Első fokon pert nyert Kovács Norbert ügyvédjelölt a BKV-val szemben, aki magánszemélyként perelte a társaságot a 2010. január 4. és 18. közötti sztrájk bérletkompenzációja miatt. A sztrájk idején a társaság mindössze három napot kompenzált a bérletárakból, holott január 4. és 18. között tömegesen voltak járatkimaradások. A tavasszal nem jogerősen zárult próbaperben Kovács Norbertnek 3454 forintot ítéltek meg, -olvasható az Indexen.

2010 januárjában arról számolt be a lap, hogy pórul járhatnak a sztrájk ideje alatt érvényes bérlettel rendelkezők, mivel a BKV nem fogja kompenzálni azok árát, vagy ha mégis, csak olyan mértékben, amiért nem érdemes lépéseket tenni.

Jogi szakértők is hasonló állásponton voltak, és arra figyelmeztettek: az utasok egy polgári perben valószínűleg csak a bérlet árával arányos kárpótlást kapnának, ami egy teljes árú bérlet esetén napi lebontásban 313 forintot jelentene. Arra pedig nem sok az esély, hogy valaki ilyen kis összeg miatt pert indít a BKV ellen. A közlekedési vállalatot így nem is ösztönzi semmi arra, hogy kezelje az ilyen jellegű panaszokat.

Szerződést kötött a BKV-val

Kovács Norbert ügyvédjelölt, a Dr. Sándor Ügyvédi Iroda alkalmazottja azonban megelégelte, hogy a BKV nem a szerződében rögzítettek alapján működik és még csak kompenzálni sem akarja az utasokat ért kárt. A BKV akkor azt  kommunikálta, hogy a sztrájk vis major, ezért sem a bérlet árának arányos része nem jár vissza az utasoknak, sem kártérítés nem fizethető. Így magánszemélyként beperelte a társaságot, ahogy ő fogalmazott, próbaperként

Kovács érvelése az volt, hogy 2010. január havi bérletével szerződést kötött a BKV-val. Ennek a jogviszonynak a tartalmát a BKV üzletszabályzata rendezi, tehát aki meghatározott időpontban érvényes bérlettel rendelkezik, az egy keretszerződét köt a közlekedési vállalattal. A keretszerződés egyfajta kötelezettséget teremt a BKV részére, amelyet a Paraméterkönyv tárgyal. A dokumentumban szerepel, hogy egyes járatoknak milyen vonalon, mikor és milyen járatsűrűsséggel kell közlekedniük, és ezzel összhangban írják ki az egyes megállókban az adott járatok menetrendjét.

A BKV megszegte a szerződést

Perdöntőnek számított, hogy 2010. január 4. és 18. között a BKV nem teljesítette a Paraméterkönyvben foglalt kötelezettségeit, így megszegte a megkötött keretszerződést. Kovács az Indexnek elmondta: a BKV hatályos Paraméterkönyvét csak később a bíróságon kapta meg, mivel az a vállalat honlapján nem volt elérhető (a jelenlegi 2011. májusától érvényben lévő Paraméterkönyv már letölthető a honlapról).

Idén márciusban a bíróság megállapította, hogy a BKV megszegte a keretszerződést azzal, hogy a paraméterkönyvben leírt és a menetrendekben feltüntetett járművei nem vagy csak jelentős eltéréssel mentek.

Kovács Norbert kereseti kérelmében kérte a bíróságot, hogy kötelezze a BKV-t 3454 forint árleszállításra, valamint a 2010. január 18-tól a kifizetés napjáig terjedő kamatok és perköltség megtérítésére a polgári törvénykönyv alapján. Az összeg úgy jött ki, hogy a 9400 forintos bérletárnak a napi díja 314 forint 30 napos átlaggal számolva. A BKV három napot kompenzált, ami 942 forintot jelentett, amihez hozzájön a január 4. és 11. közötti időszakra vonatkozó a 2512 forint.

Kovács Norbert a pert elsőfokon megnyerte, ami ellen a BKV fellebbezett. A másodfokú tárgyalást a Fővárosi Bíróság 2012. március 23-ra tűzte ki.

Nem polgárbarát a törvény

A magyarországi sztrájktörvény alapján csak úgy lehet sztrájkot kezdeményezni, hogy az a még az elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Az elégséges szolgáltatás feltételeiről a sztrájk előtt egyeztetni kell, de megállapodni nem kötelező.

Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2009. októberben jelentette be, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a 20 éve készült sztrájktörvény elavult, súlyos hiányosságai vannak, hátrányosan érinti a munkaadók és munkavállalók közti konfliktusokban közvetlenül nem érintett állampolgárokat. Példaként említette, hogy a kárviselés szabálya nem polgárbarát a fel nem használható jegyek, bérletek esetében.

Az akkor nyilatkozó érintett minisztériumok úgy reagáltak, hogy a szabályozás megfelelő és egyébként is hiányoznak a sztrájktörvény módosításának a politikai feltételei, hiszen kétharmados jogszabályról van szó. Az eltelt kormányváltás óta a kérdés még nem került napirendre.

(Index)