BKV-figyelő

A BKV az a cég, aki elvárja, hogy az utasnak minden helyzetben legyen jegye, (még akkor is, ha jegyvásárlásra nincs lehetőség) és az utazási szabályokat tartsa be. Vicces, hogy pont egy olyan cég kér mindent számon, aki maga is magasról tesz a szabályokra és a törvényekre. Az interneten egy ideje kering egy hosszú iromány, melyből kiderül, hogy a BKV miként tojja le magasról a Ptk-t. Bár az írás nem mai (a viteldíjak még jóval alacsonyabbak), a megfogalmazott problémák még máig valósak:

"Mi a BKV-pótdíj?" - teheti föl a kérdést a polgári jog iránt érdeklődő utazó, aki leginkább a metrón utazva szembesülhet a problémával. Ezt a kategóriát ugyanis a Polgári Törvénykönyv nem tartalmazza, ekképp az elnevezéstől függetlenül, jogi tartalmának megfelelően kell megítélni. A BKV Rt. járművein való utazás egy ráutaló magatartással, a járműre történő fölszállással - tehát nem írott formában - létrejövő, általános szerződési feltételeket tartalmazó blankettaszerződés. ( Ptk 209/C. §: Általános szerződési feltételnek minősül az a feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, előre meghatároz, és amelynek meghatározásában a másik fél nem működhetett közre.)

Az elsőre megállapítható, hogy a pótdíj egy szankciós jellegű kötelezettség.

Tekinthető-e szerződéses kártérítésnek? Célját tekintve feltétlenül, hiszen a főkötelezettség ( vagyis a viteldíj ) teljesítésének elmulasztása esetén terheli az egyik szerződő felet. Polgári jogunk azonban a teljes kártérítés elvén áll, mely itt azonban - groteszk módon - összegszerűen csekélyebb, mint a pótdíjé, hiszen a kártérítés a szerződéses kötelezettség teljesítésének elmulasztása révén okozott teljes kár megtérítését, vagyis a főkötelezettség összegét jelenti. Jelen esetben ez a viteldíjak összege, melynek a pótdíj mindig sokszorosa.

Tekinthetjük a pótdíjat kötbérnek is. A túlzott mértékű köbért a bíróság mérsékelheti. Ezen kívül megállapíthatjuk, hogy a polgári jogi szerződési gyakorlattól is jelentősen eltér a főkötelezettséget meghaladó összegű kötbér. A Ptk. 205. § (5) bekezdése értelmében külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta. A viteldíjak és pótdíjak táblázata viszont magukon a járműveken, illetve a már a legtöbb BKV-jogsértés színhelyén - metró aluljárójában van elhelyezve, tehát ott, ahol az utazó már nem visszakozhat. Ha ott tartózkodik, pótdíjat köteles fizetni. Itt említendő meg az is, hogy a vizsgált szankcióval gyakran sújtják az aluljárón csak áthaladó, nem is utazó személyeket, akik esetében nem is jön létre, illetve - a tévedés kategóriájára hivatkozva - megtámadható a szerződés.

Különösen sajátos a bérlettel rendelkező, de éppen bemutatni nem képes "szerződő felek" jogi megítélése, hiszen ők a szerződéses főkötelezettséget - vagyis a bérlet megvásárlását - már teljesítették, csak a mellékkötelezettség teljesítése - a megvásárlás meghatározott formában történő igazolása - tekintetében esnek késedelembe. Velük szemben a főkötelezettséget elérő mértékű kártérítés is indokolatlan. ( Hisz a "lényeget", a főkötelezettséget teljesítették, annak igazolásának elmulasztása nem egyenértékű a szerződéses főkötelezettség teljesítésével. ) a bérletet később bemutató személyek pótdíja 400 Ft, tehát négyszer annyi, mint a viteldíj összege. A helyszíni bírság összege ( 1500 Ft ) azokat sújtja igazából a leginkább, akiknek nem áll érdekükben bérletet vásárolni, például Budapestre alkalmilag felutazó vidékieket, akik ráadásul nem is ismerik az itteni közlekedési szokásokat, és a vonatról a metróba átszállva azonnal kellemetlen meglepetés érheti őket.

