BKV-figyelő

Tisztelt BKV-figyelő!

 

Sokat olvasom a blogod, de ez az első, hogy postnak való észrevételt küldök neked. Az átlagos levelektől eltérőn nem panaszt teszek, csak megosztom az olvasókkal, hogyan szoktam le fokozatosan a BKV-ról.

 

Idén nyáron megelégeltem a nyomorgást, és a folyamatos várakozást. Elegem lett a koszból és  a bűzből, ami egyes járatokon található. Sokat gondolkodtam mi lehet egy monopol cég alternatívája, ha annyit találtam rövid időn belül, hogy nem győztem válogatni.

 

Családunkban található egy autó, amit én használok, illetve idén nyáron vettem egy Camping biciklit egy aukciós oldalon, szinte fillérekért. Modernizáltam, ráköltöttem egy fél bérlet árát, és azóta is probléma nélkül használom.

 

BKV-ról leszokni nem könnyű. Az emberek el vannak kényelmesedve, és azt gondolják, hogy az autón és a BKV-n kívül nincs más. Én is így voltam vele, ezért a BKV-ról egyből autóba ültem, ám ez nem tartott sokáig. Többször a munkahelyemtől kicsit távolabb, a Petőfi híd előtt parkoltam le az autót, majd a hídon átsétálva megközelítettem a belvárost. Ekkor kezdtem el gondolkodni azon, mivel lehetne a sétálást felgyorsítani. Roller? Bicikli? Görkori? Végülis egy összecsukható, fent említett kerékpár mellett döntöttem, ami a kocsiban is elfér. A gyaloglást felváltotta a bicikli, és napról napra távolabb álltam meg az autóval, természetesen nem fizetős parkolóban.

 

A benzinre nem költök sokat, dugót nem csinálok, és amikor tehetem kerékpárral járok. Szerintem megtaláltam a BKV tökéletes alternatíváját, amivel nem szennyezem túlságosan a környezetet, gyorsan és megerőltetés nélkül elérem a célom, és sportolok is. Amíg nincs rossz idő, addig ajánlom mindenkinek, hogy sétáljon, vagy kerékpározzon egy kicsit, próbálja ki milyen a BKV mentes élet.

 

Köszönöm!

 

D. Szilárd

Balesetveszélyes álmennyezet, szétrepedt falak, omlásveszélyes balkon, kritikus állapot. A Budapesti Műszaki Egyetem épülete több mint öt centit süllyedt, az egyetem vezetői szerint mindez egyértelműen a 4-es metró építése miatt történik. A DBR metró előzetes statikai elemzése betontámasztékot javasolt az egyetem alá, de az nem épült meg. Ha az épület tovább süllyed, egyes részeit le is zárhatják. A kivitelező egyelőre nem nyilatkozik.

 

A műszaki egyetem vegyi karának egyik álmennyezete életveszélyessé vált. A dékán megmutatta, milyen károkat okozott eddig a 4-es metró építése az épületben. A vegyifülke sorban például pár nap alatt elrepedt az összes csempe. Szinte nincs olyan része az épületnek, ahol ne lennének repedések. Egy erkély pedig már annyira elmozdult, hogy valószínűleg le kell bontani.

 

Az épület most több mint 5 és fél centivel van lejjebb, mint amikor kezdték a metró állomását építeni. A szakemberek szerint nem lenne ez az 5-6 centis kritikus süllyedés, ha megépült volna a betontámasz az épület alá. Igaz ez egymilliárd forint lett volna.

 

A Gellért téri állomás éppen a vegyi kar alá épül. A DBR metró előzetes statikai jelentése 30 centis betontámaszt javasolt. Ez nem készült el. Ahogy az épület tartópilléreit sem erősítették meg. Hogy miért nem, arra nem kaptunk választ, mert a DBR Metro jövő hétre ígért tájékoztatást.

 

A vegyi kar dékánjának állítása szerint baj lehet abból is, ha elkészül az állomás és járnak a szerelvények.

 

„Nagyon érzékeny mérőműszerink is vannak. Mint például a mágneses rezonancia spektométer. Ezek nagyon érzékenyek az elektromágneses terekre és a rezonanciára is” – mondta Pokol György, a BME Vegyész- és Biomérnöki Karának dékánja.

 

A több százmillió forintos berendezések költöztetése 40-50 millió forintba kerül majd. És ebben nincs benne az új termek és a helyreállítás költsége.

