BKV-figyelő

Olvasónk a 20E busz rendszeres utasa. November 17-én délután fél három felé is az egyik buszon utazott, amikor arra lett figyelmes, hogy egy 190 cm magas férfi egy nála jóval alacsonyabb, körülbelül 60 éves nővel ordibál, majd ütlegelni, rugdosni kezdi. Az utasok nem akartak közbe avatkozni, úgyhogy a buszvezető segítségét kérték, akinek hiába ordibáltak, hiába kopogtak be a fülke ajtaján, nem reagált semmit. Olvasónk nem panszat kíván tenni, csak választ szeretne kapni a kérdéseire, így a történetben szereplő buszvezető sem beazonosítható.

Tisztelt BKV-figyelő!
 
November 17-én a 20E autóbuszon, kb délután fél háromkor, zenehallgatás közben, nagy ordibálásra lettem figyelmes. Egy idősebb női hang káromkodott, és férfi utastársa édesanyját szidta. A történések a hátam mögött zajlottak, így nem is igazán érdekelt, hozzászoktam az ilyen történésekhez (sajnálatos módon). Nemsokkal később viszont már érdekesebb volt a műsor, a szóváltás átcsapott verekedésbe. Nem volt nyilvánvaló számomra (és mai napig sem az), hogy a kb 190 cm-es férfi, mi jogon rugdosta, ütötte, talpalta a kb. 60 éves asszony fejét.

Én személy szerint nem akartam beleavatkozni persze, ahogy többi utastársam se, de annyit mindenképp kötelességemnek éreztem, hogy jelezzek a buszvezetőnek. A vészjelző természetesen nem működött, vagy nem érdekelte a sofőrt. A busz hátuljában többi utastársammal együtt, előreordítottunk, hogy ugyan már, szóljanak a mélyen tisztelt buszvezetőnek, mire kb 2 megálló alatt, egy épp felszálló hölgy bekopogott neki, de mit sem érdekelte a szituáció. Igazából a busz nem volt megtömve, hogy a visszapillantó tükörbe ezt ne lehetett volna látni, és elég nagy hanggal is voltak. (Lehet élvezte a jelenetet?)

Nem értem, illetve nem tudom, a sofőrnek ilyenkor hogy kell viselkedni. Végül a műsort élesben végignéző két roma férfi fenyegette meg az urat, hogyha nem hagyja abba tevékenységét, előveszik a krumplihámozót. Azért azt hozzáteszem, az öreg néni is kitett magáért, nem igazán akarta abbahagyni az anyázást. Lehet stokholm szindrómás volt, nem tudom, mindenesetre úgy gondoltam érdemes lenne ezt a történetet megosztani az olvasókkal, a külvilággal, az országgal, jobban mondva az adófizetőkkel.

Ugyan a "pilóta" miért nem cselekedett ebben az ügyben? És egyes járatokon, melyeken csak elöl lehet felszállni, bérletet illetve jegyet felmutatva, ott miért érzi úgy a vezető, hogy teljhatalma van a nyugodt, fizető utasokkal szemben? Egyszerűen nem értem. Valaki, ha esetleg olvassa majd ezt, és tudna nekem válaszolni, azt megköszönném. :)

A ma autóbusszal kiszolgált legfontosabb útvonalakon ki kell építeni a villamos- vagy gyorsvillamos-vonalakat, és felújítani a végletesen leromlott szakaszokat, áll a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) terveiben. A mostani buszflottát lecserélnék, de az elektromos buszok csak a következő körben jöhetnek, -olvasható az Indexen.

Az elektromos hajtású módok fejlesztése a budapesti közösségi közlekedés egyik kiemelt prioritása, nyilatkozták a BKK sajtóosztályán kérdésünkre, hogy milyen környezetbarát beruházásokat terveznek a jövőben. Eszerint a ma autóbusszal kiszolgált legfontosabb útvonalakon (ismét) ki kell építeni a villamos- vagy gyorsvillamos-vonalakat, illetve felújítani a végletesen leromlott szakaszokat. Ezzel csökken a helyi lég- és zajszennyezés, nő az utasok komfortja, és javul a városkép.

Az 1-es és 3-as villamosvonal átfogó felújítása a jövő évben kezdődik: ennek keretében mintegy 40 milliárd Ft-ból megújul a pálya (részben füvesítve), az áramellátás; új, akadálymentesített peronok épülnek; az 1-es vonal pedig végre a másik végén is eléri Budát a Rákóczi hídon át. Ezt követően számos villamoshálózati fejlesztés tervezését kezdik meg a belvárosi villamosvonalak visszaállításától a külső Bécsi úti villamosvonalig – utóbbival a 19-es vonal végállomását tolnák kijjebb. Az elképzelések szerint a 47-49-es nem a Deák térig jönne be, hanem onnan tovább menne a Nyugati Pályudvarig. A Keleti és a Bosnyák tér között – a 4-es metró hosszabbítása helyett – visszaépítenék a villamossíneket.