A talán gyakorlati szempontból legjelentősebb probléma a pótdíj késedelmes fizetésének kérdése. A Ptk. szerint ugyanis a késedelmi kamat összege - ha a tartozás egyébként kamatmentes is - legfeljebb évi 11 %. A 100 Ft-os jegy után tehát 111 Ft egy év elteltével! Ehelyett 30 napos késedelem esetén 8000 Ft a pótdíj összege! Tehát a BKV Rt. gyakorlata önhatalmúlag és jogsértően felfüggeszti a Ptk. alkalmazását!

Hiába figyel mindent kamera a 2-es metró állomásain, Szabó Máté ombudsman kifogásai miatt, azok nem rögzíthetnek képet, pedig szükség lenne rá. A Videokamerás megfigyelő rendszerrel megelőzhetőek lennének a rongálások, a rablások, és egy rendbontás esetén a tettesek kézre kerítése is jóval egyszerűbb lenne:

Budapest — Könnyűszerrel megfoghatnák a metróban randalírozó huligánokat, a graffitiseket, zsebtolvajokat a BKV-sok. De nem teszik. Nem tehetik.

Hiába látja Marczenkievitz László (41) diszpécser a Szabó Ervin téri központ hipermodern szobájából, hogy mi történik épp a 2-es metró valamennyi állomásán. Asztala előtt monitorok sorakoznak a paravánon, a képernyők a peronokat és a mozgólépcsős kijáratokat mutatják. Az is látszana, ha valaki törne-zúzna a metróban, esetleg megverne valakit, de az utasok és jegyellenőrök közti állítólagos összetűzésekre is rálátnak a kamerák.

- Nem rögzíthetjük a felvételeket Szabó Máté ombudsman kifogásai miatt – sajnálkozott Marczenkievitz László.

Pedig a felvételek bizonyítékul szolgálhatnának a vitás esetekben. Kiderülne, valóban otromba fráterek tömegét foglalkoztatja-e a BKV jegyellenőrként, vagy az utasok vezetik le a feszültséget a karszalagosokon.

 

(Szinte az összes állomás belátható - BKV-figyelő)

A kamerák képének rögzítését megtiltó ombudsman korábban élesen kritizálta a jegyellenőrök viselkedését. Szabó Máté jelentése arra hívta fel a figyelmet, hogy a hozzá „benyújtott panaszok közül több is kifogásolta az ellenőrök otromba stílusát, s az utasok emberi méltóságát sértő inzultusokat.” Ennek ellenére felvételek készítését nem támogatja.

A kamerákat egyébként nem ezért telepítették a 2-es metróba. Marczenkievitz László „csak” a biztonságos utazást ellenőrzi. Pedig ez a technika már azt is lehetővé tenné, hogy – ha engedélyük volna rá – a rendőrség munkáját is segítsék a közlekedésiek.

V. J. Z. (Blikk)

Kapcsolódó postok:

Szabó Máté ombudsman levele a BKV-figyelőnek

Múlt héten a szabálytalankodó biciklisekről beszéltünk, most a szabálytalankodó buszosok következnek. Leszorítják a bicikliseket, nem ismerik a KRESZ-t és a problémákat ütéssel oldják meg:

Tisztelt BKV!
 
Panaszt szeretnék tenni az egyik sofőrjük ellen.