 

(RTL Híradó - D. Tóth András)

Ez valami vicc, amit itt egyesek közpénzen művelnek. Elindítottak egy rabló vállalkozást, melynek az a célja, hogy minél több pénzt szedjen el az adófizetőktől, és minél több pénzel tömje tele politikusok zsebeit. Ez a vállalkozás a 4-es metró. A Világ legdrágább kéregalatti villamosa.

Budapestnek szüksége van metróra, mert minden nagyvárosnak kell metró. De nem ilyen. Valaki eldöntötte, hogy előkaparja a 20 éves terveket, és metrót épít Budapestnek még akkor is, ha beledöglünk. Ez az ember egy olyan metrót szánt nekünk, amire 20 éve szükség lett volna. 2008-ban senki nem gondolt arra, hogy ezek a tervek elavultak, és új metróvonalat kellene tervezni. A budapesti maradjon csöndben, és örüljön, hogy lesz metrója. Valamikor. Miénk a világ leghosszabb egyterű villamosa, és ha egyszer elkészül, miénk lesz a Világ legdrágább metróvonala is. Ha másban nem lehetünk elsők, legalább erre büszkék lehetünk.

Az elmúlt héten a DBR Metró Projektigazgatóság és a Bamco vitába keveredett. Ez a vita 35 milliárd forintról szól. A metró építése az eddigi 511 milliárd forinton túl, többletköltségekkel jár. A DBR 1,5 milliárdot fizetne az alagutat fúró Bamconak, de a cég 36,5 milliárdot akar.  A Bamco fenyegetőzésbe kezdett. Ha nem kapják meg a pénzt, akkor leállítják a munkát, de az is lehet, hogy összecsomagolnak, és elmennek.

Nem a levegőbe beszéltek. A tegnapi napon a cég abbahagyta a munkát. Bizonytalan ideig nem fúrják az alagutat és nem építik az állomást a Gellért téren. A teljes munkának jelenleg a 30%-a áll.

Jelenleg két megoldás van. Az egyik az, hogy tejelünk. Szórjuk az adófizetők pénzék a Bamco zsebébe, és megmutatjuk nekik, hogy egy kis munkabeszüntetéssel sok pénzt kapnak. Az is lehet, hogy megtetszik nekik ez a pénzszerzési forma, és a metró megépítéséig eljátsszák még ezt vagy tízszer. Persze ha a zsebekbe töltünk pénzt, akkor is folytatódik a munka.

A másik megoldás, hogy a metrót kiássuk magunknak, és elkerüljük a Gellért teret.

Mi a véleményed a paraméterkönyvről, és az életbe lépett változásokról?

Anyám azt tanította, hogyha nem tudok jót mondani, nem mondjak semmit.:)

Természetesen szükség volt változásokra, de érzésem szerint - és ebben nagyon sokan egyet értünk - kissé elkapkodták, nem gondolták át. Olyan embert, embereket mozdítottak el (szándékosan nem írok nevet), akik konyítottak is a közlekedéshez, de a politikai hírverésnek bizony ezek az emberek estek áldozatául. Akik a jelenlegi paraméterkönyvön dolgoztak, nem biztos, hogy sűrűn veszik igénybe munkaadójuk szolgáltatásait vagy csak egész egyszerűen nincsenek tisztában egy város "működésével", a járműpark állapotával, a valós utazási igényekkel.

Maga az utasok tájékoztatása szerintem elfogadhatónak nevezhető, a tájékoztató füzeteket sok BKV-s kolléga a város több pontján osztogatta, próbáltak segíteni az utasoknak. Az internetes tájékoztatás hagy némi kívánni valót maga után, de ezt bizonyára sokan észrevették. A hibákat azóta kiküszöbölték, csak nem világos, hogy miért kell mindig arra várni, hogy valaki a nyilvánosság előtt belekössön és miért kell utána megsértődni a kritikán.

A kocsiszínben ahol dolgozol milyen változások voltak? Hány járművet selejteztek le? Voltak elbocsátások?

Száva kocsiszínben történtek változások, nem minden a paraméterkönyvvel összefüggésben. Ilyen lépés volt a 42-es és az 52-es villamosvonalakon az utazási komfort "növelése" érdekében előbb hétvégén, majd teljesen üzemidőben, a hét minden napján a Ganz villamosok hannoveri kocsikra cserélése. Ez persze az 52-esen a szűk menetrendnek - a működésképtelen váltók, valamint a kertvárosi részen lakók panaszai miatt (jogos-jogtalan, ezt mindenki ítélje meg maga) érvényes sebességkorlátozás hossza (bizony hossza, hiszen a Vörösmarty utcai megállótól egészen a Pacsirtatelepig és vissza a Nagysándor József utcai megállóig 20 km/h!) nem tett jót, hiszen a hannoveri villamosoknak "lassú" az ajtóműködése és ez bizony sokszor vezet késésekhez, eltérő indulásokhoz, amik persze behozhatók, a járművezető 2-3 perces végállomási tartózkodásainak rovására. Bár az utaskényelem volt az elsődleges cél, a hannoveri villamosok sajnos pont az idősebb korosztálynak jelentenek "akadályt" a magasabb lépcsők miatt.