A kevésbé terhelt szakaszokon első körben az elaggott – 18 évet meghaladó átlagéletkorú! –, súlyosan légszennyező autóbusz-flotta szinte teljes cseréjére van szükség. Ezt a BKK rövid távon magántőke bevonásával tartja megvalósíthatónak. Második körben az elektromos üzemű járművek számának növelése következhet: a viharosan fejlődő technológiák árától és megbízhatóságától függ, hogy a belvárosi és a hegyvidéki vonalak kiszolgálására a vezetékes trolibuszok, az önjáró energiatárolós vagy a különféle hibrid járművek lesznek-e a legelőnyösebbek. Az autóbuszvonalakon már ma is vizsgálják a gázüzem (LPG vagy CNG-meghajtás) lehetőségeit.

A 4-es metró 2. üteme helyett inkább az 5-ös következik

A metróhálózat bővítése rendkívül költséges beavatkozás, egyben a város fejlődésének térbeli irányait évtizedekre meghatározó döntés. Az M4 metróvonal első ütemének átadása után nem várható, hogy az eredeti tervek szerint folytatódna az építkezés; a koncepció mind műszaki, mind pénzügyi oldalról alapvető felülvizsgálatra szorul.

Ehelyett a BKK a metró- és HÉV-vonalak integrációját tartja sürgős feladatnak. Az M2 metróvonal és a gödöllői HÉV (H8, H9) átjárhatóságának megteremtése, illetve a majdani észak-déli gyorsvasút (M5 illetve H6-H7) első ütemének építése Csepel és az Astoria között jelenleg előkészítés alatt áll. Ezen fejlesztések tervezését, projektesítését a BKK a következő két évben végzi el uniós forrásokból.

A BKK kiemelten kezeli a kerékpáros infrastruktúra fejlesztését: 2020-ig a cél a kerékpárral közlekedők ma 5 százalékos arányának megduplázása. 2013 tavaszán üzembe helyezik a BuBi közbringa-hálózatot, amely 78 belvárosi dokkolóállomáson 1000 ingyenesen kölcsönözhető kerékpárból áll majd. Nagyobb ívű és tovább tartó program lesz a városi-elővárosi kerékpáros főtengelyek kiépítése vagy korrekciója, például a járhatatlan budai felső rakpart, a Veres Péter út vagy a Rákos-patak mentén építhető turisztikai kerékpárút.

A BKK szerint a túlterhelt közutak nem alkalmasak a belső városrészekbe áramló forgalom levezetésére. Mivel a Hungária körúton belül sűrű és jól kiépített a közösségi közlekedési hálózat, e területek tehermentesítése érdekében megkezdték a behajtási díj rendszerének kidolgozását. London, Stockholm és Szingapúr példája bizonyítja, hogy nem ellehetetleníti, inkább lélegzethez juttatja a belvárost, fellendíti a gazdasági életet, ösztönzi a kerékpározást és javítja a közösségi közlekedés kihasználtságát is.

A Duna kihasználatlan közlekedési folyosó: ma inkább elválasztja, mintsem összeköti Budát és Pestet. Az északi és déli elővárosok felől ingázók kiszolgálásában éppolyan komoly lehetőségek rejlenek, mint a városon belüli „hídpótló” vízibuszok bevezetésében, ezért a BKK jelenleg azt vizsgálja, milyen műszaki és pénzügyi feltételeket igényel egy Százhalombatta és Vác között közlekedő személyszállítási hajórendszer.

Az egyéni közlekedésben a rugalmas megoldásoké a jövő. A saját gépkocsi fenntartásának jó alternatívája lehet a car-sharing, vagyis a bárki által hozzáférhető városi bérautók rendszere, melyek rendszerint elektromos, környezetbarát járművek. Az ilyen rendszerek gombamód szaporodnak szerte a világon.

(Index)

Olvasónk, Éva nem mindennapi esetet írt meg a BKV-figyelőnek. Kedden 11 óra körül a János Kórháznál egy pizsamás, papucsos bácsira lett figyelmes a buszmegállóban. Szinte biztos volt abban, hogy az illető a kórházból szökött meg, úgyhogy a segítségére indult. A bácsi zavarodott volt, lökdöste, ezért a kórháztól kért segítséget. Sajnos az idős úr a közben megérkező 22-es buszra felpattant, így a betegszállítók kiérkezése előtt elhagyta a helyszínt. Olvasónk hiába szólt a buszvezetőnek, hogy az illetővel valami nincs rendben, elindult a Széll Kálmán tér felé.

Kedves BKV-figyelő!