Az Andrássy úton haladtam kerékpárral, az Oktogontól a Kodály Körönd felé, a gyalog- és kerékpárút mellett az úttesten, szabályosan. Hátulról közeledett a busz. Közvetlenül mögém érve a sofőr elkezdett türelmetlenül dudálni, aztán előzés közben nemcsak minimális oldaltávolságot hagyott, hanem a busz oldalát is elkezdte rámhúzni, egyértelműen azzal a szándékkal hogy a járdaszegélyhez szorítson. Amikor látta, hogy nem tágítok, és egyenes vonalban haladok tovább, akkor először fékezett (én is, mivel nem volt helyem továbbmenni, de különben is őrültség lett volna egy szabálytalan előzéssel próbálkozni jobbról), ezután élesen balra kormányozta a buszt, ezzel megszüntetve a veszélyeztetést. Nem sokkal később beállt a dugóba. Ezt kihasználva balról előztem, hogy megbeszéljük a dolgot. Ő az ablakon kihajolva, hátra fordulva ordibált velem, és amikor mellé értem, akkora ütést mért a sisakomra, hogy meglódult a fejem. Hangsúlyoznám, hogy ez az ütés menet közben ért, mert az volt a célom hogy eléállok, hogy nehogy esetleg elindulva nekiszorítson a másik sávban haladóknak. Ezzel súlyosan veszélyeztetett engem. A "beszélgetésből" kiderült, hogy nem tud különbséget tenni a kerékpárút és a gyalog- és kerékpárút között, és fogalma sincs a KRESZ 13.§-ának (2) bekezdéséről, aminek értelmében az adott helyen szabályosan használhatom az úttestet. Elmondta még, hogy nemrég vizsgázott, és sértésnek vette, hogy egy "szar biciklis" mondja meg neki a szabályokat. Én 1990-ben vizsgáztam, és idén frissítettem fel az ismereteimet. A történtek alapján azt kell mondanom, hogy jobban ismerem, és jobban tiszteletben is tartom a KRESZ-t, mint ő.

A sofőr egymás után háromszor követte el a közúti veszélyeztetés bűncselekményét: amikor hátulról közvetlen közelről rámdudált (ez alkalmas mások megijesztésére, és így balesetet idézhet elő, ráadásul a KRESZ is tiltja), amikor a járdához próbált szorítani, és amikor menet közben megütött. Nem is kell mondanom, hogy ez utóbbi testi sértés is.
 
Az incidens (nov. 12) 17:10-kor történt, a busz járatszáma 105-ös, a rendszámot sajnos nem írtam fel a helyszínen, emlékeim szerint BPO-735.

A sofőr a korai 20-as éveiben járhat, sötét hajú, "kölökgólya képű", és magas fekvésű éles hangja van (igaz, én csak kiabálni hallottam), Rudolf Péternek van hasonló hangja. Elnézést a szokatlan személyleírásért, de csak így tudom körülírni. Egy esetleges szembesítéskor bármikor felismerem.
 
Úgy gondolom, hogy ez az ember phichológiailag alkalmatlan a gépjárművezetésre. Nem tartom szerencsésnek, hogy ilyen emberek is vezethetik a BKV buszait. Tanúkat nem kerestem a helyszínen, mert közben már továbbhaladt a forgalom, ahhoz meg nem volt cérnám, hogy a következő megállóban keresgéljek az utasok között.

Ezt a levelet a VI. kerületi rendőrkapitányságnak és a Magyar Kerékpárosklubnak is elküldöm.
 
Üdvözlettel: XY

Számos változás várható a jövő év január 1-jén hatályba lépő új BKV-tarifarendszerben, tudta meg az Index. A cég felügyelőbizottsága a változtatások zömét jóváhagyta, a végső szót a fővárosi közgyűlés mondja ki.

Hatvan perces időalapú metrójegy lesz, megszűnik a drágább éjszakai jegy, olcsóbb lesz a napijegy, kiegészítő kerékpárbérletet lehet majd váltani - ilyen változtatási javaslatokról tárgyalt legutóbbi ülésén a BKV felügyelő bizottsága. A javaslatok jelentős részét a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) nyújtotta be.