Egy nagyon jó példa az 52-es kapcsán: a menetidőből levettek, hozzátették a tartózkodási időhöz. Amit persze nem élvezhet a vezető, hiszen semmi nem történt a vonalon (sebességhatár növelés). A különbség most annyi, hogy eddig volt 3 perc Pacsirtatelepen, most van 5 és igaz ez Határ útra is, csak éppen eddig sem lehetett sokszor odaérni, a most megadott időkben pedig egyáltalán nem. Az Akácfa utca bölcs menetrendkészítői szerint a villamosnak elég 8 perc Pacsirtateleptől a Szent Imre herceg utcáig. Igen, ha repül, ha szabályt szeg, ha nincs egyetlen utas se. Amúgy lehetetlen teljesíteni, de őket ez nem érdekli.

Az új paraméterkönyv lévén az 50-es villamos utasai "megismerkedhettek" a Ganz villamosokkal, csúcsidőben ők a besegítők, így nem kell vissza venni a 42-es és 52-esről a hannoveri kocsikat.

Selejtezés tudtommal nem történt. Az más persze, hogy a közlekedési balesetben elszenvedett sérülések sokszor hónapokig "kezeletlenül maradnak", mert nincs alkatrész stb stb. Jelenleg Szávában a 1503-as (megérkezése napjától szétszedve, bakra téve!!!), a 1544-es (amit az Ecseri út-Üllői út kereszteződésnél kiütött a teherautó), a 1551-es és a 1513-as villamos áll. Megbontva, félkészen, így is, úgy is.

A paraméterkönyv miatt elbocsátások NEM voltak, ezt mindenképpen kiemelném. Ha valaki ilyet hall, hogy a paraméterkönyv miatt bocsátották el, ne vegye készpénznek. Akiktől megvált a cég, azok munkavégzésükkel "dolgoztak" meg érte.

Melyik ma Budapesten a legelhanyagoltabb villamosvonal és melyiket érintették a legjobban a változások?

A 4-es metró alagútját fúró Bamco Kkt. 36,5 milliárd forintot követel vélt többletköltségei miatt, a DBR Metró Projektigazgatóság viszont csak 1,5 milliárdot fizetne. A Bamco a munka leállításával fenyeget. Elméletileg az is előfordulhat, hogy a cég összecsomagol és hazamegy.

 

Klados Gusztáv, a DBR Metro Projektigazgatóság operatív projektmenedzsere sajtótájékoztatón elmondta, hogy nemrég kapták meg a Bamco levelét arról, hogyha nem fizetik ki a többletköltségeit, abbahagyja az építést.

 

A Bamco a metróalagutakat és a Gellért téri állomást építi. A két alagút már elérte a Gellért teret, ahol egy korábbi hatósági döntésnek megfelelően amúgy is meg kell állniuk, az állomásépítés felfüggesztése viszont Klados szerint a teljes metróberuházás véghatáridejére is hatással lehet.

 

A projektmenedzser szerint a Bamco 150 millió eurót, azaz körülbelül 35 milliárd forintot követel az eddig szerinte elvégzett többletmunkákért. Klados úgy véli, ez az összeg irreális, mert a szerződés szerint a cég a teljes alagútépítésért kapna 178 millió eurót. Hozzátette, hogy a DBR szakértői szerint 6,4 millió euró, azaz 1,5 milliárd forint járna. Ennek az összegnek a folyósítását megkezdték.

 

A Bamco a levélben arra hivatkozik, hogy a többletmunka-követeléseket a döntőbíróság megítélte, ezért az jogos. Klados azt elismerte, hogy a követelések egy részét megítélte a döntőbíróság, de az összeg arányáról nem szólt a döntés. A DBR egyébként magát a döntést megkifogásolta, így az egy következő fokra, a választott bíróságra megy.

 

Klados Gusztáv szerint a cég csak fenyeget. A Bamco megteheti, hogy leáll, sőt elméletileg még az is előfordulhat, hogy szerződést bont, és elhagyja a munkaterületet. Ez azonban a gyakorlatban rendkívül rizikós számára, mert ha később elbukja a pert, akkor hatalmas kártérítési összeggel kell szembenéznie.

 

(Index)