BKV-figyelő

Tisztelt Gál Mihály!

Köszönjük, hogy észrevételével megtisztelte Társaságunkat.

Társaságunk elsődleges feladata a tömegközlekedés, ami a gyalogos utasok szállítását jelenti, nem a kerékpárszállítást. A BKV Zrt. járművein kizárólag a HÉV és a Fogaskerekű arra kialakított és kijelölt helyein lehet kerékpárt szállítani, mert csak itt biztosítható a zavarmentes közlekedés.

A tömegközlekedés a maximált hatósági áras kategóriába tartozik, ezért a viteldíjak és azok alkalmazási feltételeinek megállapítása nem a BKV Zrt. feladata. Esetünkben az árhatósági jogkört a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdése és az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. tv. 7.§-ban foglalt felhatalmazás alapján Budapest Főváros Közgyűlése gyakorolja.

A kerékpárszállítás ugyanolyan szolgáltatás, mint bármi más, amiért fizetni kell. A központilag, kormányrendeletben előírt kedvezmények vagy ingyenesség ellentételezésére az állam árkiegészítésben kompenzálja a tömegközlekedési szolgáltatók bevételkiesését, ami a javasolt esetben nem történhetne meg. Amennyiben olyan kedvezményt adnánk, amely nem szerepel a vonatkozó rendeletben, az elmaradó bevételt senki sem térítené meg számunkra. Mivel Társaságunk gazdálkodó szervezet, amelynek elsőrendű érdeke a jogos bevételek megszerzése, a szabályozók változatlansága esetén gazdasági helyzetünkből eredően más engedményt adni nem áll módunkban.

Jelenleg nincs érvényben olyan bérletfajta, ami kerékpár szállítására is érvényes, mivel ennek korlátozott lenne a kihasználhatósága az árához képest. A HÉV arra kijelölt helyein, a kerékpár távolsági korlátozás nélkül egy vonal- vagy gyűjtőjegy kezelése ellenében szállítható.

Köszönjük, hogy időt és energiát fordított arra, hogy írjon nekünk.

Budapest, 2008. március 7.

Üdvözlettel: BKV Zrt.

Tisztelt BKV-figyelő!

Amikor néhány hónappal ezelőtt a jegyellenőrök "kigyúrtabbakká" váltak, mintha a felvételi feltételek közé került volna a "félelmet keltő fizikum", akkor már gyanítani lehetett, hogy nem véletlenül történt ez így. Tegnap késő este pedig barátnőm látta is, mit jelent a gyakorlatban az új személyzeti politika.

Az eset a Deák téri metrómegállóban történt, 2008. március 5-én, 22:05 körül. A Deák téri aluljáróban a járókelők kiabálásra, üvöltözésre lettek figyelmesek, a metrókijáratnál az egyik ellenőr egy nő karját szorongatta, és üvöltött vele, azért, mert az állítólag meglökte. A helyzet, azon túl, hogy sokkolta a járókelőket, abszurd volt, tekintettel az eltérő fizikai adottságokra. Az ellenőr perceken át annyira szorította a nő karját, hogy az folyamatosan sikoltozott a fájdalomtól. A jelenet végén elengedte a nőt, aki futva indult el, az ellenőr pedig utána rohant, miközben azt üvöltözte, hogy "Fussál csak, fussál!" Barátnőmnek az is feltűnt, hogy az ellenőr végig úgy helyezkedett el, hogy a térfigyelő kamerák látóterén kívül maradjon.

Nem hiszem, hogy különösebb kommentárt kéne fűzni az esethez. Ez az eljárás nem áll arányban azzal, ha valakinél épp nincs jegy. Ez a történet nem is erről szól, nem arról, hogy a bliccelőkkel mit kell tenni - hanem arról, hogy így megalázni és megfélemlíteni nem lehet senkit sem.

Vagy ez valami új stratégia?

Üdvözlettel, Bence

„Imádom” mikor fáradtan a munkából hazafele ülök a metrón, a buszon, vagy a villamoson, bambulok az ablakon kifele, nem várok mást jobban, mint hogy hazaérjek, és megkopogtatják a vállamat ilyen szöveggel: „Tezsvírem, két pár zokni egy százasé’?” ; „Két pillanatragasztó egy százas” stb.

Másik ami nagyon zavaró tud lenni, azok a metró területén lévő árusok. A képen is egy ilyen példányt lehet látni. Nem elég, hogy tiltott helyen, de még tiltott virágot is árul, sőt az metró szorgos ellenőrei is tettek rá magasról!