Jóváhagyták a tervezett 7,9 százalékos tarifaemelést, így tehát a vonaljegy 290 forint, a dolgozó bérlet 8900 forint, a diák-nyugdíjas bérlet pedig 3500 forint lesz, ha a fővárosi közgyűlés november végi ülésén jóváhagyja az előterjesztést.

A legfontosabb változás az lesz, hogy bevezetik a 60 perces metrójegyet. Ez azt jelenti, hogy a jegylyukasztástól számított egy órában bármerre mehet, bárhol átszállhat az utas (vissza is fordulhat), nem kell új jegyet vásárolni. A BKV tervei szerint később a felszíni közlekedésben is be lehet vezetni az órás jegyet, de ehhez több busz jegykezelő automatáját időpecsétessé kell alakítani (ami rányomtatja a jegyre a kezelés időpontját). A 60 perces menetjegy ára annyi lesz, mint egy sima menetjegyé, azaz 290 forintba fog kerülni.

Kamikáze bicikliseket könnyű találni Budapesten. Többük narancssárga táskát visel, és a Hajtás Pajtás futárszolgálatnál dolgozik. Nem érdekli őket a KRESZ, és tojnak a szabályokra. Életük árán is kiviszik a rájuk bízott csomagot. Keresztül hajtanak a piroson, elfoglalják a buszsávot, és szívatják a buszvezetőket:

Kedves BKV-figyelő!

 

Bár észrevételem csak részben BKV-s, nem ismerek más blogot ahová elküldhetném, ezért nektek küldöm. A történet szeplője egy Hajtás Pajtás kerékpáros futár, néhány busz és több tucat autó, Helyszín az Astoria kereszteződés, és a Keleti felé vezető útszakasz.

 

Tegnap (nov. 11) du. a 7-es busszal utaztam a Keleti felé, amit a megállóknál folyton egy biciklis előzött meg, össze-vissza szabálytalanul. Kacsázott az autók és a sávok között, hol a busznak kialakított sávban szakított, hogy az autók között. Több gyors 7-est is veszélyesen megközelített, volt olyan, amikor a biciklis a busz mögött alig 1-2 méterre hajtott. (mondanom sem kell, hogy egy hirtelen fékezéskor mi lett volna a biciklivel). Hátán egy táskát viselt „kiszállás 60 perc alatt” (vagy hasonló) úgy látszik a futár és a cége számára fontosabb a gyorsaság, mint a biztonság és a szabályok.

 

A Ferenciek terénél a keresztforgalom miatt pirosat kaptunk, de a biciklist ez sem érdekelte. Itt is behajtott a busz elé, majd stop vonalon átgurult, az egyértelmű tilos jelzés ellenére. Mi még álltunk a lámpánál, így a buszsávban ismét előnyt szerzett.

 

Valahol a Szép utca környékén értük utol, ahol a buszvezető egy gyengét rádudált, mert középen ment a mi sávunkban, így akadályozta a busz közlekedését. Nem reagált semmit majd a busz ismét rádudált, ekkor már hosszabban. (Többen anyázták már a buszon a biciklist), majd a biciklis megállt anyázni kezdte a buszvezetőt. Félrehúzódott, majd otthagytuk.

 

A Vas utca és a Gyulai Pál utca között ért minket utol, ahol a zebránál álltunk (nekünk ismét piros volt a lámpa), a legszélső sávban. Egyszer csak az első ajtó mellett megjelent a biciklis, közel 20 centis helyen behajtott a busz mellé.

 

Ezen a rövid, 2-3 megállós távon (sima 7-esen ültem), több gyorsjáratot, autóst és különjáratos buszt megszívatott a biciklis azzal, hogy tett a szabályokra, semmibe vette a KRESZ-t. Nem érzitek úgy, hogy az ilyen futárokat kötelezni kellene a jogosítvány megszerzésére?

 

Üdv: Attila