Ma, 11.15-én délelőtt 11 óra körül a Szent János Kórház villamosmegállóban egy bácsira lettem figyelmes, aki a meglehetős hideg ellenére pizsiben papucsban sétált. A jelentős gyalogos forgalom ellenére senki nem törődött vele. Miután valószínűnek tartottam, hogy valamelyik közeli kórházból lépett meg, próbáltam vele szóba elegyedni, esetleg meglesni a csuklóját, van-e rajta karszalag.

A bácsi totál zavart, ellenséges és agresszív volt, igyekeztem meggátolni, hogy lelépjen, közben felhívtam a Kútvölgyi főnővérét, hogy küldjön le egy betegszállítót, hátha többre megyünk (nekem egy bringát is kellett tolnom, így nehezített volt a mozgásom). Közben a bácsi nekem lökte a bringát és felszállt az éppen beálló 22-es buszra. Kértem a sofőrt, hogy ne induljon tovább, hívtam segítséget, ez a bácsi valamelyik közeli kórházból lépett meg, nem kellene nagyon elvinni.

A sofőr viszont egyre csak azt hajtogatta, hogy neki indulnia kell, és így is tett, fedélzetén a zavart, pizsamás bácsival. Én felhívtam a 112-t, és tájékoztattam őket, megígérték, hogy szólna a Moszkva (bocsánat, Széll Kálmán) téri kollégáknak. Remélem valaki megtalálta a bácsit még mielőtt nagyobb baja esett volna. Nagyon megdöbbentő volt látni, hogy kb 5 fokban valaki pizsamában papucsban sétál az utcán, és senki nem próbál segíteni.

Éva

A fenti képet olvasónk, Péter készítette november 5-én a 182/184 busz vonalán. Mint az a felvételen is látható, az Ikarus busz hátsó ajtajánál a lépcső mellett egy nagy lyuk tátong. Feltételezem, hogy nem a garázsból való kiállás után kezdett rozsdásodni, és lyukadt ki, éppen ezért sem értem, hogy ilyen busz hogyan kerülhet ki a garázsból.

Olvasónk, Attila a születésnapját feleségével együtt a pomázi kastélyban ünnepelte. Mivel pillanatnyilag nincs autójuk az utat BKV-val tették meg, nem kis bosszúságok árán. Az odavezető úton elhajtott mellettük a busz, így 30 perccel tovább tartott az utazás, visszafelé pedig akkorát fékezett a busz, hogy a csomagjuk az ajtó és a lépcső előtt landolt:

Kedves BKV-figyelő!

Történt a minap, hogy párom meglepett egy hosszú hétvégével félévszázados évfordulóm alkalmából a pomázi kastélyban. Mivel újpestiek vagyunk, és pillanatnyilag nincs autónk, az időjódok meg beígérték a korai telet, így biciklivel nem mertünk útnak indulni, maradt a BKV.

Az indulást október 13., csütörtökre terveztük. Az egyik ismert Útvonaltervezővel megnéztem, hogyan is menjünk. Idézem: 96 busz 9:57 Felszáll Bucka utca… Ezzel csak az volt a baj, hogy mikor kiértünk a megállóba, kiderült a kihelyezett menetrendből, hogy hétköznap 10:01-kor indul a busz a megállóból. Ez abból a szempontból, hogy amúgy is később indultunk el, már nem volt érdekes… A következő busz 10:31-kor jön a tábla szerint. Talán egy picit hamarabb is jött. Nem is baj - gondoltam -, legalább elérjük a Tungsramnál a 204-est. Megnéztem a menetrendet: 10:33-kor kell jönni. Tehát mindjárt. Közben a váróban volt egy plakát, ahol kávét reklámoztak. Épp azt beszéltük meg, hogy hogyan lehet olyan szépen tálalni, amikor 10:36-kor elhúzott mellettünk a busz. Persze nem láthattuk, hogy jön, mert háttal álltunk. Nem is hallhattuk, mert a Váci út annyira forgalmas, hogy a nagy zajban nem lehetett észrevenni. Ráadásul egy halkabb típus volt. Feldühített a dolog, mert félóránként jár, így elég sokat kellett várni a következőre. Miután volt időm a következő busz érkezéséig, felhívtam a BKV közönség szolgálatát. Közöltem: panaszkodni szeretnék. Elmeséltem a történteket. A hölgy elmondta, hogy ha nem egyértelmű az utas szándéka, vagy nem veszi észre az utas, hogy ott a busz - mint a mi esetünkben - meg kell állni, akár dudálnia kell, hogy az utas ha akar, fel tudjon szállni. Nos, ez most nem történt meg. (Zárójelben jegyzem meg, hogy pár éve a Fóti úton jártam így. Ültem a félóránként járó 96-os buszmegállóban, és olvastam. Mire észrevettem, hogy az aluljáróból előtűnik a busz, már el is húzott.)