a BKV nem hetek alatt válaszolna meg leveleket, és nem csak azokra a kérdésekre, megkeresésékre adna választ, ami nekik tetszik, vagy ami számukra kedvező, akkor sokkal jobb lenne a kommunikáció a blog és a BKV között. Sajnos a BKV a teljes magyar sajtóval úgy bánik, ahogy a BKV-figyelővel. Elvárják, hogy mindennel kapcsolatban kérdéseket tegyünk fel, és mindent járjunk körül, de csak azokra a levelekre válaszolnak, ami számukra kedvező. Így a kommunikáció hiányát rajtam (rajtunk) számon kérni több, mint szánalmas.

Tisztelt BKV figyelő!

A lenti bejegyzésével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy a BKV Zrt. kivizsgálta az esetet. Több járművezetőnk is jelentette az autók tilosban parkolását a menetirányító diszpécsernek, aki a járművek adatait továbbította a központi diszpécsernek. Az ügyben még aznap délután a zavarelhárítás-irányító diszpécser, valamint a helyszínen egy hálózati forgalomirányító egység intézkedett. Kollégáink természetesen bejelentették az esetet a Közterület-felügyeletnek is, aminek következtében a VII. kerületi Közterület-felügyelet munkatársai a szabálytalanul várakozó jármű vezetőjével szemben intézkedést kezdeményeztek.

Első fokon pert nyert Kovács Norbert ügyvédjelölt a BKV-val szemben, aki magánszemélyként perelte a társaságot a 2010. január 4. és 18. közötti sztrájk bérletkompenzációja miatt. A sztrájk idején a társaság mindössze három napot kompenzált a bérletárakból, holott január 4. és 18. között tömegesen voltak járatkimaradások. A tavasszal nem jogerősen zárult próbaperben Kovács Norbertnek 3454 forintot ítéltek meg, -olvasható az Indexen.

2010 januárjában arról számolt be a lap, hogy pórul járhatnak a sztrájk ideje alatt érvényes bérlettel rendelkezők, mivel a BKV nem fogja kompenzálni azok árát, vagy ha mégis, csak olyan mértékben, amiért nem érdemes lépéseket tenni.

Jogi szakértők is hasonló állásponton voltak, és arra figyelmeztettek: az utasok egy polgári perben valószínűleg csak a bérlet árával arányos kárpótlást kapnának, ami egy teljes árú bérlet esetén napi lebontásban 313 forintot jelentene. Arra pedig nem sok az esély, hogy valaki ilyen kis összeg miatt pert indít a BKV ellen. A közlekedési vállalatot így nem is ösztönzi semmi arra, hogy kezelje az ilyen jellegű panaszokat.